Tartsd velünk az irányt!

Középiskolai tanár

Mit kell tudni a középiskolai tanárról?

A középiskolai tanár elsődleges feladata a gimnáziumba vagy szakközépiskolába járó diákok oktatása és nevelése. Célja munkájával, hogy a rábízott tanulók a lehető legmagasabb szinten elsajátítsák az általa oktatott szaktantárgy ismeretanyagát, és sikeresen készülhessenek fel az érettségire. Ez a fajta munka nagy felelősséget követel annak végzőjétől, hiszen a jövő nemzedékének képzéséért, világlátásának alakításáért is felel. Az átadott tudásról dolgozat vagy feleltetés formájában tájékozódik, majd ezek alapján értékeli a diákok teljesítményét a félévek végén.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekel a tanítás, a nevelés, és van egy-két tantárgy, amelybe szívesen belemélyedsz, alaposabb ismeretekre is szívesen tennél szert. Ugyancsak jó, ha kedveled az olyan helyzeteket, amikor emberek között lehetsz, és velük közösen oldhatsz meg feladatokat, szervezheted munkájukat. Hasznos lehet továbbá, ha fontosnak tartod, hogy majd a társadalom számára hasznos, segítő jellegű tevékenységet végezhess. Előnyös továbbá, ha tudsz önállóan döntéseket hozni, kitartó vagy, hiszen az osztály valamennyi tanulójának fejlődéséért leszel felelős, akár éveken keresztül is. A tanári munka megfelelő lehet számodra, ha nem jelent számodra problémát a tanulás – hiszen naprakész ismeretekkel kell rendelkezned a tananyagot illetően.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…le kell érettségizned egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában, majd a felsőoktatásban a középiskolai tanár szakon kell diplomát szerezned.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Közösségi
  • Megvalósító

Középiskolai tanárként rendkívül fontos lesz, hogy szívesen végezz olyan munkát, amellyel közvetlenül segítheted a társadalmat és annak tagjait. Előnyös lehet, ha örömmel oldasz meg olyan gyakorlati feladatokat, amelyek során emberekkel találkozhatsz, együttműködhetsz velük, és munkájukat szervezheted. Elengedhetetlen továbbá, hogy ne jelentsen számodra problémát a határidők és a szabályok betartása, hiszen a tanári munka során sok ilyennek kell majd megfelelned, legyen szó például a félévi bizonyítványok megírásáról, egy iskolai rendezvény megszervezéséről. Elengedhetetlen továbbá, hogy kedveld a jól szervezett munkát, amelynek során pontosan tisztában vagy a felelősséged határaival. Ha kedveled a szervezéssel járó feladatokat, élvezni fogod a középiskolai tanári munkát.

Középiskolai tanárként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Középiskolai tanárként elsősorban azzal kell foglalkoznod, hogy a rád bízott tanulók előmenetele az általad tanított szaktárgyban megfelelő ütemben haladhasson. Ehhez a tanulók nevelési feladataiban is részt kell vállalnod, így az ebben a szakmában való elhelyezkedésedhez a következő képességekre és készségekre van szükséged:

  •       Önállóság, mivel az órákat egyedül tartod, így döntéseidet segítség nélkül kell meghoznod;
  •      Szövegértés, hogy könnyen elsajátíthasd a tananyagot;
  •       Emlékezet, a tanulók teljesítményének és a tananyag problémamentes visszaidézéséhez;
  •      Kommunikációs képesség, mert ennek segítségével tudod magad könnyen megértetni a diákokkal, szüleikkel és a tantestület más tagjaival;
  •       Tanulás, hogy te magad is képes legyél új dolgok elsajátítására, és ne csak a gyerekektől várd ezt el;
  •      Kitartás, mert ennek segítségével nem fog problémát okozni számodra a napi több óra megtartása, és az ezen kívüli teendőid végrehajtása sem.

Mindezek mellett nagy hasznát veheted a kreativitásnak is, amelyet elsősorban a tanulóknak adott különféle feladatok során használhatsz, a tananyag érdekesebbé tételének érdekében. A konfliktuskezelés, stressztűrés képességét a diákokkal való konfliktusok elsimításában találhatod hasznosnak.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A középiskolai tanárokkal szemben támasztott egészségügyi elvárásokat elsősorban a másokkal való együttműködést kívánó feladatok indokolják. A velük szemben támasztott egészségügyi elvárások a következők:

  •       ép beszédkészség, a hangképző szervek épsége – a tanagyag érthető átadására;
  •       egészséges légzőszervek – ugyancsak a sok beszéd miatt;
  •       jó látás, hallás – a számonkérések, dolgozatjavítások, stb. során elengedhetetlen;
  •       ép mozgásrendszer – többek között a tanteremben járkálni, a táblára írni, dolgozatokat javítani;
  •       jó állóképesség – a fizikai igénybevétel miatt: pl. a munka során jellemző a tartós állás.
  •       jó idegi/pszichikai teherbíró képesség – hogy a gyerekekkel, szülőkkel is kiegyensúlyozottan tudjon együttműködni.

