Tartsd velünk az irányt!

Mentőtiszt

Mentőtiszt

FEOR:
222600
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Ápolás és betegellátás alapképzési szak (BSc))

Bevezető

Tudta, hogy milyen változásokon ment keresztül a magyar mentőszolgálat gépjárműparkja az évek során?

A Budapesti Önkéntes Mentő Egylet első lófogatú mentőkocsija 1887-ben állt szolgálatba. Ezt követte az első akkumulátorral hajtott mentőkocsi 1902-ben. Az 1930-as évekig a Magyar Állami Gépgyár Magosix típusú gépkocsija volt a mentőkocsik legtöbbje. 1948-ban megalakult az Országos Mentőszolgálat, amelynek induló járműparkja 134 kocsiból állt. Ez azóta folyamatosan bővül és korszerűsödik, így mára az ország 213 mentőállomása 1238 db járművel rendelkezik, amelyből közel 1000 darab a használatban lévő, aktív mentőkocsi.
 
Tudja-e, hogyan működik a defibrillátor?
Életünk fenntartója a vérkeringés, amit a szív ritmusos, percenként átlagosan 72 alkalommal való összehúzódása pumpál. Ezt egy bonyolult vezetőrendszeren futó elektromos ingerület váltja ki. A hirtelen halálesetek több mint 80 százalékát a szív elektromos tevékenységének rendezetlenné válása okozza. A defibrillátor elektródáit a beteg mellkasára helyezve egy gomb megnyomásával életmentő áramütés váltható ki, ezzel megszakítva a fibrillációs hullámokat, és visszaállítva a természetes EKG-t.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A mentőtisztek az egészségügyi alapellátás részeként, az egész országra kiterjedő szolgálatot látnak el. Munkájuk elsődleges célja a hirtelen kialakuló kórfolyamatok, rosszullétek, balesetek esetén a beteg vagy sérült személy szakszerű ellátása. A kórházba vagy más egészségügyi intézménybe való szállítás közben a beteg állapotát stabilizálja, és folyamatosan ellenőrzi. Szükség esetén felkészíti egy későbbi orvosi beavatkozásra. Megszervezi az irányítása alá tartozó munkacsoport, a „mentős team” munkáját, valamint oktatói feladatokat is ellát.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A mentőtiszt legfontosabb feladata a sürgősségi betegellátás. Mindig készen kell állnia, mert a hívás beérkezésekor azonnal el kell indulnia a kijelölt helyszínre, hogy ott megkezdje a mentést. A mentőtiszt rendelkezik kellő tudással ahhoz, hogy akár tömegbaleset vagy kóros megbetegedés, esetleg katasztrófa helyszínén is szakszerűen elvégezze a számára kijelölt mentési munkálatokat. Ehhez a következő feladatokat, tevékenységeket végezheti:

  • Kivonul a beteg vagy sérült személyhez. Ezt megelőzően a mentőápolóval és a gépkocsi vezetőjével együtt készenlétben várja a hívást.
  • A helyszínre érkezést követően tájékozódik a beteg vagy sérült állapotáról. Adott esetben jelzi a központnak, hogy több mentőre lesz szükség.
  • Az eset jellegének megfelelően megvizsgálja, majd szakszerűen és biztonságosan ellátja a sérültet. Stabilizálja állapotát, megkezdi gyógykezelését, szükség esetén életmentő beavatkozást hajt végre, vagy akár szülést vezet le.
  • Beszállítja a beteget abba a kórházba vagy egészségügyi intézménybe, amelyre külső utasítást kap. Útközben tovább stabilizálja, javítja a beteg állapotát.
  • Állandó kapcsolatban marad mind a mentőegység tagjaival, mind pedig az eset jellege által igényelt külső szakmai szervekkel. Irányítja a mentőápolók munkáját, szükség esetén pedig rádión keresztül segítséget kér.
  • Készenléti ügyeleti szolgálatot lát el.
  • Részt vesz a mentőszolgálat által biztosított mozgóőrségeken. Ilyenek lehetnek például egyes sport- és kulturális események.
  • Oktatási és továbbképzési munkát végez. Közreműködik a mentőápolók és mentő-gépkocsivezetők képzésében, valamint elsősegélynyújtást oktat.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A mentőtiszt által használt eszközök mindegyike munkájának egy bizonyos folyamatában nyújt segítséget. A különféle vizsgálatok elvégzéséhez és beavatkozások lebonyolításához sokféle eszközt vesz igénybe. Használt eszköz lehet például:

  • hordágy;
  • fonendoszkóp;
  • elsősegélynyújtás eszközei: vérnyomásmérő, nyakrögzítő, stb.;
  • ápolás, gondozás eszközei: lázmérő, infúzió, olló, csipesz, fecskendő, katéter, takaró, stb.;
  • mentéstechnikai eszközök: defibrillátor, izolációs takaró, lélegeztető stb.
 
