Tartsd velünk az irányt!

Optometrista

Mit kell tudni az optometristáról?

Az optometrista szakember önállóan végez általános szemészeti szűrővizsgálatokat. Megvizsgálja a hozzá forduló beteg éleslátását, valamint ha szükséges, látszerészeti segédeszközt – szemüveget, kontaktlencsét – ír fel számára a leginkább megfelelő látásélesség elérésére érdekében. Feladata, hogy a különböző szembetegségekre is fényt derítsen. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a hozzáforduló betegek időben szakorvosi ellátásban részesülhessenek.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekel az emberi test, azon belül a szem, a jó látás, és szívesen dolgozol mások egészségének fenntartásáért, javításáért. Jó, ha általában igaz rád, hogy egyrészt könnyen, empatikusan tudsz emberekkel beszélgetni, együttműködni – a vizsgálatok gördülékenysége miatt –, másrészt adott műszerek kezelésébe, alkalmazásába is képes vagy könnyen beletanulni – ebben az esetben többek között szemtükör, szemnyomás mérő, computeres szemvizsgáló. Mivel az emberek jobb látásáért fogsz dolgozni, elengedhetetlen a felelősségteljes munkavégzés és az odafigyelés képessége.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…először be kell fejezned az általános iskolát, majd egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában sikeres érettségi vizsgát kell tenned. Ezt követően jelentkezhetsz az Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakra (BSc) egy egészségügyi irányultságú felsőoktatási intézménybe.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Elemző
  • Tárgyias
  • Közösségi

Az optometrista munka betöltésére ideális az érdeklődésed, ha kíváncsi vagy arra, hogyan működik az emberi szervezet, azon belül a szem, és szeretsz információkat gyűjteni, kutatni – hiszen minden szemvizsgálat egyfajta adatgyűjtés, elemzés. Jó, ha szívesen foglalkozol gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével, amihez eltérő műszereket, gépeket is örömmel használsz, legyen az ez esetben olvasótábla, dioptriamérő, réslámpa stb. Mivel az egészségüggyel kapcsolatos a munkavégzésed, elengedhetetlen, hogy szeress segítőként jelen lenni, beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások problémáinak megoldásában.

Optometristaként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Optometristaként munkád akkor lesz sikeres, ha pontos anatómiai tudással rendelkezel a szem felépítéséről, valamint jól ismered majd azokat a gépeket, műszereket, amiket a munkád során használnod kell. Ezeken túl a következő készségekkel, képességekkel jó, ha rendelkezel:

  • Felelősségtudat, mert a fel nem ismert kóros elváltozás később komoly, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat.
  • Figyelem, amivel bármilyen környezetben a vizsgálatra tudsz majd koncentrálni.
  • Kommunikációs képesség, amivel elfogadtatod magad és szakmai véleményed a betegekkel.
  • Logikus gondolkodás, amely a betegségek okainak megállapításához nyújt majd segítséget.
  • Empátia, hogy munkád során minden betegnek, érdeklődőnek segítséget tudjál majd nyújtani.
  • Digitális kompetencia,az egyedi szakmai gépek és a számítógépes szoftverek használatához.

Fontos még a kézügyesség, és az önálló munkavégzésre, döntéshozatalra való képesség is. Az előbbi a műszerek használatánál fontos, míg az utóbbi a vizsgálat végzése és a diagnózis felállítása során elengedhetetlen.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az optometristával szemben megfogalmazott egészségügyi elvárások a műszerek szakszerű használatához és a vizsgálati eredmények megállapításához kötődnek:

  • karok, kezek, ujjak épsége – a gépek, próbalencsék pontos kezeléséhez;
  • jó látás – a pontos látásélesség meghatározásához;
  • ép hallás – a betegekkel folytatott egyértelmű kommunikációhoz.

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet kialakításával, speciális eszközök beszerzésével mozgássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése.

Mi jellemző az optometrista munkájára?
Személyközpontú (90%)
(90 - 10)
Tárgyias (10%)
Csoportos (20%)
(20 - 80)
Önálló (80%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)

Mit csinál az optometrista?

