Tartsd velünk az irányt!

Villamosmérnök (energetikai mérnök)

Villamosmérnök (energetikai mérnök)

FEOR:
212100
Foglalkozási terület:
Energetika-elektronika
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Alapképzési szak (BSc))

Bevezető

Tudta-e, hogy mi a különbség az energetikai és az elektronikai mérnök tevékenysége között?

A villamosmérnök foglalkozhat az energia előállításához szükséges kutatásokkal, fejlesztési, tervezési feladatokkal – ekkor energetikai mérnöki munkát végez. A villamosmérnöki feladatok másik részével, a távközlési, mikrohullámú, műszer- és irányítástechnikai, elektronikai, számítástechnikai, rádiótechnikai berendezések fejlesztésével, üzemeltetésével pedig az elektronikai mérnökök foglalkoznak.
 
Tudja, hogy a villamosmérnökök mely területeken dolgozhatnak?
A villamosmérnöki munkát végzők a szakmák igen széles körében tevékenykedhetnek. Munkájuk lehet az energiahordozók mind teljesebb felhasználásával és gazdaságos szállításával kapcsolatos tevékenységek végzése, vagy a másodlagos kitermelési technológiák fejlesztése, de foglalkozhatnak új energiaforrások hasznosításával is. Az energetikai mérnöki tevékenység kiterjedhet az energiatermelés hatásfokának javítására, energiaszegény alkalmazások bevezetésére, a káros környezeti hatások kiküszöbölésének kifejlesztésére és javítására, valamint a végfelhasználási folyamat megújítására is.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A villamosmérnök (energetikai mérnök) feladata az energiaellátás biztosítása. Tevékenységére szükség van az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények, a települések és a lakosság számára elengedhetetlen energiaellátás megtervezése, előállítása, továbbítása, elosztása és felhasználása során. Célja az energia biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő előállítása, hasznosítása. A villamosmérnök (energetikai mérnök) specializálódhat a primer energiahordozók, az atomenergia hasznosítás, a megújuló energia- és hulladékenergia hasznosítás, a villamosenergia ellátás, vagy a hőellátás területére. Dolgozhat energetikai vállalatoknál, mezőgazdasági, ipari vállalatok energetikai részlegén, kutató, fejlesztő, tanácsadó vállalatoknál, vagy akár az energetikai iparágat ellenőrző hivataloknál.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A villamosmérnök (energetikai mérnök) a villamosenergia előállításával, továbbításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos feladatok összességét látja el. Munkája során többek között az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Tanácsadási tevékenységet folytat. Erőművekkel és elektromos áram előállítására, továbbítására és szétosztására szolgáló rendszerekkel kapcsolatban végez tanácsadást, részt vesz ezek tervezésében.
  • Felügyeletet lát el, ellenőriz. Elektromos áram előállítására, továbbítására és szétosztására szolgáló rendszerek működését felügyeli, részt vesz a vezérlési és ellenőrzési munkákban.
  • Előírásokat készít. Elektromos berendezések üzembe helyezésével és alkalmazásával kapcsolatos előírásokat készít ipari és más jellegű épületekben és létesítményekben.
  • Szabványokat és eljárásokat dolgoz ki. Az elektromos áram előállítására és szétosztására szolgáló rendszerek, motorok és berendezések teljesítményének és biztonságának ellenőrzése érdekében.
  • Részt veszt elektromos rendszerek gyártásában. E rendszerek gyártási, karbantartása és javítási módszereit dolgozza ki.
  • Energetikai technológiákkal kapcsolatos tevékenységet végez. Részt vesz ezek elemzésében, tervezésében, kivitelezésében, üzemeltetésében.
  • Mérési módszereket alkalmaz. Villamos, hő- és atomenergetikai méréseket tervez, hajt, vagy hajtat végre.
  • Tárgyalásokat folytat. A villamosenergia kereskedelmével foglalkozik, az ehhez szükséges megbeszéléseket lefolytatja.
  • Dokumentációt készít.
  • Munkavédelmi és minőségbiztosítási feladatokat lát el.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A villamosmérnök munkája során jellemzően számítógépes tervező eszközöket használ, emellett a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • fémipari és villamosipari kéziszerszámok és eszközök, kisgépek;
  • elektromos mérőműszerek és diagnosztikai műszerek;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, szimulációs és tervező szoftverek, alapszoftverek, nyomtató, szkenner, íróeszközök, telefon.
A villamosmérnök munkavégzése során a biztonságos munkavégzés érdekében munka- és érintésvédelmi védelmi eszközöket is használ.

Hol végzi a munkáját?

