Tartsd velünk az irányt!

Szakszervezeti vezető

Szakszervezeti vezető

FEOR:
113123
Foglalkozási terület:
Jog és társadalomtudomány
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Ágazatnak megfelelő alapszakos vagy mesterszakos diploma )

Bevezető

Ön szerint miért jöttek létre a szakszervezetek?

Az 1700-as évek végén az Angliában kezdődő ipari forradalom létrehozta a munkásosztályt, amely a kezdetektől igyekezett a munkáltatókkal szemben valamilyen szervezett formában védeni a munkások érdekeit. Hazánkban a nyomdászok folytattak szervezett bértárgyalást 1848-ban, és ekkor jött létre a napjainkban „kollektív szerződésnek” nevezett nyomdász árszabály. Az első szakszervezetet is a nyomdászok hozták létre 1862-ben, őket követték a cipészek, szövőmunkások, 1871-ben a vasasok, majd sorban a többi szakma dolgozói is.
 
Tudja-e, mi a kollektív szerződés?
Magyarországon 1988-ban jött létre az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), melynek feladata az ágazati bérek meghatározása volt. Ekkor még igazi „háromoldalú” volt a Tanács, mivel a munkavállalói oldalon a Szakszervezet ült. A rendszerváltáskor alakultak meg az ágazati szakszervezetek, így aztán az érdekegyeztető tárgyalások többszereplőssé, ezzel egyidejűleg sokkal bonyolultabbá váltak. A szakszervezet vezetőjének ebben a bonyolult helyzetben kell a tagsága számára a kollektív szerződésben a legelőnyösebb feltételeket kialkudnia a munkáltatóktól.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A szakmai alapon szerveződő szakszervezet képvisel minden munkavállalót egy meghatározott ágazatban, függetlenül attól, hogy tagjai melyik iparágban vagy vállalatnál dolgoznak. Az ágazati szakszervezet az összes munkavállaló szervezésére törekszik egy iparágban függetlenül a munkavállalók szakmai képzettségétől és a munkaszervezetben elfoglalt pozíciójuktól. Az ágazati szakszervezetek legfontosabb eszköze az ágazat összes munkahelyére kötelező erejű kollektív szerződés megkötése. A szakszervezeti vezető munkája ily módon érdekképviseleti tevékenység. Feladata az általa képviselt szinten a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben. A képviseleti szint lehet vállalati, szakmai, ágazati vagy országos.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A szakszervezeti vezető munkája során képviseleti feladatokat lát el. Ennek megfelelően munkájának jelentős része tárgyalások sorozata, ahol sikeresen kell a saját, illetve képviseltjeinek érdekeit összeegyeztetni a munkáltató érdekeivel. Ahhoz, hogy ezt magabiztosan tegye, folyamatosan szem előtt kell tartania az általa irányított szervezet irányelveit, céljait, és természetesen érdekeit. Fontos, hogy pontos helyzetképpel rendelkezzen a munkavállalók felől, ehhez pedig folyamatosan kapcsolatot kell velük tartania. Tevékenysége során az alábbi feladatokat végzi:

  • Meghatározza a szervezet szabályait. A szakszervezet vezetésével együtt, megfogalmazza a szakszervezet irányelveit, célkitűzéseit, szabályait. Mindezekhez figyelembe veszi a törvényi előírásokat.
  • Kialakítja a szakszervezet belső felépítést. Meghatározza a vezetéssel közösen a szükséges funkciókat, azok felelősségi és hatáskörét. Megszervezi a szervezet országos és területi szintű egységeinek működését. A mindennapi működést koordinálja, ellenőrzi, a működéshez szükséges erőforrásokról gondoskodik.
  • Kapcsolatot tart a munkavállalókkal. Kialakítja a kapcsolatot velük, folyamatosan tájékozódik helyzetükről, érdekeik érvényesüléséről – személyesen, vagy munkavállalói fórumokon.
  • Meghatározza az érdekképviseleti célokat. A munkavállalóktól megszerzett információk alapján érdekképviseleti célokat, akciókat fogalmaz meg.
  • Képviseli az érdekeket. A szervezet és tagjainak érdekeit munkáltatói, valamint kormányzati tárgyalások során képviseli, érvényesítésükre törekszik.
  • Tájékoztatást ad. A szakszervezeti tárgyalások aktuális eredményeiről tájékoztatja a munkavállalókat, valamint nagyobb horderejű döntések esetében a sajtót is.
  • Munkáltatói tevékenységek egy részét ellátja. Amennyiben irányelveihez tartozik, gondoskodik ágazati vagy vállalati szinten a megfelelő tudású, elkötelezettségű munkatársak képzéséről, felvételéről.
  • Kapcsolatot épít. Az eredményes tárgyalások érdekében folyamatosan egyeztet a társ-szakszervezettekkel, más országos szervezetekkel. 

