Tartsd velünk az irányt!

Sebész

Sebész

FEOR:
221246
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Általános orvos mesterképzési szak (MSc, osztatlan képzés))

Bevezető

Mit gondol, mennyire régi foglalkozás a plasztikai sebészet?

A plasztika szó a görög formázás, alakítás szóból ered. Már az ókori Egyiptomban is foglalkoztak plasztikai sebészettel kezdetleges szinten, bár ekkor még természetesen csak a társadalom legfelsőbb rétegein végeztek ilyen beavatkozásokat. Az egyiptomi sebészeket a nagy tudás és a sokoldalúság jellemezte. Az Edwin Smidt-féle sebészpapirusz tanúsága szerint már I.e. 1600 körül voltak kezdetleges orrtörést és állkapocs ízületet helyreállító "plasztikai műtétek".
 
Tudja-e, mi a szike?
A szike vagy sebészkés egy nagyon éles vágóeszköz, amelyet a sebészek műtétek során használnak. Pengéje fokozatosan hajlik, hogy a sebész a beavatkozás folyamán minél pontosabb vágásokat végezhessen. Markolata belesimul a tenyérbe. Rögzített vagy eldobható pengéje olyan éles, hogy már akkor is elvágja kezünket, ha hozzáérünk. Mivel az eszköz közvetlenül találkozik a beteg testével, ezért különösen fontos hogy megfelelően sterilizálva legyen, és így elkerülhetőek legyenek a fertőzéses szövődmények.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A sebész az egészségügyi ellátás nagyon fontos szereplője: a különféle megbetegedések, sérülések és rendellenességek műtéti kezelését végzi. A hasi betegségek operációját éppúgy ő látja el, mint a pajzsmirigy, nyelőcső, emlő, a végtagok stb. egyes megbetegedéseinek operációját. A sebész munkája rendkívül felelősségteljes, hiszen döntéseivel közvetlenül befolyásolja a beteg életét. Minden esetben tartja magát a Magyar Orvosi Kamara és a törvény előírásaihoz. Dolgozhat az állami egészségügyi rendszerben közalkalmazottként vagy magánrendelőben alkalmazottként vagy tulajdonosként egyaránt.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A sebész munkájának célja a beteg egészségügyi problémáinak megoldása. Ez kizárólag a betegek eltérő sajátosságainak és panaszainak pontos ismeretében lehetséges, hiszen csak így lehet a panaszok kiváltó okára következtetni. Minden esetben a páciens jogainak ismeretében, és emberi méltóságuk szem előtt tartása mellett hozza meg döntéseit. Munkája közben az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Fogadja a betegeket. Ezt legjellemzőbben sebészeti rendelés alkalmával, szakrendelőben teszi.
  • Felveszi az anamnézist, felállítja a diagnózist. Érdeklődik a beteg panaszai felől, illetve ezzel kapcsolatban esetlegesen életviteléről, családi hátteréről. Ha szükséges, eltérő alapvizsgálatokat is ellát, amelyben asszisztensek segítik. A diagnózis felállításához minden esetben a vizsgálati eredményeket és a beteg hátterével kapcsolatos tudását veszi alapul.
  • Elvégzi a szükséges műtétet. A diagnózis alapján célravezetőnek tartott beavatkozást minden esetben asszisztensek segítségével végzi.
  • Együttműködik más szakorvosokkal, illetve egészségügyi dolgozókkal. Szükség esetén beutalót ír egy szakorvoshoz, amihez csatolja a beteg leleteit.
  • Ügyeleti szolgálatot lát el. Ha a helyzet úgy kívánja, az éjszaka közepén is elvégzi a beteg életének megmentéséhez szükséges beavatkozást.
  • Adminisztrációt végez. A beteg adatait, betegségét, a kiutalt gyógyszereket rögzíti a társadalombiztosítási rendszerben, így nyomon követhetővé válnak a beteg életének egészségügyi szempontból meghatározó eseményei.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A sebész munkája során elsősorban a sebészi beavatkozáshoz szükséges eszközöket használja, hiszen egy műtéthez sokféle műszerre lehet szükség. Ezek műtét közben a nagy műszerasztalon, valamint a Sonnenburg- asztalon kapnak helyet. Néhány példa:

