Tartsd velünk az irányt!

Országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője

Országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője

FEOR:
112100
Foglalkozási terület:
Jog és társadalomtudomány
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Jogász mesterszak (MA), osztatlan képzés)

Bevezető

Ismeri-e az államigazgatás szintjeit?

A közigazgatás esetében van helyi, területi és országos szint, míg az igazságszolgáltatásban megkülönböztetünk első-, másod- és harmadfokú bíróságot. A különböző fokok, szintek jelentősége a döntéshozatali eljárás és a jogorvoslat lehetőségében rejlik. A közigazgatási szervek – mint az adóhatóság, a rendőrség – az érintett lakóhelye környezetében hozza meg döntését, és ez ellen a határozat ellen az országos szinten lehet fellebbezéssel élni. A bíróságok esetében annyi a különbség, hogy nagyobb horderejű ügyekben a másodfokú bíróság dönt, és a harmadfokhoz lehet jogorvoslattal élni.
 
Ön szerint mit tud tenni a közigazgatás és igazságszolgáltatás vezetője, hogy tiszteljék?
Mint minden vezető, így az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjének is az általános vezetői képességekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a hivatalra szabott feladatokat időben elkészítesse a beosztottjaival, a hivatal működése megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A célokhoz kell rendelnie az erőforrásait, mind gazdasági, mind humán oldalról. Az ügyelosztás során mindig figyelembe kell vennie, hogy melyik osztály vagy beosztott tudja a legszakszerűbben megoldani a feladatot. A vezetőt akkor fogják tisztelni, ha tudását megosztja a beosztottakkal, így szakértelmével is ösztönzi beosztottait a magas színvonalú munkavégzésre.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője köztisztviselőként, kormánytisztviselőként dolgozhat minisztériumban, kormányhivatalban, hatóságnál, bíróságnál vagy ügyészségen. Munkájának célja, hogy az adott államigazgatási szerv a jogszabályok szerint működjön, teljesítse a törvény által ráruházott szerepet. Feladata ellenőrizni, hogy a költségvetési keretet betartva, minden szervezeti egység ellássa a feladatát. A beosztottjai segítségével hozza meg a határozatokat, összehangolja a csoportok munkáját, dönt a hatóságukhoz beérkezett fellebbezések ügyében. A mindennapjainak része továbbá, hogy más közigazgatási vezetőkkel együttműködjön. 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője tervezi, vezeti, koordinálja és ellenőrzi a központi és területi közigazgatási, igazságszolgáltatási szervek fő tevékenységeit a törvényhozás és a kormány által alkotott jogszabályoknak megfelelően. Ezek mentén elsősorban a következő feladatokért felelős:

  • Vezeti a hivatali beosztottakat.  Az általa vezetett minisztérium, kormányhivatal, központi és helyi hivatalban dolgozó köztisztviselők részére feladatokat oszt, utasításokat ad és ellenőrzi a munkájukat.
  • Dönt a személyi és tárgyi feltételekről. Dönt a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételekről – pl. bútorok –, valamint arról, hogy kik dolgozzanak az adott hatóságon, bíróságon, illetve a menesztések kérdésében és fegyelmi eljárások lefolytatásában.
  • Eljár a költségvetési kérdésekben. A vezetőnek kell a hivatal költségvetésére javaslatot tenni, illetve ellenőriznie kell a költségvetés végrehajtását, pl. kiadásokat.
  • Elfogadja és betartatja a szabályzatokat, igazgatási programokat. A hivatali munka belső rendjének működése érdekében szervezeti és működési szabályzatot, irányelveket alkotnak meg az erre felhatalmazott beosztottjai, melyet ő fogad el. Ellenőrzi az ügyviteli szabályok és a szervezetre kötelező jogszabályok betartását.
  • Kormányjavaslatokat készít. Szakmai kérdésekre, akár a kormány kérésére véleményezi a jogszabálytervezeteket, esetleg ő maga kezdeményez jogszabály módosításokat.
  • Munkacsoportokat vezet. Szakmai bizottságokat, a bíróságon az egyes – munkaügyi, polgári, büntető – ügycsoportokhoz tartozó kollégiumokat megszervezi, és munkájukat irányítja. Az elvi jelentőségű határozatokat jóváhagyja. 
  • Kapcsolatot tart más vezetőkkel. Az egységes közigazgatás és igazságszolgáltatás érdekében kommunikál más hivatalok, bíróságok, ügyészségek vezetőivel. 