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A szakszervezeti vezető főleg telekommunikációs eszközökkel, és irodai berendezésekkel dolgozik. Alkalmazott eszközök például:

  • mobiltelefon — a munkatársakkal való állandó kapcsolattartáshoz;
  • számítógép — megfelelő programokkal a tervezéshez, kapcsolattartáshoz és a dokumentációhoz;
  • irodai eszközök — pl. nyomtató, fax, szkenner;
  • aktuális szakmai rendeletek, törvények – elektronikus és papír alapon.
A felhasznált anyagok egyrészt az irodai munkájához kapcsolódnak pl. papír, nyomtatványok, íróeszközök, másrészt a szakszervezeti munkát ismertető nyomtatványok.

Hol végzi a munkáját?

A munkavégzés jellemző helye az adott munkaterületen van, amely lehet zárt vagy kültéri munka. A szükséges adminisztrációs munkákat, munkáltatói megbeszéléseket, konzultációkat irodahelységben végzi, ahol számítógépet használ. A dolgozókat a hatóság, bíróság és egyéb szervek irodahelységeiben képviselheti.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A szakszervezeti vezető munkáját normál munkarendben végzi, hétfőtől péntekig, napi 8 órában. Ha a szakszervezeti rendezvények, vagy az érdekegyeztető tárgyalások úgy kívánják, akkor munkája elnyúlhat késő esti órákra, vagy hétvégére is.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A szakszervezeti vezetőt munkavégzés során azon terület környezeti ártalmai és veszélyei érhetik, amely dolgozói érdekvédelmét ellátja, mert munkájából adódóan a munkaterületre ki kell mennie, ahol a dolgozókkal konzultálnia kell. Ily módon munkája során a következő ártalmaknak, veszélyeknek van kitéve a szakszervezeti vezető:

  • baleseti veszélyforrások lehetnek a munkaterületen használt gépek, berendezések;
  • hő-, hideg-, por-, vegyi ártalom ugyancsak a munkaterületen érheti;
  • a munkavégzéshez használt számítógép, a monitor előtt végzett munka a látás romlását okozhatja;
  • a hosszan tartó ülőmunka gerincbántalmakat idézhet elő.
A munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági előírások, szabályok betartására, és a munkaterületen előírt, egyéni védőeszközök használatára.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A szakszervezeti vezető munkája szellemi munka. Pszichikai nehézséget jelenthetnek a következő, a munka jellegéből eredő jellemzők:

  • azon elvárás, hogy a felmerülő problémákra minél gyorsabban találjon megoldást;
  • a folyamatos egyeztetések, az érdekegyeztető tárgyalások vezetése során felmerülő nézeteltérések, konfliktusok kezelése feszültséget, stresszt okozhat;
  • gazdasági, szociális, és munkaügyi kérdésekben a dolgozókat súlyosan érintő probléma érzelmi megterhelést jelenthet.
Fontos tehát, hogy a szakszervezeti vezető találjon időt a munka végeztével pihenésre, kikapcsolódást jelentő szabadidős tevékenységre, sportra.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A szakszervezeti vezető munkája során folyamatosan emberek között van, hiszen a munkavállalóktól/ról tájékozódik, számukra tájékoztatást ad, a munkáltatókkal pedig egyeztetéseket tart. Ezen túl kapcsolatot tart:

  • munkatársaival;
  • társszervezetek vezetőivel;
  • jogászokkal;
  • kormányzat képviselőivel;
  • illetékes hatóságok képviselőivel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A szakszervezeti vezető átlagkeresete országos viszonylatban bruttó 619.000 Ft havonta. A kereset a megbízás jellegétől, időtartamától, illetve a szakember életkorától, szakmai tapasztalatától, munkahelyének földrajzi elhelyezkedésétől függően bruttó 515.000 forint és 680.000 forint között mozoghat havonta, ha az országos átlagot vesszük figyelembe. Ez a kereset nem mutatott jelentős változást az elmúlt években.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A szakszervezeti vezetők száma országosan a szakmák száma és a területi beosztás által behatárolt. Ugyanakkor a szakmáját jól ismerő, a munkatársak felé elkötelezett dolgozó, akit munkatársai is elismernek, és jó érdekérvényesítő, szervező képességgel rendelkezik, mindig megtalálhatja a lehetőségeket a munkakör betöltésére.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A szakszervezeti vezetői munka alapvetően az emberekkel való együttműködésre és a munkafolyamatok összehangolására alapul. Ennek megfelelően, ahhoz, hogy ezeket a feladatokat sikeresen el tudja látni, a szakembernek szüksége van az alábbi képességekre, készségekre:

  • Önállóság, mivel a döntéseket kell hoznia, például egy-egy munkáltatóval történő egyeztetésen.
  • Kitartás, hogy esetleges nehezebb tárgyalások során is addig keressen mindkét fél számára megfelelő megoldást, amíg meg nem találja.
  • Csapatmunka, hiszen munkájában egy csapatot képvisel, és sok munkatárssal kell együttműködnie.
  • Kommunikációs képesség, mivel munkája során sokféle végzettségű és képességű emberrel lép kapcsolatba, akikkel meg kell találnia a közös hangot, szót kell értenie velük, adott esetben át kell tudnia adni bizonyos információkat, mozgósítania kell stb.
  • Tolerancia, annak érdekében, hogy megértse a munkavállalói és munkáltatói érdeket egyaránt.
  • Szervezőképesség, a szakszervezet mindennapi működésének vezetéséhez.
Munkája során hasznos továbbá, ha rendelkezik a konfliktuskezelés, stressztűrés és a probléma megoldási képességgel is, hiszen ezekre az érdekegyeztetések során támaszkodnia kell, hogy azok eredményesen zárulhassanak. Végül, de nem utolsó sorban elengedhetetlen a felelősségtudat, hiszen sok ember életminősége, munkahelye múlik munkája eredményén.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A szakszervezeti vezető munkájához elsősorban az egyeztetések, tárgyalások határozzák meg az egészségügyi elvárásokat, melyek az alábbiak:

  • ép látás – az eredményes tárgyalásokhoz szükséges dokumentumok átvizsgálásához;
  • ép hallás — a tárgyalások, egyeztetések lebonyolításához;
  • tiszta beszéd — a munkatársakkal és az egyeztetőpartnerekkel való zavartalan kommunikációhoz;
  • erős idegrendszer – ugyancsak a tárgyalások során szükséges a pszichés teherbíró képesség.
Gépipari üzemben, ahol veszélyes gépeket üzemeltetnek, nem lehet szakszervezeti vezető mozgássérült, látássérült, hallássérült balesetveszélyes lenne számára, ha az üzembe megy a dolgozókkal tárgyalni.
Hasonlóan vegyipari üzemek dolgozóinak érdekképviseletét mozgásában korlátozott és érzékszervi érzékelésben sérült ember nem láthatja el.
Azokon a munkaterületeken azonban, ahol sérült emberek - mozgássérült, látássérült, hallássérült - dolgoznak, a munkahelyi problémáikat igazán ők ismerik legjobban, és képviselhetik az adott munkaterületen. Ugyanakkor a mozgássérült szakszervezeti vezetőnek bizonyos fokú mobilitással rendelkeznie kell, hogy ügyeket tudjon intézni, pl. bíróságon.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A szakszervezeti vezetői munka jellegéből adódóan a szakszervezeti vezetőnek humán tárgyak területén kell otthonosan mozognia. Ehhez a következő tantárgyak nyújthatnak jó alapot:

  • kommunikáció - magyar nyelv és irodalom — amely a tárgyalásokon segít érvényesülni, pl. érthető, egyértelmű üzeneteket kell megfogalmazni, érvelni és vitatkozni;
  • társadalmi, állampolgári ismeretek és gazdasági ismeretek — mert a szakszervezeti érdekvédelmi munka szorosan összefügg a gazdasági folyamatokkal, állampolgári jogokkal, általános jogi szabályozásokkal;
  • etika — mert az adja meg az érdekvédelmi munka hitelét.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A szakszervezeti vezetői munka végzéséhez ideális érdeklődési irányultságú emberek szeretik a kihívásokat, a változatosságot. Örömet okoz nekik, ha vállalhatják a kezdeményező, irányító szerepet, és ha kamatoztathatják szervezőkészségüket. Hatékonyak, képesek a megoldás érdekében gyorsan cselekedni, és erre buzdítani, motiválni másokat is. Szeretik ugyanakkor a jól szervezett munkát, azt, ha tudják meddig tart a felelősségük. Elsősorban a feladatok nagyobb összefüggéseinek kézben tartása jelenti a legfontosabb örömforrást számukra. Szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Nem félnek a kockázatvállalástól. Munkájukat hivatásuknak élik meg abból a szempontból, hogy mások segítését, támogatását tartják szem előtt, melynek érdekében szívesen beszélgetnek, egyeztetnek a másik féllel.

  • Irányító
  • Megvalósító
  • Közösségi

Mi jellemző a Szakszervezeti vezető munkájára?

Személyközpontú (85%)
(85 - 15)
Tárgyias (15%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)
Végrehajtó (30%)
(30 - 70)
Irányító (70%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Ágazatnak megfelelő végzettség
Felsőoktatási szak neve: Ágazatnak megfelelő alapszakos vagy mesterszakos diploma

Magasabb szintű, például ágazati szakszervezeti vezetők számára ajánlott a jogász végzettség megszerzése is.