Az optometrista nem orvos és nem is optikus – a két szakember közötti hidat képzi. Megvizsgálja a szem és a látórendszer rendellenességeit. Diagnózist állít fel, kezelést és tanácsot ad. Látászavarok esetén optikai segédeszközöket és egyéb terápiákat ír elő. Ehhez kapcsolódó feladatai:

  • Szemvizsgálatot végez. Látásproblémák és rendellenességek meghatározása érdekében, gépekkel és próbalencsével felméri a látásélességet, és rögzíti az eltéréseket.
  • Megállapítja a fennálló szembetegséget. A vizsgálat során tapasztalt rendellenességet felismeri, tanácsot ad a betegnek a szükséges teendőkre vonatkozóan.
  • Látás korrigálására alkalmas eszközre ad receptet. Szemüveget, kontaktlencsét ír fel az éleslátás biztosítása érdekében.
  • Ellenőrzést végez. Az elkészült szemüveggel történő éleslátást kontrollálja.
  • Betanítja a kontaktlencse használatát. Próbalencse használatával kiválasztja a megfelelő lencsetípust, megtanítja a kontaktlencse helyes illesztését.
  • Konzultál a szemorvossal. Speciális eltérések esetében egyeztet az egészségügyi szakemberrel, a beteget orvoshoz irányítja.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

Az optometrista által használt eszközök a magas színvonalú munkavégzést szolgálják, amelyek biztosítják a szem állapotának felmérését, valamint a látásélesség meghatározását. Jellemzően alkalmazott műszerek, eszközök:

  • autorefrakto-keratométer – computeres szemvizsgáló;
  • réslámpa - a szem alaposabb megítélését, illetve mélyebb rétegeinek vizsgálatát teszi lehetővé;
  • ophtalmoscop – szemtükör;
  • tonométer – szemnyomásmérő;
  • periméter – látótér vizsgálatához;
  • olvasótábla;
  • dioptriamérő;
  • próbakeret;
  • lencseszekrény.

Munkájához irodai eszközöket, számítógépet, nyomtatványokat, írószereket használ, melyekkel a vizsgálatok eredményét rögzíti.

Kivel találkozik munkája során?

Az optometrista munkája során a betegek/vevők mellett elsősorban vezetőjével, valamint a bolt tulajdonosával, vagy annak képviselőjével tart kapcsolatot. Tevékenysége ellátásakor együttműködik még:

  • munkatársaival;
  • látszerészekkel;
  • orvosokkal;
  • gépek karbantartóival, szerelőivel.

Ha saját vállalkozást vezet, ő tartja a kapcsolatot a könyvelővel és az illetékes hatóságokkal egyaránt.

Hol végzi a munkáját?

Az optometrista jellemzően a látszerész szaküzlet elkülönített vizsgálójában dolgozik, de megfordul az eladótérben is, ha a vásárlót a keretválasztásban segíti. Dolgozhat továbbá rendelők, kórházak, klinikák szemészeti ambuláns rendelésein is.

Milyen munkaidőben dolgozik?

Ennél a szakmánál a napi 8 órás munkavégzés jellemző, hétfőtől péntekig. A munkarend kialakítása a kereskedelmi egység nyitva tartásától függ. Amennyiben az üzlet bevásárlóközpontban található, úgy hétvégi munkavégzés is elképzelhető.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Az optometrista munkavégzése környezeti, egészségre ártalmas tényezővel nem jár együtt, valamint komolyabb baleseti veszéllyel sem kell számolnia. Ezzel együtt azonban nagy figyelemmel kell végezni a munkát, mert:

  • a használt eszközök, gépek sérüléseket okozhatnak;
  • a zárt tér levegője áporodott lehet;
  • a páciensekkel történő vizsgálatok – a közelség miatt – fertőzéssel járhatnak.

Ezek a tényezők a munkavédelmi előírások betartásával, valamint gyakori szellőztetéssel csökkenthetők, megelőzhetők.

A szakma gyakorlása elsősorban a vizsgálattal járó szellemi igénybevételt jelenti. A huzamos ülés következtében mozgásszervi panaszok – nyak-, hát-, derékfájás, ízületi problémák – előfordulhatnak. Szellemi és érzelmi igénybevételt jelenthet:

  • a vizsgálatok során fokozott figyelem szükséges;
  • a vizsgálati eredmények nagy felelősséget jelentenek, hiszen emberek látásáról van szó;
  • a nem mindig udvarias és együttműködő betegek, vásárlók megfelelő kezelése feszültség forrása lehet.

A nehézségek a munkaidőt követő sportolással és kikapcsolódást biztosító szabadidős tevékenységekkel ellensúlyozhatók.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképzettség: Optometrista
Felsőoktatási szak neve: Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak (BSc)

Ahhoz, hogy az optometrista alapképzést elkezd, először be kell fejezned az általános iskolát, majd sikeres érettségi vizsgát kell tenned egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában. Ezt követően jelentkezhetsz az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus képzésre egy egészségügyi irányultságú felsőoktatási intézménybe, amelynek elvégzése alapszakon 8 félévet vesz igénybe.

Ahhoz, hogy az optometrista ismeretekhez kapcsolódó összes alaptudást könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • biológia-egészségtan – az emberi test, főleg a szem felépítésének megértéséhez;
  • kémia – az anyagok viselkedéséhez ad jó alapismeretet;
  • fizika – a szemvizsgálathoz használt gépek működésének megismerését támogatja.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Optometrista?