Mindezek mellett a mentőtiszt egyik legfontosabb munkaeszköze az életmentéshez hiánytalanul felszerelt, kiváló műszaki állapotú mentőkocsi (hiszen ennek hiánya ellehetetlenítené munkája végzésében), valamint a rádió, ugyanis ezen keresztül tud folyamatos kapcsolatban maradni csapata többi tagjával, valamint a központtal is.
Anyagok terén a mentőtiszt használ többek között gyógyszereket, kötszereket, egyéb textileket a betegek kényelmének biztosítására, fémet és gipszet a baleseti sérülések ellátására.

Hol végzi a munkáját?

A mentőtiszt munkájának jelentős részét a mentőállomáson készenlétiügyeletben és a mentőkocsiban tölti. Amikor megkapja a hívást, azonnal útnak indul az akár zárt vagy nyitott helyen található beteg vagy sérült ellátására. A betegellátás helyszínére érkezve felméri a helyzetet, és biztosítja a baleset helyszínét. A helyszínre való kiszállás és a beteg kórházba szállítása közben végig a mentőkocsiban tartózkodik, és a beteg állapotának javításán dolgozik. 

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A mentőtiszt jellemzően váltakozó munkarendben, alkalmanként több műszakban végzi munkáját. Előfordul, hogy egy nap több mint napi 8 órát kell dolgoznia, akár az éjjeli órák során is. A hét bármely napján dolgozhat, függetlenül a hétvégéktől és ünnepnapoktól, hiszen valakinek mindig teljesítenie kell a készenléti ügyeleti szolgálatot. Ezt általában 8 vagy 12 órás műszakokban végzik.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munka során a szervezetet különféle ártalmak, veszélyek érhetik:

  • fertőzésveszélyt jelent a betegekkel való közvetlen érintkezés;
  • a sérültek felkeresése során nem csak a rossz útviszonyokkal vagy a kedvezőtlen időjárási tényezőkkel kell számolniuk, de a kiszállás közben a közlekedési helyzetekből adódóan is folyamatos balesetveszélynek vannak kitéve;
  • baleseti veszélyforrások lehetnek még a munka során használt éles eszközök, egyes berendezések. 

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A mentőtisztek munkája közepesen nehéz, néhány esetben nehéz fizikaimegterheléssel járhat. Fokozott fizikai igénybevételt jelenthet az elsősegélynyújtás bizonyos folyamatainak elvégzése, mint például a szájból-szájba lélegeztetés, vagy a szívmasszázs alkalmazása. Megfelelő állóképességet és teherbírást igényel az ügyeleti szolgálat folyamán a folyamatos ébrenlét szükségessége is. Alkalmanként közepesen nehéz vagy nehéz  fizikai igénybevételt jelenthet a beteg mozgatása, a különféle vizsgálatok és beavatkozások elvégzése. Munkája során pszichikai megterheléssel járhat:

  • a váratlan helyzetekre való gyors reagálás szükségessége;
  • az esetenként emberek életét befolyásoló döntések meghozatala;
  • a szenvedő, vagy reménytelen helyzetben lévő betegekkel és családtagjaikkal való találkozás.
 
A fokozott fizikai és pszichikai igénybevétel miatt a mentőtisztek számára különösen fontos, hogy szabadidejüket minél inkább a testi és szellemi feltöltődésre tudják szánni. 

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A mentőtiszt munkája során a legtöbb időt teamje tagjaival tölti, így a velük való jó kapcsolat kialakítása létfontosságú. Gyakran találkozik beteg vagy sérült emberekkel, illetve adott esetben az ő családtagjaikkal. Feladatainak végzése közben állandóan kapcsolatban marad a központ diszpécserével, akitől utasításokat kap, ő pedig jelentést tesz neki a történésekről. A beteg kórházba szállítását követően gyakran kell konzultálnia:

  • orvosokkal;
  • műtősökkel;
  • ápolókkal.
 
Amennyiben a baleseti helyszín, illetve a baleset körülményei megkívánják kapcsolatba kerülhet a rendőrség, vagy akár a katasztrófavédelem képviselőivel is.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A mentőtisztek havi bruttó átlagos keresete hazánkban 249.000 Ft körül, az elmúlt évek adatai alapján enyhe növekedést mutatva alakult. A kereset függ attól is, hogy a szakember állami vagy magánszektorban vállal-e munkát. Mivel az állami egészségügyi dolgozók keresete a közalkalmazotti bértábla szerint kerül kiszámításra, így a mentőtisztek keresete az életkortól, munkatapasztalattól függ, elsősorban. A statisztikai adatok alapján, a fenti szempontok függvényében, országos viszonylatban az ebben a foglalkozásban dolgozók havi átlagkeresete 180.000 és 320.000 Ft között mozog.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rövidtávú előrejelzés szerint a jövőben a mentőtisztek iránti kereslet növekedést fog mutatni. Néhány éven belül hiány keletkezhet az ebben a szakmában tevékenykedők körében, így az elhelyezkedni kívánók lehetőségei várhatóan tovább bővülnek majd. A mentőtisztek létszámára várhatóan hatással lesznek az egészségügyben bekövetkező változások. Az ebben a szakmában való elhelyezkedésre elsősorban az állami szférában van lehetőség, de vannak magán mentőszolgálatok is, ahol elérhetőek betöltetlen mentőtiszti állások. 

