Tartsd velünk az irányt!

Optometrista

Optometrista

FEOR:
222200
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak (BSc))

Bevezető

Tudja-e, hogy mit nevezünk rövid-, illetve távollátásnak?

Az ember által legrégebben ismert „fényképezőgép” a saját szeme, ahol is megtalálható az objektív, azaz a szemlencse, és a fényérzékeny képalkotó réteg, azaz a látóideghártya. Amíg egy fényképezőgép esetében az élességállítást az objektív lencsetagjainak mozgatásával végezzük, addig a szervezet izmokkal módosítja a szemgolyó, és vele a szemlencse alakját. Rövidlátás esetén az éles kép a látóideghártya – retina - előtt képződik, távollátás esetén pedig mögötte. Mindkét esetben a retinán éles pont helyett elmosódott kör képződik.
 
Tudja-e, hogy mi az ophtalmoscop?
Az optometrista, a szem belsejének vizsgálatához használja ezt az eszközt – közismertebb nevén a szemtükröt. Ez a kézi műszer tükörből, nagyítóból és egy aprócska lámpából áll. Van olyan megoldás is, hogy az optometrista a fejére teszi a tükörrel és lencsével ellátott egységet, míg a nagyítót a beteg szeme elé teszi, és úgy vizsgálja meg annak szemét. A műszerekben lévő lencsék által felnagyítva válik láthatóvá a szem első és hátsó szegmensének minden része.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

Az optometrista szakember önállóan végez általános szemészeti szűrővizsgálatokat. Megvizsgálja a hozzá forduló beteg éleslátását, valamint ha szükséges, látszerészeti segédeszközt – szemüveg, kontaktlencse – ír fel számára a leginkább megfelelő látásélesség elérésére érdekében. Feladata, hogy a különböző szembetegségekre is fényt derítsen egy-egy vizsgálat során, pl. glaukóma, szürke hályog, érelmeszesedés, retinaleválás stb. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a hozzáforduló betegek időben szakorvosi ellátásban részesülhessenek.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az optometrista nem orvos és nem is optikus – a két szakember közötti hidat képzi. Megvizsgálja a szem és a látórendszer rendellenességeit. Diagnózist állít fel, kezelést és tanácsot ad. Látászavarok esetén optikai segédeszközöket és egyéb terápiákat ír elő. Ehhez kapcsolódó feladatai:

  • Szemvizsgálatot végez. Látásproblémák és rendellenességek meghatározása érdekében, gépekkel és próbalencsével felméri a látásélességet és rögzíti az eltéréseket.
  • Megállapítja a fennálló szembetegséget. A vizsgálat során tapasztalt rendellenességet felismeri, tanácsot ad a betegnek a szükséges teendőkre vonatkozóan.
  • Látás korrigálására alkalmas eszközre ad receptet. Szemüveget, kontaktlencsét ír fel az éleslátás biztosítása érdekében.
  • Ellenőrzést végez. Az elkészült szemüveggel történő éleslátást kontrollálja.
  • Betanítja a kontaktlencse használatát. Próbalencse használatával kiválasztja a megfelelő lencsetípust, megtanítja a kontaktlencse helyes illesztését.
  • Konzultál a szemorvossal. Speciális eltérések esetében egyeztet az egészségügyi szakemberrel, a beteget orvoshoz irányítja.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az optometrista által használt eszközök a magas színvonalú munkavégzést szolgálják, amelyek biztosítják a szem állapotának felmérését, valamint a látásélesség meghatározását. Jellemzően alkalmazott műszerek, eszközök:

  • autorefrakto-keratométer – computeres szemvizsgáló;
  • réslámpa - a szem alaposabb megítélését, illetve mélyebb rétegeinek vizsgálatát teszi lehetővé;
  • ophtalmoscop – szemtükör;
  • tonométer – szemnyomásmérő;
  • periméter – látótér vizsgálatához;
  • olvasótábla;
  • dioptriamérő;
  • próbakeret;
  • lencseszekrény.
Munkájához irodai eszközöket, számítógépet, nyomtatványokat, írószereket használ, melyekkel a vizsgálatok eredményét rögzíti.

