Tartsd velünk az irányt!

Vendéglős

Vendéglős

FEOR:
513100
Foglalkozási terület:
Vendéglátás és turisztika
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja-e, hogy a mi is az a cakkumpakk?

Az egyik elterjedt megközelítés szerint a huszadik század kezdetéig értékesített levesfélét értettek alatta. Jókai "Életemből" c. munkájában a következő meghatározást adja: "Ebben van paszuly, burgonya, rizs, káposzta, közbe vegyített bőrös pecsenyedarabokkal, feleresztve rántáslével, paprika a tetejébe." Tehát már ez is egy kicsit „mindent bele” leves volt.  De az igazán „miden együtt” élmény a katonasághoz köthető. A helyzet talán annyiban sarkosabb, hogy itt nem csupán levesről van szó. Mivel a harcok során nem volt idő több fogásos étkezésekre, kitalálták a cakkumpakkot, azaz a leves, a hús, a zöldség, a tészta és a főzelék is együtt főtt és úgy is került tálalásra.
 
Ön szerint melyek a hazai vendéglőkben a legkedveltebb ételek?
Ha úgy döntünk, vendéglőbe megyünk, nem pedig étterembe, akkor az étlapon elsősorban magyaros ételeket találunk, és számíthatunk arra, hogy nagy adagokat hoznak a pincérek. A vendéglők legkedveltebb ételei előételek estén a kocsonya és a disznótoros, levesek esetén pedig a gulyásleves, Jókai-bableves és a halászlé. A főételeknél a fő alapanyag a sertéshús, például a pörkölt, vagy a töltött káposzta esetében. Aki a fehér húst kedveli, jellemzően csirkepaprikást rendel, nokedlivel. Édességek terén a legtöbbet rendelt étel pedig a túrós csusza és a somlói galuska.

Foglalkozás jellemzői

A vendéglős vendéglátó ipari egységet – például éttermet, kávézót, étkezdét – működtet. Irányítja és ellenőrzi a személyzet munkáját, gyakran személyesen végzi az étlap összeállítását, ételek készítését, felszolgálását. Önállóan képes vezetni, irányítani, szervezni a melegkonyhát az alapanyagok megrendelésétől kezdve az ételek elkészítéséig bezáróan, ő dönt az árakról és figyelmet fordít a vendéglő reklámozására. 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A vendéglős fő feladata, hogy a vendéglőt gazdaságosan üzemeltesse. Ehhez szükséges megszerveznie az alapanyagok beszerzését és helyes raktározását, az ételek elkészítését, felszolgálását, illetve a pénzügyek kezelését (beszerzési ártól az ételek áráig bezáróan). Ahhoz, hogy visszatérő vendégei legyenek, elengedhetetlen, hogy ápolja az üzleti és a vendégkapcsolatokat. Ennek a sokrétű tevékenységnek az alábbi fő feladatai vannak:

  • Megtervezi és kialakítja a vendéglátóhely arculatát. Ennek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a vendégek jól érezzék ott magukat, kedvelt legyen.
  • Megtervezi és összeállítja az étlapot és az itallapot, árakat és díjakat állapít meg. Feladja az árurendeléseket, kezeli az árukészletet, az ételeket és italokat beárazza.
  • Munkatársait vezeti. Megszervezi a munkabeosztást, gondoskodik a szükséges alkalmazotti létszám felvételéről. A mindennapi munka során utasításokat ad és ellenőrzi a személyzet munkáját.
  • Elvégzi vagy felügyeli a működéssel kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi feladatokat. Kimutatásokat vezet a bevételekről és kiadásokról, kapcsolatot tart a beszállítókkal.
  • Szükség szerint részt vesz a vendégek kiszolgálásában. Személyes jelenlétével, a vendégek igényeinek felmérésével is elősegíti a vendégkör megtartását, további bővítését.
  • Ellenőrzi az egészségügyi, higiéniai, környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartását. Figyelemmel kíséri a beérkező áruk szavatosságát és minőségét, betartatja alkalmazottaival a különféle szervek előírásait.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A vendéglős munkája során olyan eszközökkel dolgozik, amelyekkel biztosítani tudja az ételek és italok raktározását és elkészítését, a vendégek kiszolgálását, illetve a gazdaságos, biztonságos és rendeltetésszerű üzemeltetést.