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A mentőtisztnek munkája szakszerű és biztonságos végzéséhez elengedhetetlen bizonyos képességek és készségek birtokában lennie:

  • Felelősségtudat, hogy minden betegre és sérültre az őt megillető figyelmet tudja fordítani;
  • Csapatmunka, mert munkájának minden folyamatát másokkal együttműködve végzi,
  • Figyelem, mert a gyakran emberek életét befolyásoló döntéseit megfelelő körültekintéssel kell meghoznia;
  • Probléma megoldási képesség, a különböző ellátást igénylő páciensek számára a legmegfelelőbb beavatkozás kiválasztásához;
  • Logikus gondolkodás.
 
Mindezek mellett a mentőtisztnek megfelelő fizikai erőnlétre van szüksége, hogy az ügyeletet, és a betegellátás helyszínén felmerülő egyéb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat el tudja látni. A konfliktuskezelés és a stressz tűrés is alapkövetelmény ebben a szakmában, hogy az esetlegesen ön- és közveszélyes betegekkel, illetve a súlyos sérülést szenvedett emberekkel való találkozást sikeresen tudja kezelni és feldolgozni.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A mentőtisztnek munkája során gyakran kell betegeket, sérülteket vizsgálnia, és különféle beavatkozásokat végeznie rajtuk. A betegek szállítása fokozott fizikai igénybevétellel járhat. A mentőtiszt számára fontos a sérültek problémáinak minél gyorsabb és pontosabb diagnosztizálása, és ez megköveteli bizonyos egészségügyi követelményeknek való megfelelést, mint például:

  • ép végtagok;
  • ép látás;
  • jó hallás és érthető beszéd.
 
Halláscsökkent személyek a halláskárosodás mértékétől függően, jó beszédértést lehetővé tevő hallókészülék használatával betölthetik a munkakört.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A mentőtisztnek elsősorban a természettudományos tárgyakban kell érvényesülnie, hogy jó szakember legyen belőle. Legfontosabb tárgyai a következők:

  • biológia-egészségtan – hiszen alaposan ismernie kell az emberi testet;
  • fizika;
  • kémia – gyógyszerek élettani hatásainak ismeretéhez;

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A mentőtiszti szakmát választó személy akkor érzi magát igazán elemében, amikor mások számára hasznos, segítő tevékenységet végezhet. Kedveli az emberekkel való kontaktust, beszélgetést kezdeményez, érdeklődik mások problémáit illetően, és segít azok megoldásában. Szívesen végez felelősségének pontos ismeretében jól szervezett, bevált módszerek alapján űzhető munkát. A szabályoknak és határidőknek való megfelelés nem okoz neki problémát.

  • Közösségi
  • Elemző
  • Megvalósító

Mi jellemző a Mentőtiszt munkájára?

Személyközpontú (75%)
(75 - 25)
Tárgyias (25%)
Csoportos (50%)
(50 - 50)
Önálló (50%)
Változatos (85%)
(85 - 15)
Monoton (15%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Mentőtiszt
Felsőoktatási szak neve: Ápolás és betegellátás alapképzési szak (BSc)

A munkakör betöltéséhez mentőtiszt szakképzettség szükséges, amely az Egészségtudományi képzés ápolás és betegellátás alapszakán (Bsc) szerezhető meg. 

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A képzés megkezdésének előfeltétele a középfokú iskolai végzettség, vagyis az érettségi megszerzése. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Mentőtisztnek felsőoktatásban, az Ápolás és betegellátás alapszaki képzés mentőtiszti szakirányán lehet tanulni, elvégzéséhez 8 félév szükséges. Az elmélet legfeljebb 60%-át, míg a gyakorlat legalább 40%-át teszi ki a képzésnek. A két kötelező szakmai gyakorlatot külső helyszínen kell végezni, időtartama egyszer 1-4 hét, majd 14-15 hét.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A mentőtiszt képesítés megszerzése során, a tanult tárgyak mindegyike a mentőtiszti munka végzéséhez elengedhetetlen ismeretekhez kapcsolódik és céljuk, hogy a mentőtiszti munka során, különféle helyzetekben alkalmazandó eljárások és beavatkozások sikeresek legyenek. Tanult tárgyaik például:

  • Anatómia;
  • Élettan-kórélettan;
  • Belgyógyászat;
  • Neurológia;
  • Sebészet-traumatológia;
  • Pszichiátria;
  • Szülészet-nőgyógyászat;
  • Oxiológia – mentéstechnika.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A mentőtiszt végzettséggel rendelkezők, mentőszolgálatoknál, szeretetszolgálatoknál, katasztrófavédelemnél, illetve a szociális és oktatási szektor egyéb területein, például elsősegély-oktatóként tudnak elhelyezkedni.