Hol végzi a munkáját?

Az optometrista jellemzően a látszerész szaküzlet elkülönített vizsgálójában dolgozik, de megfordul az eladótérben is, ha a vásárlót a keretválasztásban segíti. Az optometrista dolgozhat rendelők, kórházak, klinikák szemészeti ambuláns rendelésein is.

Amennyiben magánvállalkozást üzemeltet, egy nap több helyszínen is végezhet szemvizsgálatot.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Ennél a szakmánál jellemző a normál munkarend, napi 8 óra hétfőtől péntekig.A munkarend kialakítása a kereskedelmi egység nyitva tartásától függ. Amennyiben az üzlet bevásárló központban található, úgy hétvégi munkavégzés is elképzelhető

Hogyha saját vállalkozást vezet, úgy munkaidejét rugalmasabban oszthatja be, de akkor is figyelemmel kell lennie a szemvizsgálatok előre ütemezett időpontjaira.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Az optometrista munkavégzése környezeti, egészségre ártalmas tényezővel nem jár együtt, valamint komolyabb baleseti veszéllyel sem kell számolnia. Ezzel együtt azonban nagy figyelemmel kell végezni a munkát, mert:

  • a használt eszközök, gépek sérüléseket okozhatnak;
  • a zárt tér levegője áporodott lehet;
  • a páciensekkel történő vizsgálatok – a közelség miatt – fertőzéssel járhatnak.
Ezek a tényezők a munkavédelmi előírások betartásával, valamint gyakori szellőztetéssel csökkenthetők, megelőzhetők.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A szakma gyakorlása elsősorban a vizsgálattal járó szellemi igénybevételt jelenti. A huzamos ülés következtében mozgásszervi panaszok - nyak-, hát-, derékfájás, ízületi problémák - előfordulhatnak. Pszichés igénybevételt jelenthet:

  • a vizsgálatok során fokozott figyelem szükséges;
  • a vizsgálati eredmények nagy felelősséget jelentenek, hiszen emberek látásáról van szó;
  • a nem mindig udvarias és együttműködő betegek, vásárlók megfelelő kezelése feszültség forrása lehet.
A fizikai és pszichikai nehézségek a munkaidőt követő sportolással és kikapcsolódást biztosító szabadidős tevékenységekkel ellensúlyozhatók.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Az optometrista munkája során a betegek/vevők mellett elsősorban vezetőjével, valamint a bolt tulajdonosával, vagy annak képviselőjével tart kapcsolatot. Tevékenysége ellátásakor együttműködik még:

  • munkatársaival;
  • látszerészekkel;
  • orvosokkal;
  • gépek karbantartóival, szerelőivel.
Ha saját vállalkozást vezet, ő tartja a kapcsolatot a könyvelővel és az illetékes hatóságokkal egyaránt.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Az optometrista átlagos havi bruttó keresete hazánkban 283.000 forint körül alakul. Életkortól, tapasztalattól, a bolt országon belüli elhelyezkedéstől, típusától és méretétől függően havi bruttó 250.000 forint és 310.000 forint között mozoghat országos viszonylatban. Az elmúlt években ezek a számok nem mutattak jelentős változást. Saját szakbolt vezetése esetén az elérhető kereset ettől felfelé és lefelé is jelentősen eltérhet. 

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

Az optometrista szakmát művelők iránt mutatott kereslet egyre nagyobb. Napjaikban a lakosság új szemüveg vásárlásakor a látszerész boltokban az optometristát keresi fel, mert a szakmát végzők elismertsége igen jó. A sikeres elhelyezkedéshez mindenképpen javasolt a szakmában használt és az aktuálisan megjelenő új ismeretek lehető leghamarabbi elsajátítása, és az idegen nyelv ismerte – ezek jelenthetnek versenyelőnyt a munkaerőpiacon.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az optometrista szakma magas színvonalú gyakorlásához nagyon pontos anatómiai tudás kell a szem felépítést illetően, valamint jól kell ismerni azokat a gépeket, műszereket, amiket a munka során használni kell. Ezeken túl a következő készségekkel, képességekkel kell rendelkeznie:

  • Felelősségtudat, mert a fel nem ismert kóros elváltozás később komoly, visszafordíthatatlan egészségkárosodást tud okozni.
  • Figyelem, amivel bármilyen környezetben tud a vizsgálatra koncentrálni.
  • Kommunikációs képesség, amivel elfogadtatja magát és szakmai véleményét a betegekkel.
  • Logikus gondolkodás, amely a betegségek okainak megállapításához nyújt segítséget.
  • Empátia, hogy munkája során minden betegnek, érdeklődőnek segítséget tudjon adni.
  • Digitális kompetencia,az egyedi szakmai gépek, és a számítógépes szoftverek használatához.
Fontos még a kézügyesség, és az önálló munkavégzésre, döntéshozatalra való képesség is. Az előbbi a műszerek használatánál fontos, míg az utóbbi a vizsgálat végzése és a diagnózis felállítása során elengedhetetlen.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az optometristával szemben megfogalmazott egészségügyi elvárások a műszerek szakszerű használatához, és a vizsgálati eredmények megállapításához kötődnek:

  • karok, kezek, ujjak épsége – a gépek, próbalencsék pontos kezeléséhez;
  • jó látás – a pontos látásélesség meghatározásához;
  • ép hallás – a betegekkel folytatott egyértelmű kommunikációhoz.
A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet kialakításával, speciális eszközök beszerzésével mozgássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Mozgássérülteknél elsődleges szempont a környezeti adaptáció - a közvetlen munkatér átrendezése, ergonomikus kialakítású, állítható magasságú és dőlésszögű szék beszerzése-, és az akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása - lift, rámpa, kapaszkodók. 

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Az optometrista ismeretek sikeres elsajátítását az alábbi tárgyak magabiztos ismerete segíti:

  • biológia-egészségtan – az emberi test, főleg a szem felépítésének megértéséhez;
  • kémia – az anyagok viselkedéséhez ad jó alapismeretet;
  • fizika – a szemvizsgálathoz használt gépek működésének megismerését támogatja.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az optometrista munka betöltésére ideális érdeklődési irányultságú emberek kíváncsiak arra, hogyan működik az emberi szervezet, szeretnek információkat gyűjteni, kutatni. Továbbá fontos számukra, hogy egy adott tevékenység végzése során legyen elég idő és alkalom az elmélyülésre, a problémák részletes elemzésére. Szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével, amihez eltérő műszereket, gépeket is örömmel használnak. Szeretnek segítőként jelen lenni, beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások problémáinak megoldásában.

  • Elemző
  • Tárgyias
  • Közösségi

Mi jellemző a Optometrista munkájára?

Személyközpontú (90%)
(90 - 10)
Tárgyias (10%)
Csoportos (20%)
(20 - 80)
Önálló (80%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Optometrista
Felsőoktatási szak neve: Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak (BSc)

A munkakör betöltéséhez az optometrista végzettség megszerzése szükséges, mely az Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakon (BSc) szerezhető meg.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Az optometrista képzés megkezdéséhez sikeres érettségi vizsga szükséges.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az optometrista végzettség megszerzése orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszakon 8 félévet vesz igénybe.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés alatt tanult tantárgyak egy része alapozó szakmai és gazdasági ismereteket tanít, többsége azonban a szemhez, annak vizsgálatához kapcsolódik. Főbb tárgyak a következők:

  • Szemészeti anatómia, patológia;
  • Szemészeti klinikai ismeretek;
  • Szemészeti műszaki ismeretek;
  • Optometrista hivatás alapjai;
  • Gyermek-szemészet;
  • Optikai anyag és gyártásismeret.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A végzettség megszerzésével az optometrista munkakörön kívül további munkakörökre is lehet pályázni:

  • Computeres látásvizsgáló;
  • Computeres szemvizsgáló;
  • Látszerész optometrista;
  • Okleveles szemvizsgáló;
  • Optometristakontaktológus;
  • Szemvizsgáló látszerész;
  • Szemvizsgáló optometrista.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu– az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu– a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu– a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php– Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • https://vmp.munka.hu- a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu– hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu- a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu– az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Bejött a néni, és láttam rajta, hogy teljesen tanácstalan. Aztán kiderült, hogy ugyan már évek óta rosszul lát, de ő még nemhogy optometristánál, (egyáltalán, mi az? – kérdi) de orvosnál sem volt a panaszával. És láthatóan kissé izgul. Aztán leültünk, kicsit beszélgettünk. Család, unokák, miegymás. Megnéztem szemtükörrel, aztán réslámpával. Nagy elváltozást nem láttam, ezért jött a komputeres szemvizsgáló, majd előkerült a próbakeret és a lencsedoboz. A néni maga is meglepődött, amikor az alsó vonal alatti kis betűket is látta. Nagy volt az öröme, mikor távozott.” – mesélte Julika, optometrista.

További érdekességek

Hallott már a cvikkerről?

Időszámításunk kezdete előtt 2000 évvel Kréta szigetén olyan pecsétnyomókat készítettek, amelyeknek finom vésetét a mai tudósok szerint nagyító nélkül nem lehetett elkészíteni. Ezt követően kétezer évet kellett várni, hogy Néró császár csiszolt smaragd lencsén nézzen át. Majd eltelt 1200 év, és Roger Bacon ferences szerzetes nagyítót használt az olvasáshoz. Kezdetben volt a monokli, aztán készült a két szemre való, nyeles lornyon, majd jött a kétkezes munkához való, csíptetős cvikker. Cvikkert viselt Theodore Roosevelt, az USA volt elnöke is.

Tudja-e, hogy miért jó a kontaktlencse?

Van, aki szereti a szemüveget, de vannak olyanok is, aki nagyon nem szeretnek szemüveget viselni. Van, akinek jól áll, van, akinek nem. Nélküle ugyanakkor a rosszul látó ember furcsán látná a világot. Mivel a szemüveg változtat a viselőjének megjelenésén, és ezt nem mindenki kedveli, valamint vannak olyan foglalkozások - például a színészek, vagy a sportolók -, ahol nem midig célszerű viselni a szemüveget, a tudomány előállt a kontaktlencsével, mint megoldással. A kontaktlencse közvetlen a szaruhártyára fekszik fel, van kemény és lágy változata. Hidegben nem párásodik, az esőcseppek nem ülnek meg rajta, nem változtatja meg viselőjének kinézetét. Nincs keret, ami a látóteret korlátozná. Hátránya azonban, hogy növeli a fertőzés kockázatát, a szem túlérzékennyé válhat.

Ismeri a fényre sötétedő lencsét?

A napszemüvegek népszerűek, választékuk hatalmas. Sokan csak a dizájn alapján választanak belőlük, pedig a rossz napszemüveg ártalmas a szemre. A gyártók régóta szerettek volna olyan dioptriás szemüveget előállítani, amely a napsütésre reagálva besötétedik, majd az árnyékba érve újból kivilágosodik, így téve feleslegessé a napszemüveget. Az első példányok teljesítették is ezt a követelményt, de a reakcióidejük túl hosszú volt. A továbbfejlesztett példányok mára már gyorsan váltanak. 100%-os UV védelemmel bírnak és hosszú élettartamúak.

Hallott már a multifokális szemüvegekről?

A bifokális és a trifokális lencsék zónái lehetővé teszik viselőjének, hogy a távollátáshoz és az olvasáshoz is a szemének megfelelő dioptria álljon rendelkezésre. A multifokális lencsében van egy „folyosó”, ahol a lencse törőértéke fokozatosan – progresszíven - változik, megy át távollátóból olvasó dioptriába. A multifokális lencse azt a kényelmet biztosítja, hogy egy szemüveg elegendő a napi tevékenységhez, nem kell cserélgetni az olvasót a távollátóra – ugyanakkor sokakat zavar a zónák közötti lépcső.

Munkaadók mondták

Vissza az listához