Néhány jellemző konyhai eszköz:
  • konyhai gépek és berendezések, pl.: edények, dagasztógép, kondér;
  • éttermi fogyóeszközök, mint például evőeszközök, poharak, étkészletek, díszítések;
  • cukrászdai és kávézói berendezések;
  • raktározó- és hűtőberendezések.
A vendéglős az üzlet működtetéséhez használ:
  • irodai, irodatechnikai berendezéseket, pl.: számítógép internettel és vendéglátó ipari programokkal, nyomtató, telefon, fax;
  • pénztárgép és bankkártya-terminált;
  • bizonylatokat, formanyomtatványokat;
  • biztonsági berendezéseket;
  • tájékoztató és reklámanyagokat.

Hol végzi a munkáját?

A vendéglős a vendéglátó ipari egység bármelyik helységében tartózkodhat és végezheti munkáját (irodában, konyhában, raktárban, vendégtérben). Amennyiben van a vendéglőnek kinti asztalos része, akkor a szabadban is dolgozik. Esetenként szabadtéri rendezvényeket szervezhet, ami lehet céges rendezvény, esküvő. Munkája a beszerzésekhez kapcsolódóan (megbeszélések, kapcsolattartás, vásárlás) utazással járhat. 

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A vendéglős a vendéglátó ipari egység jellegétől függően dolgozhat normál munkaidőben pl.: üzemi étkezde esetében. Jellemző azonban (napszakokat is átölelő nyitva tartás miatt) a több műszakra is nyúló munkarend. Gyakori a hétvégi és az ünnepnapi munka. Az üdülőhelyeken a foglalkoztatás idényjellegű, noha az idegenforgalmi és vendéglátó vállalkozások igyekeznek a vendéglátás időszakát a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. 

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A vendéglős munkája nem kötődik tipikusan sem a konyhai, sem a felszolgálással kapcsolatos feladatsorokhoz. Ha ilyet mégis végez, akkor baleseti veszélyforrás lehet:

  • az égési sérülés,
  • a forrázás,
  • az elcsúszás,
  • a zajártalom,
  • valamint a hőingadozásból fakadó megbetegedés.
Hasonlóan csekély mértékű kockázatot jelenthet a vendégekkel való folyamatos érintkezésből fakadó fertőzésveszély. A zárt térben a mesterséges világítás és az elégtelen szellőztetés jelenthet gondot. 

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A vendéglős munkája elsősorban szellemi munka, néha könnyű fizikai munkával kiegészülve. Az éjszakába nyúló munkaidő azonban jelentősen igénybe veheti fizikumát. A fizikai igénybevétel mellett jelentős pszichikai terhelést (stresszt) jelenthet:

  • a vendégekkel való kommunikáció vitás ügyek estén;
  • munkatársakkal való jó együttműködés, amely különösen csúcsidőben, a legnagyobb terhelés idején elengedhetetlen;
  • magas figyelemkoncentráció a vendéglátó egység zavartalan működésének megszervezése és felügyelete során;
  • a több műszakban végzett munkához való alkalmazkodás.
Mind a fizikai, mind a pszichikai kihívások ellen sokat tehet a szakember kikapcsolódást biztosító szabadidős tevékenységgel, mozgással.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A vendéglős elsősorban az alkalmazottakkal, a beszállítókkal és a vendégekkel tartja a kapcsolatot. Így például az

  • alapanyag gyártókkal és nagykereskedőkkel;
  • felszolgálókkal;
  • szakácsokkal;
  • karbantartó vállalkozókkal;
  • rendezvényszervezőkkel vagy más megrendelőkkel;
  • ellenőrzéseket folytató hivatalos személyekkel.
 