szike, olló;
  • Deschamps- tű;
  • sebészi csipesz;
  • peritoneum (hashártya) fogó;
  • sebhorgok, kampók;
  • spatulák;
  • csontcsípő;
  • bőrtűk, izomtűk.
Ezeken felül számítógépet használ, amelynek segítségével a szükséges dokumentációkat és nyilvántartásokat rögzíti.
Anyagok tekintetében a sebész a sebkezelés eszközeit használja, többek között gézlapokat, gipszet, különféle varróanyagokat. Gyógyszereket ír fel a betegeknek, mellyel gyógyulásukat könnyíti meg.

Hol végzi a munkáját?

A sebész munkáját minden esetben zárt, steril helyen végzi, ahol minden körülmény adott a biztonságos és szakszerű műtét elvégzéséhez. Jellemzően szakrendelőben, illetve a kórház sebészeti osztályán kialakított kezelőhelységben vizsgálja meg a betegeket, amelyek minden szükséges anyaggal, eszközzel és berendezéssel el vannak látva. A sebészeti beavatkozást a beteg előkészítése után, a légszűrővel ellátott, steril műtőben végzi. A beteg műtét utáni utókezelését a fekvő osztályon folytatja, ahol az osztály betegeinek állapotát közös viziten ellenőrzi.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A sebész jellemzően váltakozó munkarendben dolgozik. Alkalmanként előfordulhat, hogy akár napi 12 órában is végeznie kell feladatait, több műszakban, hiszen a betegeket a hét bármely napján, a nap bármely időszakában el kell látni. Így dolgozhat hétvégén, ünnepnapokon is, hiszen sürgős műtéti beavatkozásokra ekkor is szükség lehet. Az ügyeleti rend beosztásától függően gyakori lehet az éjszakai munkavégzés is ebben a szakmában.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A sebész munkája során a higiénia mindig nagyon fontos szerepet játszik. Munkájára az alábbiak jelenthetnek veszélyt, ártalmat:

  • balesetveszélyt jelenthet magára és a páciensre nézve is a munkához használt műszerek, eszközök és anyagok nem megfelelő használata, illetve azok nem kellő mértékű sterilizálása;
  • sugárveszéllyel járhat az orvosi röntgenkészülék használata;
  • áramütést okozhatnak a különböző elektromos berendezések;
  • fertőzés veszély jöhet létre műtéti sérülések következményeként;
  • vegyi anyag ártalom érheti a dolgozót, kéz és seb fertőtlenítőszerek, altató gáz használata során.
A sebésznek ezért a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági és higiénés előírások, szabályok betartására, védőeszközök (védőruha, védőszemüveg, védőálarc, védőmaszk, dupla védőkesztyű, röntgensugár elleni ólomkötény) használatára.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A sebész munkája közepesen nehéz fizikai igénybevétellel és fokozott pszichés megterheléssel járó szellemi munka, amely nagyon jó fizikai kondíciót és állóképességet kíván. A fizikai nehézséget az egy helyben állva, görnyed testtartásban végzett, több óráig is eltartó, a traumatológiai műtéteknél ólomkötény használata mellett végzett tevékenységek jelenthetik. A sebészeti munka jelentős stresszel jár, amelyet túlórák, a létszám hiány miatti több műszak vállalása során kialakult szellemi és fizikai fáradtság, a sok éjszakai ügyelet, a munkahelyi konfliktusok, a hozott döntésekért vállalt fellelőség okozhat. Pszichikai nehézséget jelenthet:

  • az érzelmi megterhelés, amelyet betegek és hozzátartozók krízis helyzetei, a haldoklókkal való kapcsolat, a szövődmények, és a halál látványa okozhat;
  • a munka elvégzéséhez szükséges fokozott figyelem;
  • a váratlan helyzetekre való gyors reagálás szükségessége.
Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a pihenésre és a szellemi feltöltődésre egyaránt, mert így kerülhetők el a munka jellegéből adódó nehézségek.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A sebész munkája során elsősorban a betegekkel találkozik, akikkel rendkívül fontos a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása. Munkája hatékony végzésében asszisztensek nyújtanak számára segítséget, akikkel a műtététek folyamán együttműködik. Adott esetben más szakorvosokkal is konzultál, akikhez szükség esetén beutalóval irányítja a betegeket. Rajtuk kívül kapcsolatot tart:

  • osztályvezető főorvossal;
  • gyógyszerészekkel, akikkel konzultál a gyógyszerek felírásával kapcsolatban;
  • egyéb kórházi dolgozókkal, pl. betegszállítókkal, műtőssegédekkel;
  • szükség esetén az illetékes hatóságokkal;
  • a Magyar Orvosi Kamarával, hogy első kézből tájékozódhasson az új gyógymódokat és jogszabályokat illetően.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A sebészek bruttó havi átlagos keresete hazánkban 371.000 Ft körül alakul. Ez az utóbbi években nem mutatott jelentős elmozdulást. Az ebben a szakmában dolgozók havi átlagos keresetét elsősorban a közalkalmazotti bértábla határozza meg, de a szakember szakmai tapasztalatától, betegkörének számától, valamint beosztásától függően az átlagkereset havi bruttó 264.000 és 403.000 Ft között alakulhat. A foglalkozás kereseti viszonyai ezzel meghaladják a hazai átlagot. A magán egészségügyi intézményben elhelyezkedők keresete ettől lényegesen eltérhet.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rövidtávú előrejelzés szerint a sebészek iránti kereslet a jövőben is magas lesz, sőt, a foglalkozás lassan a hiányszakmák körébe csúszik. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a sebész végzettséggel rendelkezők számára nem jelent majd problémát az elhelyezkedés. A munkavállalásra állami és magánkézben lévő egészségügyi intézményekben is lehetőség van. Ezzel a végzettséggel magánpraxis indítása is lehetséges.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A sebész munkájának eredményes és szakszerű ellátásához különféle képességekre és készségekre van szüksége, amelyek egyrészt a műtétek elvégzéséhez, másrészt a betegekkel való kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlenek:

  • Felelősségtudat, hiszen mindig szem előtt kell tartania, hogy döntéseivel mások életére van komoly hatással;
  • Figyelem, hogy a panaszok és tünetek közül egy se kerülhesse el figyelmét;
  • Kézügyesség, a műtétek nagyfokú precizitást igénylő részeinek elvégzéséhez;
  • Probléma megoldási képesség, mert minden helyzetben fel kell magát találnia, és minden problémára a lehető legjobb megoldást kell megtalálnia;
  • Emlékezet, hogy az egyes betegek panaszait és az azokra adott kezelési módszereket fel tudja idézni;
  • Empátia, hogy a beteg érezhesse a sebész támogatását, megbízzon benne, és minden olyan információt eláruljon, amely szükséges lehet tüneteinek kezeléséhez.
Mindezek mellett a sebész munkájához nagy elhivatottság szükséges, így a jó sebész fontos ismérve hogy kitartó, és akar segíteni a betegeknek. Ahhoz, hogy a betegekkel és munkatársaival egyformán jó kapcsolatot ápolhasson, előnyös a jó csapatmunka, valamint a fejlett kommunikációs képesség.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A sebész munkájában kulcsfontosságú, hogy a vizsgálatokat és a beavatkozásokat problémamentesen el tudja végezni, különös tekintettel a nagyfokú pontosságot igénylő műtétekre. Ezen kívül lényeges, hogy a betegekkel és munkatársaival egyaránt jól megértsék egymást, hiszen a páciensektől minél többet meg kell tudnia panaszaikról, és azok lehetséges kiváltó okairól. Hogy összes feladatát sikeresen végezhesse, elengedhetetlen számára bizonyos egészségügyi feltételek megléte, mint például:

  • karok, kezek, ujjak épsége – az orvosi műszerek szakszerű kezeléséhez;
  • jó fizikai kondíció, jó állóképesség – mert a műtétek elhúzódhatnak, valamint az ügyeleti szolgálat problémamentes teljesítéséhez is szükséges;
  • ép látás, ép színlátás – a páciensek panaszainak és tüneteinek kiszűrésűhez;
  • érthető beszéd és hallás – a betegekkel és munkatársaival való kommunikációhoz;
  • megfelelő idegi/pszichés teherbíró képesség – a nagyfokú odafigyelést igénylő beavatkozások elvégzéséhez.
Hallássérültek a halláskárosodás mértékétől függően, jó beszédértést lehetővé tevő hallókészülék használatával betölthetik a munkakört.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A sebész számára elsősorban a természettudományos tárgyakban való jártasság szükséges munkájának magas színvonalú elvégzéséhez. Legfontosabb tantárgyai a következők:

  • biológia-egészségtan – hiszen az emberi testet alaposan ismernie kell;
  • kémia – a gyógyszerek hatásai miatt;
  • fizika – a szervezet működésének megértéséhez.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A sebész akkor kedveli igazán munkáját, ha szeret elmélyülni tevékenységében, és élvezi, amikor a problémákra elméleti megoldásokat dolgozhat ki, majd valósíthat meg. Közel áll továbbá hozzá a tudományos tevékenység és az elemzés. Szeret aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő feladatokkal foglalkozni, melyeket logikus megoldásokkal, már jól bevált módszerek alapján oldhat meg. Képes betartani a kereteket, előírásokat, amelyeket az egészségügyi elvárások határoznak meg.

  • Elemző
  • Megvalósító

Mi jellemző a Sebész munkájára?

Személyközpontú (80%)
(80 - 20)
Tárgyias (20%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)
Globális gondolkodásmód (40%)
(40 - 60)
Aprólékos megoldások (60%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Általános sebész
Felsőoktatási szak neve: Általános orvos mesterképzési szak (MSc, osztatlan képzés)

A munkakör betöltéséhez általános orvos szakképzettség szükséges, amely általános orvos mesterképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben szerezhető meg. Ezután le kell tenni a sebész szakvizsgát.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A képzés megkezdésének előfeltétele a középfokú iskolai végzettség, az érettségi bizonyítvány megszerzése. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az Általános orvos képesítés megszerzése felsőoktatási keretek között, osztatlan mesterképzésben 12 félév alatt lehetséges. A képzés elvégzését követően rezidensképzés keretein belül kell letenni a sebész szakvizsgát, amellyel már sebész szakorvosként lehet tevékenykedni.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

Az Általános orvos képesítés megszerzése során a tanult tárgyak mindegyike az orvosi szakmában kulcsfontosságú ismeretekkel van összefüggésben. Ilyen például az emberi test felépítése, a betegségek kialakulásának okai és kezelésük módja, valamint a legfontosabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatok módszertana. A tanult tárgyak többek között:

  • Orvosi kémia;
  • Orvosi élettan;
  • Sebészet;
  • Belgyógyászat;
  • Anatómia;
  • Kórélettan vagy gyógyszertan;
  • Patológia.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A sebész szakmát választók számára az elhelyezkedés elsősorban az állami egészségügyi intézményekben lehetséges. Az állami szektorban való munkavállalás esetén a szakorvos keresetét jellemzően a közalkalmazotti bértábla határozza meg. További lehetőség még a magán egészségügyi ellátásban való elhelyezkedés, magánkórházak, magánklinikák sebészeti, traumatológiai osztályán. Ezekbe az intézményekbe nehezebb lehet a bekerülés, és a fizetések is függetlenek az állami szabályozástól.