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője irodai munkát végez, így az alkalmazott eszközei is elsősorban ahhoz kapcsolódnak:

  • számítógép megfelelő szoftverrel és internetkapcsolattal, adatbázisokkal;
  • telefon;
  • irodai eszközök – papír, toll, fénymásoló, nyomtató, iratmegsemmisítő gép, stb.

Munkája során sok papír alapú iratot tanulmányoz át.

Hol végzi a munkáját?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője munkáját a hivatal irodájában végzi. Itt tart megbeszéléseket a beosztottjaival és a hozzá érkező más intézményvezetőkkel. A munkájával kapcsolatban különböző hivataloknál kihelyezett tárgyalásokon, értekezleten, illetve szabadban vagy zárt térben tartott helyszíni ellenőrzéseken is részt vesz. 

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője munkaideje a normál munkarend szerint zajlik, heti 40 órában, hétfőtől péntekig. A hétvégi munkavégzés nem jellemző a munkájára, míg a túlóra esélyét a lelkiismeretes munka, illetve a határidőre történő törvényjavaslat benyújtása növelheti meg egy-egy alkalommal.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője munkaidejének nagy részét irodai környezetben, a számítógép előtt, dokumentumok készítésével vagy munkatársakkal egyeztetve tölti. A hosszan tartó ülőmunka megterhelheti a gerincet, a monitor huzamosabb időn keresztül történő használata a látás romlásához vezethet.

Ennek következtében a munka során fokozottan ügyelnie kell, hogy rendszeresen tartson kisebb szüneteket, végezzen kisebb mozgással járó tevékenységeket. Mivel szinte folyamatos a számítógépes munkavégzés, a szem pihentetésére is fokozott figyelmet kell fordítania.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjének munkája szellemi munka.

Fizikai nehézséget jelenthet az ülőtevékenységből és számítógép használatából eredő gerincterhelés, valamint a billentyűzet használata során a kar, kéz, ujjak igénybevételével.
Pszichikai nehézséget elsősorban a mindennapokkal járó stressz jelenthet, amelynek okai például:
  • a vezetői pozícióval járó pénzügyi és személyi felelősség;
  • monoton munkavégzés;
  • esetleges túlórák, szoros határidők;
  • hivatalon belüli szakmai viták és az ügyfelekkel kialakult konfliktusos helyzetek.

Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a pihenésre, szellemi feltöltődésre, testmozgásra, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek negatív hatásai.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője elsősorban a közvetlen beosztottjaival tartja napi szinten a kapcsolatot. Ezen felül, ha nem is mindennapos szinten, de alkalmanként kapcsolatba kerül:

  • tanácsadóival;
  • más intézményvezetőkkel;
  • ügyfelekkel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjének átlagkeresete Magyarországon havi bruttó 634.000 Ft, ami az elmúlt évekre visszatekintve nem mutat jelentős változást. Az országos átlagkereset havi bruttó 504.000-812.000 Ft között mozoghat a köztisztviselői bértábla alapján, attól függően, hogy a szakember mely intézményt, hivatalt vezeti, illetve mekkora szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A kormányzati döntések mentén kevesebb minisztérium működik Magyarországon, mint korábban, ugyanakkor a kormányhivatalok száma növekedést mutat. Elmondható, hogy az igazán lelkiismeretes, precíz, megbízható tudással rendelkező – pl. a törvényi változásokat folyamatosan nyomon követő – szakemberek számára ez a pálya mindig nyújt lehetőséget, hogy ne csak szakértőként, hanem vezetőként is kamatoztassák tudásukat.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjének elsősorban gazdasági és jogi ismeretekben való jártassággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy jó szakember legyen. A szakma képviselővel szemben támasztott kompetencia elvárások a következők:

  • Szervezőképesség, pl. a tekintetben, hogy az intézmény életében milyen utasítások hogyan és milyen határidővel kerüljenek végrehajtásra, illetve a beosztottak között miként ossza el a munkát.
  • Felelősségtudat, hiszen munkája során egy egész minisztérium, bíróság vagy kormányhivatal, hatóság munkájáért felel. Az ő döntései határozzák meg az általa vezetett intézmény megítélését.
  • Kommunikációs képesség, mert munkájához elengedhetetlen, hogy mind a beosztottjaival, mind a többi intézményvezetővel szót értsen. Az utasítások megszövegezésénél is fontos, hogy az mások számára is érthető legyen.
  • Önállóság, mert egyedül hozza meg döntéseit, legyen szó akár a hivatal gazdasági és belső működéséről, vagy a szakmai kérdések elbírálásáról.
  • Probléma megoldási képesség, mert az intézmény működtetése során felléphetnek olyan személyügyi és ügymenetet érintő helyzetek, amelyre gyors és jó megoldást kell találnia.