Minimum 250 000 Ft - Maximum 310 000 Ft

Az optometrista átlagkeresete havi bruttó 283.000 Ft. Országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 250.000-310.000 Ft között mozog.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Az optometrista szakmát művelők iránt mutatott kereslet egyre nagyobb. Napjaikban a lakosság új szemüveg vásárlásakor a látszerész boltokban az optometristát keresi fel, mert a szakmát végzők elismertsége igen jó. A sikeres elhelyezkedéshez mindenképpen javasolt a szakmában használt és az aktuálisan megjelenő új ismeretek lehető leghamarabbi elsajátítása és az idegen nyelv ismerte, ezek versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőpiacon.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A végzettség megszerzésével az optometrista munkakörön kívül további munkakörökre is lehet pályázni:

  • Computeres látásvizsgáló;
  • Computeres szemvizsgáló;
  • Látszerész optometrista;
  • Okleveles szemvizsgáló;
  • Optometristakontaktológus;
  • Szemvizsgáló látszerész;
  • Szemvizsgáló optometrista.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Tudod-e, mit nevezünk rövid-, illetve távollátásnak?

Az ember által legrégebben ismert „fényképezőgép” a saját szeme, ahol is megtalálható az objektív, azaz a szemlencse, és a fényérzékeny képalkotó réteg, azaz a látóideghártya. Amíg egy fényképezőgép esetében az élességállítást az objektív lencsetagjainak mozgatásával végezzük, addig a szervezet izmokkal módosítja a szemgolyó, és vele a szemlencse alakját. Rövidlátás esetén az éles kép a látóideghártya – retina - előtt képződik, távollátás esetén pedig mögötte. Mindkét esetben a retinán éles pont helyett elmosódott kör képződik.

Láttál már az ophtalmoscopot?

Az optometrista, a szem belsejének vizsgálatához használja ezt az eszközt – közismertebb nevén a szemtükröt. Ez a kézi műszer tükörből, nagyítóból és egy aprócska lámpából áll. Van olyan megoldás is, hogy az optometrista a fejére teszi a tükörrel és lencsével ellátott egységet, míg a nagyítót a beteg szeme elé teszi, és úgy vizsgálja meg annak szemét. A műszerekben lévő lencsék által felnagyítva válik láthatóvá a szem első és hátsó szegmensének minden része.

Szerinted miért jó a kontaktlencse?

Van, aki szereti a szemüveget, de vannak olyanok is, aki nagyon nem szeretnek szemüveget viselni. Van, akinek jól áll, van, akinek nem. Nélküle ugyanakkor a rosszul látó ember furcsán látná a világot. Mivel a szemüveg változtat a viselőjének megjelenésén, és ezt nem mindenki kedveli, valamint vannak olyan foglalkozások - például a színészek, vagy a sportolók -, ahol nem midig célszerű viselni a szemüveget, a tudomány előállt a kontaktlencsével, mint megoldással. A kontaktlencse közvetlen a szaruhártyára fekszik fel, van kemény és lágy változata. Hidegben nem párásodik, az esőcseppek nem ülnek meg rajta, nem változtatja meg viselőjének kinézetét. Nincs keret, ami a látóteret korlátozná. Hátránya azonban, hogy növeli a fertőzés kockázatát, a szem túlérzékennyé válhat.

Hallottál már a cvikkerről?

Időszámításunk kezdete előtt 2000 évvel Kréta szigetén olyan pecsétnyomókat készítettek, amelyeknek finom vésetét a mai tudósok szerint nagyító nélkül nem lehetett elkészíteni. Ezt követően kétezer évet kellett várni, hogy Néró császár csiszolt smaragd lencsén nézzen át. Majd eltelt 1200 év, és Roger Bacon ferences szerzetes nagyítót használt az olvasáshoz. Kezdetben volt a monokli, aztán készült a két szemre való, nyeles lornyon, majd jött a kétkezes munkához való, csíptetős cvikker. Cvikkert viselt Theodore Roosevelt, az USA volt elnöke is.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Bejött a néni, és láttam rajta, hogy teljesen tanácstalan. Aztán kiderült, hogy ugyan már évek óta rosszul lát, de ő még nemhogy optometristánál, (egyáltalán, mi az? – kérdi) de orvosnál sem volt a panaszával. És láthatóan kissé izgul. Aztán leültünk, kicsit beszélgettünk. Család, unokák, miegymás. Megnéztem szemtükörrel, aztán réslámpával. Nagy elváltozást nem láttam, ezért jött a komputeres szemvizsgáló, majd előkerült a próbakeret és a lencsedoboz. A néni maga is meglepődött, amikor az alsó vonal alatti kis betűket is látta. Nagy volt az öröme, mikor távozott.” – mesélte Júlia, optometrista.