A villamosmérnök munkáját jellemzően magas technikai felszereltséggel rendelkező irodában, laborban végzi. Ez a helyszín tiszta, pormentes, jó megvilágítással és hőmérsékletszabályozással rendelkezik. Emellett a szakember a területen bejárásokat, ellenőrzéseket tart, felügyeli a termelést, tanácsokat ad, illetve üzembe helyezésekben vesz részt. Hálózati problémák, meghibásodás esetén elfordulhat, hogy szabadtéri helyszínen is szükség van a tudására, például katasztrófa helyzet, időjárás okozta meghibásodás esetén. A szabadtéri munkavégzés körülményeit a mindenkori időjárási viszonyok alakítják.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A villamosmérnökök munkaideje jellemzően a normál munkarendnek megfelelően alakul, azaz hétfőtől péntekig napi 8 órát dolgozik, összesen heti 40-et, de dolgozhatnak több műszakban, egymást váltva is. Túlórázás, hétvégi munkavégzés előfordulhat, jellemzően vezetői pozícióban dolgozó villamosmérnök szakemberek esetében, vagy ügyeleti munkavégzés során, illetve vészhelyzeti szituációban.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munka során a villamosmérnök szervezetét különböző ártalmak, veszélyek érhetik:

  • áramütést okozhatnak a nagyfeszültségű elektromosság alatti gépek, berendezések, sérült vezetékek;
  • a számítógéppel végzett munka hosszú távon a látás romlását okozhatja;
  • az ülő munka huzamosabb ideig való végzése hosszú távon gerincbántalmakat idézhet elő.
Ezért a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági előírások, szabályok védőtávolságok betartására, védőeszközök – antisztatikus (elektromos feltöltődést csökkentő) védőruha, védőkesztyű - használatára. A számítógéppel végzett ülőmunka során pedig ügyelni kell az ajánlott szünetek betartására, a szem pihentetésére és az ülőmunka időnkénti megszakítására.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A villamosmérnök munkája általában ülő testhelyzetben végzett, jellemzően kevés mozgással járó szellemi munka. A villamos hálózat üzemeltetése, felügyelete, ellenőrzése, és a hibaelhárítás változó körülmények között történhet, ezért a villamosmérnöknek jó fizikai kondícióra, állóképességre is szüksége van. További fizikai nehézséget jelenthet, hogy a tervezési munkákhoz használt számítógép képernyője a szem fokozott megterhelését okozhatja, amely látáskorrekció hiányában, vagy nem megfelelő szemüveghasználat esetén idővel látásromlást okozhat.

A munka fokozott pszichés terheléssel is jár, amely származhat túlórázásból és a munkával járó egyes tevékenységek – például adatok táblázatba foglalása, áramkörök, villamos hálózatok tervezése – monotonitásából, valamint a munkához kapcsolódó anyagi és személyi felelősség viseléséből.
Ezen a területen a több műszakos, a hétvégi és a készenléti munkavégzés is előfordulhat.
Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a fizikai pihenésre és a szellemi feltöltődésre egyaránt, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A villamosmérnök munkája során elsősorban közvetlen főnökével, és kollégáival tart kapcsolatot, továbbá együttműködik:

  • a vállalat más vezetőivel;
  • az energetikai vállalat, kutatólaboratórium többi dolgozójával;
  • technikusokkal, beosztottaival;
  • az energetikai szektor működését ellenőrző hivatalok képviselőivel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A villamosmérnök országos viszonylatban átlagosan havi bruttó 479.000 forintot keres. Attól függően, hogy a szakember melyik országrészben dolgozik, mennyi tapasztalata van, és milyen típusú vállalatnál, szervezetnél dolgozik, a bruttó átlagkeresete a statisztikai adatok alapján 394.000-523.000 forint között változik. 

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A műszaki képzési területen a villamosmérnöki végzettség az egyik legkeresettebb szakma, és a kereslet a jövőben várhatóan tovább fog növekedni. Mivel a szakemberek alapvető feladata az energiaellátás biztosítása az élet minden területén – ez lehet ipari létesítmények, intézmények, települések és egyedi fogyasztók ellátása is –, ezért az elhelyezkedési lehetőségek igen szélesek. Az ideális pozíció elnyerését tovább segíti, ha a szakember idegen nyelvi ismeretekkel is rendelkezik és tudása a környezetkímélő, modern technológiák irányába specializált.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A villamosmérnök munkája akkor sikeres, ha tevékenysége, közreműködése eredményeként biztonságos, környezetkímélő és versenyképes módon valósul meg az energiaellátás tervezése, szervezése, biztosítása. Ehhez a mély szakmai ismeretek mellett a következő képességekre, készségekre van szüksége:

  • Digitális kompetencia, hiszen munkáját nagyrészt számítógépen, tervező és szimulációs szoftverek használatával végzi.
  • Önállóság, mert tevékenységét jórészt egyedül végzi, döntéseket kell hoznia és ezekért felelősséget vállalva beosztottait vezetni.
  • Technológiai, műszaki kompetencia, mert az eszközök, gépek használata, működésük tervezése, használata ezt megkívánja.
  • Probléma megoldási képesség, az energetikai tervezés, üzemeltetés, fejlesztés során fellépő problémák mindennapos, hatékony kezelése érdekében.
  • Logikus gondolkodás, az energetikai rendszerek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő megtervezéséhez és a mindennapokban ezzel kapcsolatban fellépő problémák gyors megoldásához.
  • Tanulás. A folyamatosan fejlődő technológia, műszaki ismeretek elsajátítása céljából.
Mindezek mellett hasznos, ha a villamosmérnök képes a csapatmunkára, hiszen együtt kell működnie munkatársaival, beosztottaival és az energetikai vállalat más szakembereivel. Emellett a felelősségtudat is szükséges lehet a munkavégzéshez, különösen, ha a villamosmérnök vezetői pozícióban végzi munkáját.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A munka elvégzéséhez szükséges követelmények:

  • ép kezek és ujjak, az elektromos berendezések, transzformátorok, illetve elektromos áramkörök, különböző alkatrészek számítógépes tervezéséhez;
  • jó fizikai kondíció, a mozgásszervek épsége, a kivitelezői, műszaki ellenőri munkák elvégzéséhez;
  • megfelelő egyensúlyérzék, a magasban végzett munkákhoz;
  • ép látás, jó szín- és térlátás, a számítógépes munkavégzés hatékony elvégzéséhez;
  • ép hallás, a munkatársakkal való hatékony kommunikáció megvalósításához;
  • egészséges szív- érrendszer, a munkával járó stressz elviseléséhez és a kivitelezői, műszaki ellenőri munkák elvégzéséhez.
Eszméletvesztéssel járó betegségek esetén a munkakört nem lehet betölteni. Egyéni elbírálás szerint kizáró okot képezhet, ha a szakember hallókészülékkel, vagy Pacemakerrel él.
Munkaköri, szakmai alkalmassági véleményben kell meghatározni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, szakmára, tanuló és álláskereső esetében alkalmas.
A munkavégzés helyszínének akadálymentesítésével, ergonomikusan kialakított irodai környezettel, a munkakör adott sérüléstípusnak megfelelő módosításával mozgássérültek, műlábbal rendelkező személyek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A szakma elsajátításához fontos megalapozni a képzés során tanult ismereteket, ehhez jó alapot adhatnak a következő tantárgyak:

  • fizika – az energetika alaptörvényeinek ismereteit adja;
  • matematika – a villamosmérnöki tanulmányok során elsajátítandó bonyolult matematikai levezetések megértéséhez ad biztos alapokat;
  • informatika – a számítógép és az alapszoftverek alapszintű használatának elsajátításához;
  • technika, életvitel és gyakorlat – a kézügyességet fejleszti.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A villamosmérnöki szakma iránt érdeklődők akkor fogják élvezni a munkájukat, ha szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő és alkalom az elmélyülésre, a problémák részletes elemzésére, elméleti megoldások kidolgozására. Emellett a pontosan kijelölt határok között szívesen foglalkoznak aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő feladatokkal, szeretik a jól szervezett munkát és a logikus megoldásokat.

  • Tárgyias
  • Elemző
  • Megvalósító

Mi jellemző a Villamosmérnök (energetikai mérnök) munkájára?

Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (40%)
(40 - 60)
Önálló (60%)
Végrehajtó (30%)
(30 - 70)
Irányító (70%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Energetikai mérnök
Felsőoktatási szak neve: Alapképzési szak (BSc)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az energetikai mérnök szakképzettség szükséges, amely energetikai mérnöki alapképzési szakon (BSc) szerezhető meg. 