Mivel munkája nagy része számítógéphez kötött, így elengedhetetlen a digitális kompetencia is a hatékony és eredményes munkavégzéshez. 

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjével szembeni egészségügyi elvárások egyrészt a számítógépes irodai munkából, másrészt a stresszel teli mindennapokból adódnak:

  • megfelelő idegi/pszichés teherbíró képesség – stressz vagy konfliktusok kezeléséhez;
  • ép kezek, ép ujjak – a számítógép használata során;
  • jó látás – többek között a nagy mennyiségű irat olvasásához;
  • jó hallás – a beosztottakkal való kommunikáció során.

Hallássérültek a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészülékkel végezhetik ezt a tevékenységet. A munka aránylag kevés mozgással jár, így mozgássérültek is könnyen betölthetik ezt a munkakört.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Ahhoz, hogy jó szakemberként dolgozhasson az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője, fontos, hogy megértse az állam működését, és fogékony legyen a gazdasági kérdések megoldására. Ehhez a következő tantárgyak biztosítanak jó alapot:

  • társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – hiszen munkája eredményével a társadalmat, az állampolgárok mindennapjait befolyásolja;
  • történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek – az egyes korok államberendezkedéseiből is tapasztalathoz juthat;
  • latin örökségünk – a jogszabályok hátterének megértése végett.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetői munka ellátását olyan ember fogja élvezni, akiről általában elmondható, hogy szereti a megoldandó feladatokat – például egy intézmény működésének megszervezése vagy egy kormányhatározat végrehajtása.  Munkájáért szeret felelősséget vállalni, olykor kockázatosabb döntések meghozatala mentén is.  Ezek mellett elengedhetetlen, hogy betartsa a – pénzügyi, jogi – szabályokat. Szereti, ha pontosan meghatározott felelősségi és hatásköre van, mert ezek a tényezők biztonságot adnak számára a munkavégzése során.

  • Irányító
  • Megvalósító

Mi jellemző a Országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője munkájára?

Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Gyakorlatias (20%)
(20 - 80)
Gondolatokra irányuló (80%)
Végrehajtó (70%)
(70 - 30)
Irányító (30%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Okleveles jogász
Felsőoktatási szak neve: Jogász mesterszak (MA), osztatlan képzés

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A jogász képzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség, valamint a sikeres felvételi.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetői munkakör betöltéséhez a jogász mesterszak elvégzése szükséges, amely osztatlan képzés formájában zajlik, a hallgatók az első évtől mester szintű képzésben vesznek részt, amely 10 félévet vesz igénybe. Ennek során a diploma megszerzése előtt a jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hét szakmai gyakorlat – pl. ügyvédi irodában - elvégzése is szükséges. Ezt követően a végzettek állam- és jogtudományi doktorok lesznek.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A jogász mesterszak képzés során a későbbi munkavégzéshez szükséges társadalomtudományok alapjait, a jogintézmények, a jogalkotás és jogalkalmazás módszereit ismeri meg a hallgató. Ennek megfelelően kezdetben alapozó, és történeti jogi ismereteket sajátítanak el, mint a:

  • Jog és állambölcselet;
  • Magyar és egyetemes jogtörténet;
  • Római jog.

Későbbiekben az ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő tudományok nyújtanak segítséget:
  • Polgári anyagi és eljárásjog;
  • Büntető anyagi és eljárásjog;
  • Alkotmányjog;
  • Közigazgatási jog;
  • Munkajog;
  • Pénzügyjog.

Olyan kiegészítő szakismeretekre is szert tesznek, mint az alapvető jogintézményekkel kapcsolatos tudás elmélyítése, a jogászi szemléletmód kialakítása, a joggyakorlat alapelemeinek elsajátítása, a hazai jog terjedelmileg meghatározó szerepe mellett az összehasonlító jogi, Európa-jogi ismeretek.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Jogász diplomával az elhelyezkedés terén elsősorban a jogi pályákon bíróként, ügyvédként, ügyészként van lehetőség, de az államigazgatás területén is viszonylag sok munkalehetőség adódhat. Az államvizsgát követő 3 évet a bíróság, ügyészség vagy a közigazgatási hivatal rendszerét megismerve töltik, majd a szakvizsgák letételét követően már dolgozhatnak bírósági/ügyészségi titkárként, vagy jogtanácsosként a közigazgatási szerveknél. Ahhoz, hogy vezető lehessen valaki, sok évet kell eltölteni a bíróság vagy a közigazgatás keretein belül, és fokozatról fokozatra kell lépni. Ezután a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök nevezi ki őket a következő munkakörökbe:

  • Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elnöke;
  • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetője;
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal osztályvezető, igazgató;
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgató;
  • Helyi bíróság, Fővárosi Törvényszék, Legfelsőbb Bíróság elnöke, helyettese;
  • Polgári, Büntető, Munkaügyi Bírósági kollégiumvezető;
  • Fővárosi főügyész-helyettes;
  • Helyi, megyei vezetőügyész, osztályvezető;
  • Megyei rendőrkapitány;
  • Minisztériumi főosztályvezető;
  • Országos Egészség Pénztár osztályvezető;
  • Országos hatáskörű szerv vezetője.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.kim.gov.hu– Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
  • Fábián: Közigazgatás elmélet. Dialóg Campus. 2010.
  • dr. György: Közigazgatási jog. HVG Orac. 2007.
  • Magyary-Kiss: A közigazgatás és az emberek. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. 2013.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozásbemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu– az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu– a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu– a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php– Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • https://vmp.munka.hu- a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu– hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu- a HVG Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
 
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„A közigazgatási ranglétrát jártam végig, míg mostanra az egyik minisztériumban a nemzetközi kapcsolatok osztályát vezethetem. Megérte kitartónak lenni, mert nagyon szeretem azt, amit csinálok. Ami nehézséget okoz ugyanakkor, hogy sok jogszabály tartalmával kell tisztában lenni, és mivel nekem az Európai Uniós határozatokat is ismerni kell, így nehéz a kettőt összevetni. Azt nagyon szeretem, hogy egy 15 főből álló csapat segédkezik nekem. Valahogy jó az emberismeretem, nagyszerű szakembereket választottam magam mellé. Persze sokszor előtérbe kerülnek az emberi dolgok, akkor próbálok megértő lenni velük, de nekem nem szabad elfelejtenem, hogy az ő munkájukat is rajtam kérik számon." – mesélt munkájáról Erzsébet, minisztériumi főosztályvezető.

További érdekességek

Halott már az e-közigazgatásról?

Az elektronikus közigazgatás nemcsak az állampolgárok életét könnyítheti meg, hanem az állami szervek ügykezelési folyamatát is hatékonyabbá teszik. A minisztériumok internetes honlapjaikon sok információt közölnek, így a tájékoztatás nem mindig kell, hogy telefonon vagy levélben történjen. Az e-közigazgatás révén akár a teljes ügymenet történhet elektronikusan: egy kormányhivatal kiadott nyomtatványait kitölti az ügyfél, igazolja az illeték megfizetését, a határozat közlése is elektronikusan történik.

Tudja-e, kit neveztek országbírónak?

A 13. századi Magyarországon az országbírói a harmadik legmagasabb tisztség volt az országban, a királyt és a nádort követve. Mátyás király idejében már a második helyre került. Az országbírónak volt egy pecsétje, amely által parancsokat adhatott ki. Feladatai közé tartozott, hogy az országbírói értekezleten kinevezze a királyi Kúria tagjait, valamint irányítsa a magyar igazságszolgáltatás szervezetét. Ő felügyelte a törvényhozást is. Beosztottjai az ítélőmesterek voltak. A leghíresebb országbíró gróf Apponyi György volt. 

Mit gondol, szétválasztható a közigazgatás és az igazságszolgáltatás?

A közigazgatás és igazságszolgáltatás kettéválasztására az 1890-as években került sor. Az ítélőtáblák, azaz a harmadfok felállításával, és a bírói függetlenség kimondásával egyértelművé vált, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás nem tartozhat össze. A rendes bíróságok mellett úgynevezett különös ítélkezési fórumok is létesültek: a királyi család tagjainak peres ügyeiben illetékes Főudvarnagyi Bíróság, a katonai bíróságok, illetve a Közigazgatási Bíróság. Ez utóbbi intézménye miatt a teljes körű leválasztást nem lehetett megtenni, mert voltak kisebb cselekmények, a kriminalitás határán mozgó magatartások, ahol a közigazgatás bíráskodási funkcióját nem sikerült kiküszöbölni. 

Vissza az listához