A szakszervezeti vezetői munkakör betöltéséhez felsőfokú intézményben egy, legalább alapszakon (BA) megszerzett diploma szükséges. A választott szakágat meghatározza az a terület, melyen már korábbi ismerettel rendelkezik, és ahol a dolgozók érdekeit képviselni tudja.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Felsőfokú intézményben a képzés megkezdésének feltétele az érettségi bizonyítvány megszerzése és az eredményes felvételi vizsga.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A képviselt szakmáknak megfelelő felsőfokú intézményben legalább hat félév alatt lehet alapszakos –, valamint további négy félév alatt mesterszakos diplomát megszerezni.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

Szakágazatnak megfelelő tantárgyak.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A megszerzett diplomával, érdekképviselet iránti érdeklődéssel, közösségi elkötelezettséggel a szakszervezeti munka sok szintjén lehet elhelyezkedni, többnyire a választott szakmának megfelelő ágazati területeken.

  • ágazati szakszervezet megyei vezetője;
  • szakszervezet helyi (települési) vezetője;
  • szakszervezet országos elnöke, alelnöke;
  • szakszervezeti elnök;
  • szakszervezeti vezető;
  • területi emberbaráti, szociális érdek-képviseleti és egyéb szervezet vezetője.
A későbbiekben megfontolandó a jogi területen történő továbbtanulás, mely segítheti a munkavégzést általában, valamint a karrierútban való előrelépést is. 

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu– az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu– a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu– a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php– Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • 200 x Szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • https://vmp.munka.hu- a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu– hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu- a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu– az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Az igazi nehézség nem is mindig házon belül van. Volt olyan, hogy leültünk tárgyalni a munkaadók és a kormány képviselőivel, hogy mennyi legyen a következő évben az ágazaton belüli minimálbér, milyen juttatások járjanak a dolgozóknak. Kicsit problémás az ügy, mert ugyan igaz, hogy a többi ágazathoz tartozó szakszervezettel előre egyeztettük az igényeinket, de – ahogy az lenni szokott – a tárgyaláson derült ki, hogy az egyik itt, a másik meg ott gondolta meg magát, és támasztott vagy irreálisan magas követeléseket, vagy pedig a gyors siker reményében túl sokat engedett. Hosszú hónapokig tartott, míg végül megegyezéssel állhattunk fel az asztal mellől.”­– számolt be munkájának egy élményéről István, szakszervezeti vezető.

További érdekességek

Ön szerint mire jó a sztrájk?

A dolgozók érdekének képviseletét általában a tárgyalások során lehet hatásosan képviselni. Ez hosszadalmas folyamat és nagyon sok egyeztetést kíván. Ha végképp úgy látszik, hogy a munkavállalók érdekét még csak kis részben sem sikerül megvédeni, akkor jelenti be a szakszervezet a sztrájk megszervezését, majd az egyezség elmaradása estén a sztrájkot, azaz a szervezett dolgozók beszüntetik a munkát és igyekeznek megakadályozni, hogy mások azt folytassák. A sztrájk egy-két órától kezdve napokig, hetekig is tarthat, melynek célja a munkáltatók jobb belátásra bírása az adott ügyben.

Tudja-e, miért éppen május elseje a munka ünnepe?

Az ipari forradalom kezdetén, és még utána is sokáig, nem volt szabályozva törvényileg a munkaidő hossza, így aztán a napi 10-16 órás műszak megszokott volt. 1817-ben ugyan megfogalmazták a három nyolcas követelést (nyolc óra munka, nyolc óra pihenés…), de ennek sokáig nem volt foganatja. 1886. május elsején a chicagói munkások sztrájkba kezdtek a nyolcórás munkaidőért. Az 1889-ben Párizsban megalakult II. Internacionálé erre a sztrájkra emlékezve hirdetett tüntetéseket erre a napra, majd két évre rá nyilvánította május elsejét a munka ünnepének.

Ismeri-e a Vaslady-t?

Margaret Thatcher volt az első nő, aki Nagy-Britanniában politikai párt vezetője, és egyben Nagy-Britannia miniszterelnöke is lett. 11 éven át vezette az országot. Nevét következetessége és szigora miatt kapta, amit aztán büszkén viselt. Vezetése alatt, a recesszióban vergődő Nagy-Britanniában privatizálta az állami vállalatokat, rugalmassá tette a munkaerőpiacot és visszaszorította a szakszervezetek befolyását és hatalmát. Miniszterelnöksége alatt robbant ki a bányabezárások miatti leghosszabb bányászsztrájk, ami végül Thatcher győzelmével végződött a szakszervezettel szemben.

Munkaadók mondták

Vissza az listához