Hallássérültek a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészülékkel végezhetik ezt a tevékenységet.

Mi jellemző a középiskolai tanár munkájára?
Személyközpontú (70%)
(70 - 30)
Tárgyias (30%)
Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)

Mit csinál a középiskolai tanár?

A középiskolai tanár munkáját nem csupán a tananyag megtanítása teszi ki, hanem nagyon fontos feladata a tanulók előmenetelének értékelése, ennek dokumentációja és a szülőkkel való kapcsolattartás is. Mivel példaképként szerepet játszik a gyerekek nevelésében, így feladatai végzése közben felelőssége teljes tudatában kell eljárnia. Munkája során a következő feladatokat és tevékenységeket végzi:

  •      Elkészíti az általa oktatott tantárgyak tanmenetét, felkészül minden tanítási órára. Minden esetben a központilag meghatározott tantervet veszi alapul a tanmenet készítéséhez. Beszerzi vagy biztosítja az órán alkalmazni kívánt szemléltető eszközöket – projektort, stb. –, és alkalmazza azokat.
  •      Feldolgozza a tananyagot a tanulókkal közösen, valamint házi feladattal látja el őket. Részletesen elmagyaráz mindent, tisztázza az esetlegesen felmerülő kérdéseket. A házi feladatok megoldását követően le is ellenőrzi ezeket.
  •       Rendszeresen felméri a tanulók tudását. Ez dolgozatok, valamint szóbeli feleltetés formájában egyaránt lehetséges.
  •       Felügyeletével biztosítja az iskola rendjét, és ezzel az oktatási munka zavartalanságát. Folyosóügyeleti feladatokat lát el.
  •       Rendszeresen konzultál a szülőkkel. Erre elsősorban szülői értekezletek alkalmával van lehetősége.
  •       Iskolai értekezleteken vesz részt, adminisztrációs munkát végez. Továbbképzéseken, tantestületi üléseken, valamint nevelési értekezleteken jelenik meg. Vezeti a naplót, a félévzárások alkalmával pedig kitölti a tanulók bizonyítványait.
  •       Rendezvényeket szervez. Ezek lehetnek akár osztálykirándulások vagy sportesemények is.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A középiskolai tanár leggyakrabban a tanórák alkalmával használ különböző eszközöket, melyekkel megkönnyítheti a tananyag átadását, valamint annak befogadását a diákok részéről. Egyes eszközei ezzel ellentétben kiértékelési, kapcsolattartási és dokumentációs feladatainak megoldásában játszanak kulcsszerepet. Az általa használt legfőbb eszközök a következők:

  •       tankönyv;
  •       füzet;
  •       szemléltető anyagok, eszközök;
  •       tábla, kréta vagy interaktív/digitális tábla;
  •       napló, elektronikus napló, ellenőrző.

Alkalmanként előfordul, hogy a diákok igényeinek megfelelő szemléltető eszközöket is használ a tanár, amellyel a tananyag befogadását könnyíti meg. Ilyenek lehetnek például ismeretterjesztő könyvek, filmek, verseskötetek, makettek. A dolgozatokat papírra nyomtatja, majd azokat tollal javítja ki.

 

 

 

Kivel találkozik munkája során?

A középiskolai tanár legjellemzőbben 15-18 éves diákokkal találkozik munkája során, akiknek oktatását és nevelését is végzi. Napi szinten kapcsolatot tart:

  •       az igazgatóval,
  •       a tantestületi tagokkal,
  •       adminisztrációs munkatársakkal,
  •       a technikai személyzet tagjaival, valamint az iskola más alkalmazottaival is.

 

Rajtuk kívül alkalmanként konzultál:

  •       szülőkkel;
  •       más intézmények képviselőivel;
  •       rendezvények alkalmával, az azoknak helyet adó intézmény munkatársaival.

Hol végzi a munkáját?