Amennyiben tudásukat mélyíteni szeretnék, az orvostudományi egyetemeken tanulhatnak tovább, illetve sajátíthatnak el speciális szakterületre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • Klenk-Sípos, Szilvási: 90 nap a mentők közt. Wellprint. 2013.
  • Kovács: A mentés. Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete.
  • Debrődi: A magyarországi mentésügy története. Magyar Oxyologiai Társaság. 2012.
  • Magyar Mentésügy. Ifjúsági Lapkiadó. – a Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság hivatalos negyedévi szakfolyóirata.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hua Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac portálja: álláskeresési oldal munkaadók és  munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Munkájának nehézségeiről kérdeztük Károlyt, aki 7 éve dolgozik mentőtisztként: „Mentőtisztnek lenni nem könnyű munka. Először is ott van az ügyelet. Nagyon fárasztó tud lenni egész éjszakákon keresztül ugrásra készen várni a hívást, és ha megjön, akkor bárhol, bármikor a maximumot nyújtani, mindezt úgy, hogy eközben persze nem vagyok otthon a családdal, gyerekekkel. Emellett megterhelő a betegek, főleg a traumás sérültek kezelése. Ez csak a tömegbalesetek esetén rosszabb. Az oda kiérkező mentők néha elég durva dolgokat látnak, ezeket fel kell dolgozni. Mindezektől függetlenül én nagyon szeretem a munkámat, mert jó érzéssel tölt el, hogy ha egy emberen segíteni tudok, és hasznosnak érezhetem magam. És, végül is ez a lényeg, nem?”

További érdekességek

Mit gondol, miért vannak külön gyermekmentésre specializálódott mentőegységek?

A gyermekmentő kocsik üzemeltetésének nagy előnye, hogy mivel személyautóról van szó, gyorsabban ér oda az eset helyszínére, mint egy hagyományos rohamkocsi, ugyanakkor ebben is rendelkezésre áll a legkorszerűbb, legmagasabb szintű technikai háttér. Személyzete a sofőrből, és egy olyan szakorvosból áll, aki főállásban gyermek intenzív terápiás osztályon dolgozik. A 25 éves múltra visszatekintő rendszert többek között Németországban és Franciaországban is sikerrel alkalmazzák.

Tudja-e ki volt Flór Ferenc?

Flór Ferenc 1800-as években élő orvos, honvéd alezredes, ’48-as szabadságharcos, és a magyar elsősegélynyújtás egyik úttörője volt. 1835-ben megírta „TetszhóltakFelélesztésökről szóló Tanítás” című művét, amelyben felállította az újraélesztés teendőinek sorrendjét. Ajánlotta a gégemetszést, az intubációt, és a légutak leszívását. Szorgalmazta mentőegyesületek felállítását, szervezési tervet dolgozott ki nekik, valamint megadta a mentőállomások és a mentőláda felszerelésének leltárát is.

Tudja-e, hogy ki az első világhírű magyar mentős, akinek szobrot is emeltek?

Egy miskolci mentőcsoport németjuhász kan kutyája, Mancs (1994.-2006.). Igazán híressé az 1999-es izmiti földrengés során vált, amikor segítségével egy, már 82 órája a romok alatt tartózkodó kislányt tudtak megmenteni. Ezen kívül például a 2001-es salvadori és indiai földrengéseknél is részt vett a mentésben. Víz alatti holttestet is képes volt jelezni, valamint helyesen jelzett élő és halott embert ugyanazon a helyszínen. Emlékét Miskolc belvárosában szobor őrzi 2004 óta.

Ismeri-e a Nemzetközi Vöröskereszt létrejöttének történetét?

A Nemzetközi Vöröskereszt története az 1859-es solferinói csatával kezdődik. A korszak legvéresebb csatája után tízezrek hevertek sérülten vagy holtan a csatatéren, és egy svájci üzletember, Henry Dunant a helyi asszonyok segítségével próbált segíteni a sebesülteken. Dunant javaslata nyomán 1863-ban megalakult a Vöröskereszt, amelynek jelképe a svájci zászló inverze lett. 1864-ben megszületett az első Genfi egyezmény, a háborús sebesültek védelméről, amelyet még 3 ilyen egyezmény követett.

Munkaadók mondták

Vissza az listához