A sebészek által betölthető munkakörök elsősorban a kezelt betegekben, illetve sérülésekben, rendellenességekben különbözhetnek:
  • Gyermeksebész;
  • Idegsebész;
  • Plasztikai sebész;
  • Sebész;
  • Szájsebész.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.mok.hu  – a Magyar Orvosi Kamara hivatalos honlapja
  • www.mst.hu  – a Magyar Sebészeti Társaság hivatalos honlapja
  • Orvosok Lapja. Promenade Kiadó – a Magyar Orvosi kamara hivatalos havi szakfolyóirata. Megjelenik évente tíz alkalommal.
  • Gaál: Sebészet. MEDICINA Kiadó. 2012.
  • Iffy: Magyar orvos a nagyvilágban. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. 2012.
  • Benke: Az orvostudomány története. Medicina Könyvkiadó Zrt. 2009.
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a HVG Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Munkája kihívásairól kérdeztük Károlyt, aki 23 éve dolgozik baleseti sebészként: „Már az iskolában is a biológia volt a kedvenc tantárgyam, lenyűgözőnek találtam az emberi test működését. Ezért is döntöttem úgy, hogy orvos leszek, mert szerettem volna ezeket a dolgokat közelről is látni. A sebészek munkája tele van kihívással, gyakran dolgozunk napi 10-12 órát, az éjszakai ügyeletekről nem is beszélve. Én nagyon izgalmasnak találom a munkámat, hiszen mindig megoldást kell találnom egy problémára, majd legjobb tudásom szerint megoldani azt. Ezt a fajta munkát csak maximális odaadással lehet csinálni.”

További érdekességek

Ön szerint mit csinál egy szívsebész?

A szívsebészet a sebészet azon ága, amely a szív megbetegedéseivel, rendellenességeivel foglalkozik, és azok műtéti kezelését végzi. A szívsebész bypass műtéteket, veleszületett rendellenességeket kezel, szív transzplantációt végez. A szívbillentyűk megbetegedéseivel is foglalkozik, cseréli és plasztikázza őket, valamint az aortagyök cseréjét is végzi. Ezt teheti az aorta billentyű cseréjével és megtartásával egyaránt. 

Hallott már a laporaszkópiáról?

A laporaszkópia a has felnyitása nélkül teszi lehetővé a medenceüreg és a hasüreg diagnózisát és operációját. Ehhez endoszkópot használnak. Diagnosztikai szempontból bizonytalan eredetű panaszok, valamint különféle nőgyógyászati megbetegedések esetén alkalmazzák a laporaszkópiát. Többnyire általános érzéstelenítéssel végzik. Nagy előnye a viszonylag pontos diagnózis, a gyors és fájdalommentes felépülés, és a kíméletes műtéti módszer.

Tudja-e, ki volt Balassa János?

Balassa János XIX. századi magyar sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt is dolgozott 1843-ig, majd 1868-ig a pesti egyetemen volt a sebészet tanára. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Európában az elsők között alkalmazta az általános érzéstelenítést. Emlékét kitüntetés, kórház és kollégium is viseli.

Ismeri-e az I. számú Sebészeti Klinika történetét?

A budapesti orvostudományi egyetem és klinikáinak története egészen a 18. századig visszavezethető. Mária Terézia rendelkezése nyomán az orvoskaron az oktatás 1770-ben indult meg, öt tanszéken. 1870-től a sebészeti tanszék vezetője Kovács József lett, akinek a vezetésével nyílt meg az új Sebészeti Kóroda az 1876/77-es tanévben. Az új klinika felszereltségével és a hivatáshoz illő komolyságával díszévé vált a tudományosságnak. 1880-ban a tanszék az I. sz. Sebészeti Klinika elnevezést kapta.

Munkaadók mondták

Vissza az listához