A középiskolai tanár munkájának legnagyobb részét az iskolában végzi. A tanítási órákat az oktatás minőségének és a gyerekek igényeinek megfelelően felszerelt tantermekben tartja. A tanórák közti szünetekben a tanári helységben tartózkodik, esetleg folyosóügyeletet lát el. A gyakorlati órákat laboratóriumokban, speciális oktatótermekben, műhelyekben tartja. A szülőkkel a kapcsolatot szülői értekezleteken és iskolai fogadóórákon tartja. Nevelőtestületi üléseken, szakmai munkaközösségi értekezleteken vesz részt, különböző helyszíneken. Különböző rendezvények, mint például ünnepélyek, osztálykirándulások és sportesemények, kulturális események alkalmával külső helyszínen, az azoknak helyet adó területen tartózkodik.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A középiskolai tanár feladatait jellemzően heti 40 órában, hétfőtől péntekig végzi el. Alapvetően a délelőtti órákban folyik az oktatás, azonban a szakkörök és korrepetálások megtartása, valamint a dolgozatjavítás délutáni, akár esti elfoglaltságot igénylő feladatok is lehetnek. Osztálykirándulások és iskolai rendezvények alkalmával előfordulhat a hétvégi és az éjszakai munkavégzés is. A továbbképzéseken is alkalmanként hétvégén kell részt vennie.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A középiskolai tanár nem számít balesetveszélyes foglalkozásnak, de fontos a következő területekre külön figyelmet fordítania:

  •       az eszközök, berendezések használatából adódhat esetleges baleset;
  •       a diákok fegyelmezése, a szülőkkel való kapcsolattartás lehet feszültségforrás;
  •       az oktatás során a sok beszéd a hangszálakat megterhelheti;
  •       a gerincoszlop, és az alsó végtagok terhelése előfordulhat az állómunkából adódóan;
  •       a megtartandó órák száma, az arra való felkészülés okozhat szellemi túlterheltséget;
  •       vannak kötelezően betartandó határidők – pl. félévi bizonyítvány –, amelyek időkényszert okozhatnak.
  •       a munkának vannak ismétlődő részei – pl. egy évfolyamon belül több osztálynak ugyanazt az anyagot leadni – amelyek kiégéshez vezethetnek.

A középiskolai tanár munkája részben szellemi, részben pedig könnyű fizikai megterheléssel jár. A fizikai nehézséget az oktatói munkával járó, a napi 5-6 órát is kitevő folyamatos beszéd jelenti, amely a légzőszerveket és a hangszálakat megterhelheti, ezáltal gyakori gégegyulladást, rekedtséget okozhat.

Az iskolai tanítás alatti nagyrészt álló helyzetben végzett munka, az alsó végtagot és a gerincet terheli meg. Az osztálykirándulások lebonyolítása fokozott, míg a tanórához használt eszközök és anyagok cipelése könnyű fizikai igénybevételt jelenthet.

Munkája során további megterhelést jelenthet a diákok oktatása, kérdéseik megválaszolása, figyelmük fenntartása, a sok túlóra okozta fáradtság, az időhiány miatt otthon elvégzendő feladatok, a tantestület más tagjaival és a szülőkkel való kapcsolattartás, és esetleges konfliktushelyzetek megoldása, valamint az iskolai rend fenntartása.

Mivel mind fizikailag, mind pedig szellemileg különféle megpróbáltatásoknak van kitéve, ezért a középiskolai tanár számára különösen fontos, hogy elegendő időt szánjon a pihenésre és a feltöltődésre.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképzettség: Középiskolai tanár, oktató
Felsőoktatási szak neve: Középiskolai tanár (MSc, osztatlan)

A munkakör betöltéséhez középiskolai tanár, oktató végzettség szükséges, amely számos egyetemen és főiskolán, Középiskolai tanár szakon szerezhető meg, 12 félév alatt. A képzés megkezdésének feltétele a gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi megszerzése. A 2013-as évtől pályaalkalmassági vizsgálaton is részt kell venned, ami egy kötetlen motivációs beszélgetés, melynek célja a tanári pálya iránti motiváció és a kommunikációs képességek felmérése.

Ha középiskolai tanárként akarsz dolgozni, elsősorban azokat a tantárgyakat kell behatóan ismerned, amelyeket majd később a diákoknak oktatni szeretnél. A legfontosabb tantárgyak a következők:

  •       matematika – a reál tantárgyak oktatásának alapját adja meg;
  •       kommunikáció – magyar nyelv és irodalom – a humán tárgyak oktatásához;
  •       földrajz – a diákok környezettudatosságra történő nevelése érdekében;
  •       idegen nyelv – a kéttannyelvű osztályok, valamint az idegen nyelvek oktatásához.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Középiskolai tanár?