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Az energetikai mérnök alapképzési szakon való tanulás megkezdésének feltétele az érettségi bizonyítvány megszerzése.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az energetikai mérnöki alapképzési szak képzési ideje 7 félév. A képzés a műszaki képzési terület villamos- és energetikai mérnöki képzési ágához tartozik. Az alapképzés során külső szakmai gyakorlati helyen, intézményben, erre alkalmas szakmai szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen történő, legalább 6 hét időtartalmú szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

Az alapképzés során először az alapozó tárgyakkal ismerkedhetnek meg a hallgatók, majd erre épülve tovább bővítik ismereteiket a szakmai törzsanyaggal. Az alapképzés néhány tantárgya:

  • Mechanika;
  • Mérnöki fizika;
  • Matematika;
  • Villamosságtan;
  • Jogi ismeretek;
  • Információtechnológiai ismeretek;
  • Szerkezeti és üzemtani ismeretek.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképzettség birtokában – különösen, ha a szakember elvégzi az alapképzést követő 4 féléves mesterképzést, és megszerzi az okleveles energetikai mérnöki szakképzettséget – többek között az alábbi munkakörök betöltésére nyílik lehetőség:

  • Atomerőmű mérnök;
  • Elektromoshálózat-tervező;
  • Energetikai üzemmérnök;
  • Energiaelosztó mérnök;
  • Energiafejlesztési mérnök;
  • Hálózatüzemeltetési mérnök;
  • Termékfejlesztő, villamos energia;
  • Villamosenergia-ipari kutatómérnök;
  • Villamosgép-tervező.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Számomra a munka legnagyobb kihívása, hogy a környezetvédelmi előírásoknak minden tekintetben megfeleljen az energetikai tevékenységünk. Ehhez nemcsak a villamosenergia előállításának módjával kell tisztában lenni, hanem naprakészen kell követni a szabályok, előírások, kvóták változásait. Amikor a szakmába kerültem még összehasonlíthatatlanul kevesebb és kevésbé szigorú szabályozások léteztek, de az Európai Uniós csatlakozás és a környezetvédelmi kutatások előrehaladásának hatására napjainkra szinte mindent máshogy kell csinálni, mint akár csak pár évvel ezelőtt. Haladni kell a korral!” – válaszolt kérdésünkre András, aki energetikusként dolgozik már tizenöt éve.

További érdekességek

Ön szerint miért Pakson került felépítésre az egyetlen magyar atomerőmű?

A magyar nyomottvizes technológiájú, 4 blokkból álló atomerőmű a hetvenes években készült el Pakson. A helyszín kiválasztásánál a villamosmérnökök egyik fontos szempontja az volt, hogy a frissvízhűtés megvalósításához elegendő természetes vízforrás álljon rendelkezésre. Ez a forrás a Duna vize lett. A későbbi bővítés lehetősége és a biztonsági szempontok szintén a helyszín mellett szóló érveket adtak. Az erőmű 2012-ben további húsz évre megkapta az Országos Atomenergia Hivataltól a működési engedélyt az I. blokkra, a másik három blokk üzemidejének meghosszabbítása folyamatban van.

Tudta-e, hogy melyek a megújuló energiaforrások, és miért fontos ezek használata?

A megújuló energiaforrás, ahogy neve is mutatja olyan energiaforrás, amely a természetben ismétlődően – tehát felhasználása után legalább egy évvel újra felhasználhatóan – van jelen. Ez lehet egy természeti jelenség, mint például a nap, a víz, vagy a szél energiája, vagy egy közeg, mint például a biomassza - energetikailag hasznosítható növények, termények, melléktermékek-, vagy a geotermikus energia. Felhasználása – a nem megújuló energiaforrásokkal ellentétben – a globális felmelegedéshez nem járul hozzá, valamint lehetőséget nyújt a fenntartható fejlődés megvalósítására. 

Ön szerint miért liberalizálták az energiakereskedelmet?

A villamosmérnök a villamos energia kereskedelemben is részt vehet. A hazánkban 2008-ban bekövetkezett teljes piacnyitás - energiapiaci liberalizáció - következtében a villamosenergia-fogyasztók szabadon választhatnak az energiaszolgáltatók között. Az energiakereskedelem teszi lehetővé, hogy az erőművek által termelt és nem tárolható energia hatékonyan felhasználásra kerüljön. A piaci liberalizáció hatására pedig a fogyasztóknak lehetőségük van a számukra legkedvezőbb áron megvásárolni a szükséges energia mennyiséget.

Tudta-e, hogy a magyar származású Teller Ede munkássága is hozzájárult az atomenergia hasznosításához?

Az atomerőművek a magreakció kontrollált felhasználásával állítanak elő elektromos energiát. Kutatásuk már az 1940-es években megkezdődött, az első tesztreaktort 1942-ben indították el. A maghasadás során fellépő pozitív üregtényező kutatásában Teller Ede is részt vett és tevékenységének eredményeként az atomerőművek működése biztonságosabbá vált. Az azóta is tartó folyamatos kutatásoknak hála az atomenergia - a „tiszta energia”- felhasználása terén a biztonság és a hatásfok tekintetében is ugrásszerű fejlődés tapasztalható.

Munkaadók mondták

Vissza az listához