Önálló vállalkozás vezetése esetén tartania kell a kapcsolatot könyvelőjével, az illetékes hatóságokkal, valamint kereskedelmi és marketing szakemberekkel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A vendéglős foglalkozást betöltő szakember átlagkeresete havi bruttó 140.000 Ft. Az átlagkereset ebben a szakmában a közelmúlt adataihoz képest nem változott jelentősen. Mivel, ebben a szakmában hagyománya van a borravalónak, így a vendéglős tényleges jövedelme nagyban függ az adott vendéglátó-ipari egység adottságaitól: vendégkörének nagyságától, földrajzi elhelyezkedéstől, alkalmazott áraktól és forgalomtól. Ezek tükrében havi bruttó átlagkeresete országos szinten 130.000 Ft és 150.000 Ft között mozoghat.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A hazai fogyasztói igények, a belföldi és a beutazó külföldi turizmus, a gasztronómia népszerűségének terjedése, és az ehhez szükséges igényes infrastruktúra kiépülése mind arra utal, hogy a vendéglátóipar tovább bővül. A lakosság jövedelmi helyzetének javulásával mind változatosabb a szolgáltatások piaca is, így például a házhozszállítás iránti kereslet is gyorsan terjed. Ennek köszönhetően a vendéglős foglalkozás biztató jövő előtt áll. A szakképesítéssel rendelkezők középvezetői munkakörre tehetnek szert vendéglőkben, fogadók, motelek vendéglátó egységeiben, de tág köre van a kisebb, önálló vállalkozások indításának. 

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Egy vendéglősnek egyszerre kell nagyfokú önállósággal és együttműködő készséggel rendelkeznie. Az önállóság szükséges a stratégiai, illetve napi döntések hozatalához, a vendéglátó egység nyereséges és fennakadásmentes működéséhez.

 A jó vezetői készség segíti abban, hogy a munkatársakkal hatékony csapatmunkát alakítson ki, de a vendégekkel, a beszállítókkal és a hatóságokkal való kapcsolattartását is az együttműködésnek kell jellemeznie.
  • Szervezőképesség, mellyel képes megszervezni a vendéglő mindennapjait, illetve jövőjét, biztosítani tudja a vendéglátó egység szolgáltatásait, az ehhez szükséges anyagi és személyi feltételeket, mint például az áruk időbeni rendelését, a karbantartást, a munkatársak munkarendjét stb.
  • Önállóság a mindennapi döntések hozatalához;
  • Kommunikációs képesség a beosztottak megfelelő irányításához, a vendégekkel, beszállítókkal és a hivatali ellenőrökkel szükséges kapcsolattartáshoz;
  • Vállalkozói kompetencia, mellyel képes a vendéglátó egységet nyereségesen üzemeltetni. Ehhez jó piac és emberismerettel kell rendelkeznie és alkalmazkodnia kell a változásokhoz.
A vendéglős számára továbbá elengedhetetlen a felelősségtudat, mellyel az üzlet hosszú távú működésének záloga, a számolási képesség a számviteli és pénzügyi feladatok ellátásához, illetve a konfliktuskezelés és a stressz-tűrés képessége, mind az emberi kapcsolatokban, mint a napi, sokrétű ügymenet kapcsán felmerülő feszültségek kezelésében fontos.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A vendéglős munka részben irodában, részben a vendéglátó egység egyéb munkafolyamatainak helységeiben (konyha, vendégtér, raktár) zajlik, így állandó mozgással jár. Amennyiben a vendéglős maga is végez konyhai munkát vagy felszolgálást, akkor a hosszan tartó állás, az anyagmozgatás fizikai megterhelést jelent. Ily módon elvárás a vendéglőssel szemben:

  • az ép végtagok;
  • ép látás, szaglás, ízlelés;
  • ép hallás, a fokozott figyelem, és tiszta beszéd a kommunikáció miatt;
  • egészséges szív – és keringési rendszer, a munkával járó stressz miatt.
A szakma gyakorlásához egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell megfelelni, rendelkeznie kell Egészségügyi lappal.
A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonomikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával, mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok egy részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás-, ill. hallórendszer mely része, mikor, és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Ahhoz, hogy sikeresen tudja vezetni a vendéglőt, jártasnak kell lennie az alapvető gazdasági fogalmak (pl. üzletmenet nyereségesség) területén, illetve különféle ételek készítésében. Ez a következő tantárgyakra hívja fel a figyelmet:

  • környezetismeret
  • technika életvitel-gyakorlat
  • történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
A fenti felsoroláson túl fontos tantárgy a matematika a folyamatos számítások elvégzéséhez, valamint a kommunikáció-magyar nyelv és irodalom a vendégekkel való színvonalas beszélgetés érdekében.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A vendéglős szakma végzéséhez ideális érdeklődésű emberek szeretik a változatos, akár kisebb kockázatot is magukban hordozó munkákat, amelyben képességeiket a helyzet, illetve az emberek irányítására fordíthatják. Mindezek mellett azonban készek az adott szabályok elfogadásával dolgozni (ilyenek pl.: higiéniai követelmények, munkaügyi és adóügyi szabályozás stb).

  • Irányító
  • Megvalósító
  • Közösségi

Mi jellemző a Vendéglős munkájára?

Személyközpontú (70%)
(70 - 30)
Tárgyias (30%)
Kültéri helyszínen (10%)
(10 - 90)
Beltéri helyszínen (90%)
Végrehajtó (20%)
(20 - 80)
Irányító (80%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Vendéglátó-üzletvezető (35 811 02)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Vendéglátó-üzletvezető középfokú szakképesítés-ráépülés megszerzése szükséges. 

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A képzés megkezdésének feltétele az alapfokú iskolai végzettséghez (tehát az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzéséhez) kötött Cukrász, Szakács, Pincér, vagy Vendéglátó eladó szakképesítések valamelyike, valamint 2 év, az adott munkakörben eltöltött gyakorlat.

Szükséges továbbá a képzés megkezdését megelőzően egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megfelelni. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Vendéglátó-üzletvezető szakképesítés-ráépülés iskolai rendszerben 1 év alatt szerezhető meg. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyami keretek között szintén megszerezhető, ebben az esetben a képzés óraszáma 480-720 óra között változhat.

A képzés során 50%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 50%-át gyakorlati munkahelyen (pl.: vendéglátó egységekben) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A Vendéglátó-üzletvezető középfokú szakképesítés-ráépülés oktatása során a tantárgyak egyrészt általános üzleti gazdálkodás és marketing, másrészt vendéglátó ipari üzletvezetési ismereteket elsajátítására ad lehetőséget. Szükséges a szakmai idegen nyelv elsajátítása.  Főbb modulok, tantárgyak, témakörök:

  • Üzletvezetési ismeretek;
  • Termelési és értékesítési ismeretek;
  • Kisvállalkozások gazdálkodása;
  • Gazdasági jogi ismeretek;
  • Marketing kommunikáció.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítéssel jellemzően vendéglős, vagy vendéglátó tevékenységet folytató egység vezetőjeként helyezkedhet el. Ezen foglalkozások keretében a borozótól a teázóig, a cukrászüzemtől a munkahelyi étkezdéig lehet a vendéglátó egység vezetője, üzletvezetője, illetve irányíthatja saját vállalkozását. Ez a szakképesítés sok helyen kínál lehetőséget az elhelyezkedésre, mint például:

  • Vendéglő üzletvezető;
  • Büfé-, bisztróvezető;
  • Étkezdés;
  • Kifőzdés;
  • Kávéház vagy teázó üzletvezetője;
  • Cukrászda-, fagylaltozóvezető;
  • Kocsmáros.
Aki tovább szeretne tanulni annak egyrészt lehetősége van az érettségi megszerzését követően Vendéglátásszervező-vendéglős (OKJ 54 811 01) szakképesítés megszerzésére, másfelől valamely felsőoktatási intézmény vendéglátó ipari karán elmélyíteni ismereteit.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról

  • www.schnittaegyesület.hu – Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület
  • http://www.mvi.hu - Magyar Vendéglátók Ipartestülete
  • Dr. Burkáné: Vendéglátó gazdálkodási ismeretek. Képzőművészeti kiadó. 2000.
  • Dr. Csizmadia: A vendéglátó ipari értékesítési alapismeretek; Budapest. 2004.
  • Gondolatok az üzleti vendéglátásról J 2.5.  RAABE Kiadó. 2002.
  • Vaszari: Vendéglátás marketing. Mikros Fidelio. 2013.
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális
Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
 
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Zsolt, házhozszállítást is vállaló vendéglátó ipari vállalkozás vezetője: „Az elmúlt években gomba módra szaporodtak a kész ételeket házhoz szállító vállalkozások, mivel az emberek, akár a munkahelyükön is, igényes meleg ételeket akarnak fogyasztani. Megrendelőink többsége vagy fiatal dolgozó, vagy otthonélő nyugdíjas. A gond ebből is adódik: úgy kell hétről hétre egy, minden kívánságot – a hagyományostól a diétás, fitness, stb. - kielégítő menüsort összeállítanom, hogy azért a széles választékon maradjon elegendő nyereség is. Ehhez a vevőkört szakadatlanul bővítenünk kell – már amennyire a piaci verseny ezt engedi.”

További érdekességek

Tudja-e, hogy mi a különbség az étterem és a vendéglő között?

Az étterem nagyszámú vendéget szolgál ki, például a szállodák vendégkörére alapulva. Lehet nemzeti jellegük is, de az ételkínálatuk többnyire a nemzetközi konyhát képviseli. Alkalmasak nagyobb rendezvények – esküvők, bálok, konferenciák – lebonyolítására. Berendezésük, kialakításuk igényes, a kor divatját követi.  A vendéglő kisebb, családiasabb hangulatú és főleg a helyi, gyakran törzsvendégek látogatják. A választék szűkebb, egyszerűbbek a berendezések, sokszor kapnak hangsúlyt a magyar népies elemek. A vendéglős általában tulajdonosa és vezetője is a vendéglátó egységnek.

Gondolná-e, hogy a hálózati rendszerben működő vendéglők önállósága korlátozott?

A franchise típusú éttermi hálózatok korszerű vállalkozások, amelyek keretében a vendéglős többnyire vállalkozó-tulajdonos minőségben üzemeltet egy egységet a hálózat nevén, annak minden termék-, munkaszervezési, arculati, minőségi stb. szabványainak szigorú betartásával. Ezek az előírások valóban korlátozzák a vendéglős önállóságát, noha a nagyvállalati szervezetben is működnek olyan csatornák, amelyek befogadhatják az egyéni kezdeményezéseket. Ezzel szemben a vendéglős élvezi a jól bevezetett márkanév nyújtotta üzleti biztonságot, a központi reklám-, marketing, termékfejlesztés előnyeit.

Tudta, hogy van közös pont a csillagok és az autógumik területén?

A világhíres Michelin-csillag minősítést a francia Michelin autógumi gyár tulajdonosa indította útjára, több, mint száz évvel ezelőtt. Eredetileg az autósoknak szánta útmutatóul a vendéglők kiválasztásához. Ezek a csillagok mesterszakácsaikkal együtt repítik az egekbe a kitüntetett éttermeket. Jó marketing-fogásnak bizonyulnak a helyi minősítések, az éttermi kritikusok írásai, az éttermeket ajánló „leg…” kiadványok. A vendégek szívesen támaszkodnak ezekre a szakértői véleményekre, amikor vendéglőt választanak. A jó vendéglős él is a hírverés minden, hagyományos és korszerű csatornáival.

Munkaadók mondták

Vissza az listához