Minimum 155 000 Ft - Maximum 300 000 Ft

A középiskolai tanár havi átlagos keresete hazánkban a pedagógusi életpálya modellbeli besorolásától függ. Az öt kategória valamelyikébe tartozhat, és ennek alapján kerül kiszámításra fizetése is. Tehát például míg egy pályakezdő tanár kezdő fizetése havi bruttó 155.000 Ft körül alakul, egy 35 éves tapasztalattal rendelkező kutatótanár keresete akár 300.000 Ft lehet. Az előrelépésre a továbbképzések elvégzése nyújthat lehetőséget, valamint minősítő eljáráson is át kell esni.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A középiskolai tanárok munkájára várhatóan a jövőben is jelentős igény fog mutatkozni Magyarországon, hiszen a jövő generációinak képzésére mindig is hatalmas igény volt és lesz. A nyugdíjba vonuló pedagógusok munkahelyeit frissen végzettekkel kell feltölteni, így a friss diplomásoknak várhatóan nem jelent majd problémát a munkavállalás.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Középiskolai tanár, oktató osztatlan mesterképzési szakon végzettként, elhelyezkedési lehetőséget elsősorban az állami oktatási intézmények adnak számodra, ahol pályakezdőként a pedagógusi életpályamodellnek megfelelő, központi szabályozás szerinti fizetéssel kezdheted meg a munkádat. Valamint magániskolákban is lehetőséged van elhelyezkedni. A végzettséggel a következő munkakörökben helyezkedhetsz el:

  •       Középiskolai biológiatanár;
  •       Középiskolai énektanár;
  •       Középiskolai földrajztanár;
  •       Középiskolai informatikatanár;
  •       Középiskolai magyartanár;
  •       Középiskolai matematikatanár;
  •       Középiskolai nyelvtanár;
  •       Középiskolai számítástechnika-tanár.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Láttál már palatáblát?

A múltban, az iskolákban feladataik megoldásához palavesszőt és palatáblát használtak a tanulók és a tanárok egyaránt. Az oktatási célú palatáblákat jó minőségű, finom, tiszta, egyenletesen agyagpalából készítették, amelyet Németország egyes területein, valamint pl. Márianosztrán bányásztak. Erre palavesszővel lehetett írni, később pedig az írás letörölhető volt. Ám idővel, részben más anyagok megjelenésének, részben pedig iskolaorvosok kifogásainak köszönhetően felváltották más eszközök.

Tudod-e, mióta létezik az érettségi vizsga?

Először 1788-ban vezették be az érettségit, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát Poroszországban, ám Magyarországon már a 17. században felvetette az érettségi vizsga szükségességét Comenius. Hazánkban, a gimnáziumokban végül 1851-ben tették kötelezővé az érettségit. A mai kétszintű érettségi rendszere 2005 óta működik, ám ennek kidolgozását már 1995-ben megkezdték. Jelenleg a felsőoktatásban való továbbtanulásnak alapkövetelménye a sikeres érettségi vizsga.

Szerinted mi alapján állapítják meg a középiskolák rangsorát?

A középiskolák országos rangsorolására minden évben sor kerül a diákok tanulmányi és felvételi eredményeinek, valamint a tanulmányi versenyek eredményeinek ismeretében. Ebből kiindulva kijelenthető, hogy az oktatás minőségét tekintve a rangsor reprezentatív, azonban a szülők és diákok által legkedveltebb iskolák nem feltétlenül esnek egybe a legjobban rangsoroltakkal. Szakértők szerint a középiskola kiválasztása nagyban befolyásolhatja az illető későbbi szakmai pályafutását.

Mit gondolsz, mivel foglalkoztak a házitanítók?

A történelem során egyes gazdagabb családok otthon akarták taníttatni gyermekeiket, így házitanítót fogadtak hozzájuk. Az ő feladatuk volt, hogy a gyermek elegendő tudáshoz jusson, és így lehetősége legyen később folytatni tanulmányait. Több híres magyar történelmi személy is tevékenykedett házitanítóként, mint például József Attila, aki gimnáziumi tanulmányai alatt Iritz Miksa bornagykereskedő házában oktatta gyermekeit.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

      www.oktatas.hu – az Oktatási Hivatal hivatalos honlapja

      Bagdy – Jacoby – Kövi – Mirnics: A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó Kft. 2014.

      Bacsák – Bíró – Sövegházy: Napközi – Otthon az iskolában. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. 2012.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  •       www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozásbemutató anyagokkal
  •       www.felvi.hu– az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  •      www.eniskolam.hu
  •       www.mileszel.hu

 

 

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  •       Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  •       Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Hát kihívás az sok van… A legfontosabb, hogy az oktatás magas színvonalon történjen, és ehhez alkalmanként fegyelmezni kell a diákokat. Általában a munkaidő után szoktam felkészülni a másnapi óráimra, valamint a dolgozatokat is otthon javítom, így gyakorlatilag nem csak a munkaidőmben foglalkozom a gyerekekkel. Az érettségire való felkészülés, felkészítés természetesen plusz energiákat igényel, mind a tanár mind a diákok részéről. Ám egy sikeres érettségi időszakot követően a diákok és a szülők hálája nagyon sokat jelent, és a tanítványaim közül jól leérettségizőkre én is nagyon büszke vagyok.” – mondta Angéla, középiskolai tanár.