Tartsd velünk az irányt!

Oktatási asszisztens

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Hogyan dolgozik?

Hol végzi a munkáját?

Milyen munkaidőben dolgozik?

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Oktatási asszisztens?

Minimum 0 Ft - Maximum 0 Ft

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Felsőoktatási toplisták

Ahogy a hazai intézményeknél, úgy a külföldi egyetemek, főiskolák esetében is évente jelennek meg különböző módszerekkel és mérésekkel összeállított toplisták, amelyek megpróbálják az egyes intézményeket egyfajta minőségi sorrendbe állítani. Ezen összeállítások esetében a legtöbbször figyelembe veszik az oktatók és a hallgatók véleményét, az iskola nemzetközi hírnevét, a végzettek által elért eredményeket.

Az egyik legrészletesebb listát a US News nevű folyóirat jelenteti meg, amelynek összesített dobogója a következőképpen fest:

Harvard University (Egyesült Államok) – 100 pont
University of Cambridge (Egyesült Királyság) – 99,6 pont
Yale University (Egyesült Államok) – 99,1 pont
UCL – University College London (Egyesült Királyság) – 99,0 pont
Imperial College London (Egyesült Királyság) – 97,8 pont
Az európai listát – a brit intézményekkel nem számolva – a következő iskolák vezetik:

ETH Zürich (Svájc) – 89,3 pont
Ecole Normale Supérieure (Franciaország) – 85,4 pont
École Polytechnique (Franciaország) – 83,1 pont
École Polytechnique Fédérale de Lausanne (Franciaország) – 80,6 pont
Trinity College Dublin (Írország) – 80,1 pont
Forrás: www.usnews.com

Milyen diák a garabonciás diák?

Leginkább semmilyen! A garabonciás diák egy mindenféle bűbájhoz, ördöngös mesterséghez értő varázsló a magyar néphitben. Alakja keveredik: egy pogánykori felfogás szerint vihar-démon, egy újabb, keresztény középkori elmélet pedig vándordiáknak tartja, aki az ördöggel cimboráló bűvész, sőt, vele majdnem egyenlő hatalmú varázsló.

A középkorban az egyetemeken kialakult az a szokás, hogy a diákok nem egy helyen tanultak, hanem időközönként más-más oktató intézményeket kerestek föl. Az országokat járó diákoknak a nyelv nem okozott nehézséget: mindenütt latinul tanítottak. A diákság szinte állandóan vándorúton volt: csapongó jókedv, dévajság, a nyomor semmibevevése, a köznép lenézése, szerelmi kalandok jellemezték őket. Az ifjak között legnagyobb hírnévre azok tettek szert, akik az ún. 13. iskolát is kijárták. Ezen az állítólag legfelsőbb fokon az előadott tárgyak között az okkult tudományok, bűbájoskodás is szerepelt. Magyarországon, mivel e diákok tevékenysége közeli rokonságban volt a táltosok mesterségével, a köznép szemében idővel egybeolvadt alakjuk a táltos alakjával.

A magyar nép képzeletében élő garabonciás diák rendesen hosszú, rongyos, fekete köpenyeggel a vállán, könyvvel a kezében, mint ágrólszakadt szegény diák kopogott be a házakba. Tejet, kenyeret vagy tojást kért. Ahol szívesen látták, semmitől sem kellett tartani, de ahol kérelmét megtagadták, vagy fukarul bántak vele, ott sárkányán lovagolva, rettentő viharral, jégveréssel bosszulta meg a rajta esett sérelmet. Sárkányát valami vízből (tó, folyó) idézte föl, miközben könyvéből hangosan olvasott.

Tájékozódási lehetőségek