Tartsd velünk az irányt!

Középiskolai tanár

Középiskolai tanár

FEOR:
242100
Foglalkozási terület:
Oktatás és nevelés
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Középiskolai tanár (MSc, osztatlan))

Bevezető

Látott már palatáblát?

A múltban, az iskolákban feladataik megoldásához palavesszőt és palatáblát használtak a tanulók és a tanárok egyaránt. Az oktatási célú palatáblákat jó minőségű, finom, tiszta, egyenletesen agyagpalából készítették, amelyet Németország egyes területein, valamint pl. Márianosztrán bányásztak. Erre palavesszővel lehetett írni, később pedig az írás letörölhető volt. Ám idővel, részben más anyagok megjelenésének, részben pedig iskolaorvosok kifogásainak köszönhetően felváltották más eszközök.
 
Tudja-e, mióta létezik az érettségi vizsga?
Először 1788-ban vezették be az érettségit, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát Poroszországban, ám Magyarországon már a 17. században felvetette az érettségi vizsga szükségességét Comenius. Hazánkban, a gimnáziumokban végül 1851-ben tették kötelezővé az érettségit. A mai kétszintű érettségi rendszere 2005 óta működik, ám ennek kidolgozását már 1995-ben megkezdték. Jelenleg a felsőoktatásban való továbbtanulásnak alapkövetelménye a sikeres érettségi vizsga.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A középiskolai tanár a gimnáziumba és szakközépiskolába járó diákok oktatásával és nevelésével foglalkozik. Munkája hatalmas felelősségtudatot követel meg, hiszen közvetlen befolyása van a jövő nemzedékének képzésére. Szaktantárgyakból oktatja az osztályokat, majd a tanulóknak az órákon szerzett tudásukról dolgozat vagy feleltetés formájában számot kell adniuk. Az ő feladata a diákok teljesítményének és előmenetelének értékelése is.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A középiskolai tanár munkáját nem csupán a tananyag megtanítása teszi ki, nagyon fontos feladata a tanulók előmenetelének értékelése, ennek dokumentációja, és a szülőkkel való kapcsolattartás is. Mivel példaképként szerepet játszik a gyerekek nevelésében, így feladatai végzése közben felelőssége teljes tudatában kell eljárnia. Munkája során a következő feladatokat és tevékenységeket végzi:

  • Elkészíti az általa oktatott tantárgyak tanmenetét. Ehhez minden esetben a központilag meghatározott tantervet veszi alapul.
  • Felkészül minden tanítási órára. Beszerzi, vagy biztosítja az azon alkalmazni kívánt szemléltető eszközöket – projektort stb. –, és alkalmazza azokat.
  • Feldolgozza a tananyagot a tanulókkal közösen. Részletesen elmagyaráz mindent, tisztázza az esetlegesen felmerülő kérdéseket.
  • Házi feladattal látja el a tanulókat. Azok megoldását követően le is ellenőrzi ezeket.
  • A tanulók tudását rendszeresen felméri. Ez dolgozatok valamint szóbeli feleltetés formájában egyaránt lehetséges.
  • Felügyeletével biztosítja az iskola rendjét, és ezzel az oktatási munka zavartalanságát. Folyosóügyeleti feladatokat lát el.
  • Rendszeresen konzultál a szülőkkel. Erre elsősorban szülői értekezletek alkalmával van lehetősége.
  • Iskolai értekezleteken vesz részt. Továbbképzéseken, tantestületi üléseken, valamint nevelési értekezleteken jelenik meg.
  • Rendezvényeket szervez. Ezek lehetnek akár osztálykirándulások vagy sportesemények is.
  • Adminisztrációs munkát végez. Vezeti a naplót, a félévzárások alkalmával pedig kitölti a tanulók bizonyítványait.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A középiskolai tanár leggyakrabban a tanórák alkalmával használ különböző eszközöket, melyekkel megkönnyítheti a tananyag átadását, valamint annak befogadását a diákok részéről. Egyes eszközei ezzel ellentétben kiértékelési, kapcsolattartási és dokumentációs feladatainak megoldásában játszanak kulcsszerepet. Az általa használt legfőbb eszközök a következők:

  • tankönyv;
  • füzet;
  • szemléltető anyagok, eszközök;
  • tábla, kréta, vagy interaktív/digitális tábla;
  • napló, elektronikus napló, - ellenőrző;
Alkalmanként előfordul, hogy a diákok igényeinek megfelelő szemléltető eszközöket is használ a tanár, amellyel a tananyag befogadását könnyíti meg. Ilyenek lehetnek például ismeretterjesztő könyvek, filmek, verseskötetek, makettek. A dolgozatokat papírra nyomtatja, majd azokat tollal javítja ki.

Hol végzi a munkáját?

A középiskolai tanár munkájának legnagyobb részét zárt térben az iskolában végzi. A tanítási órákat az oktatás minőségének és a gyerekek igényeinek megfelelően felszerelt tantermekben tartja. A tanórák közti szünetekben a tanári helységben tartózkodik, esetleg folyosóügyeletet lát el. A gyakorlati órákat laboratóriumokban, speciális oktatótermekben, műhelyekben tartja. A szülőkkel a kapcsolatot szülői értekezleteken és iskolai fogadóórákon tartja. Nevelőtestületi üléseken, szakmai munkaközösségi értekezleteken vesz részt, különböző helyszíneken. Különböző rendezvények, mint például ünnepélyek, osztálykirándulások és sportesemények, kulturális események alkalmával az azoknak helyet adó területen tartózkodik.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A középiskolai tanár feladatait jellemzően normál munkarendben végzi, heti 40 órában, hétfőtől péntekig. Alapvetően a délelőtti órákban folyik az oktatás, azonban a szakkörök és korrepetálások megtartása, valamint a dolgozatjavítás délutáni, akár esti elfoglaltságot igénylő feladatok is lehetnek. Osztálykirándulások és iskolai rendezvények alkalmával előfordulhat a hétvégi és az éjszakai munkavégzés is. A továbbképzéseken is alkalmanként hétvégén kell részt vennie.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A középiskolai tanár nem számít balesetveszélyes foglalkozásnak, de fontos a következő területekre külön figyelmet fordítania:

  • az eszközök, berendezések használatából adódhat esetleges baleset;
  • a diákok fegyelmezése, a szülőkkel való kapcsolattartás lehet feszültségforrás;
  • az oktatás során a sok beszéd a hangszálakat megterhelheti;
  • a gerincoszlop, és az alsó végtagok terhelése előfordulhat az álló munkából adódóan;
  • a megtartandó órák száma, az arra való felkészülés okozhat túlterheltséget;
  • vannak kötelezően betartandó határidők, pl. félévi bizonyítvány, amelyek okozhatnak időnyomást.
  • a munkának vannak ismétlődő részei – pl. egy évfolyamon belül több osztálynak ugyanazt az anyagot leadni – amelyek kiégéshez vezethetnek.
A munkavégzés során nagyon fontos a munkavédelmi és a biztonsági előírások maradéktalan betartása és betartatása a diákokkal is.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A középiskolai tanár munkája részben szellemi, részben pedig könnyű fizikai megterheléssel jár. A fizikai nehézséget az oktatói munkával járó a napi 5-6 órát is kitevő folyamatos beszéd jelenti, amely a légzőszerveket és a hangszálakat megterhelheti, ezáltal gyakori gégegyulladást, rekedtséget okozhat. Az iskolai tanítás alatti nagyrészt álló helyzetben végzett munka, az alsó végtagot és a gerincet terheli meg. Az osztálykirándulások lebonyolítása fokozott, míg a tanórához használt eszközök és anyagok cipelése könnyű fizikai igénybevételt jelenthet. Munkája során pszichikai megterhelést jelenthet:

  • a diákok oktatása, kérdéseik megválaszolása, figyelmük fenntartása;
  • sok túlóra okozta fáradtság;
  • a munkaidő és a pihenő idő közötti határ elmosódik, amit az iskolában nem tud elvégezni időhiány miatt, pl. a másnapi órákra való felkészülést, dolgozatok javítását, otthon végzi;
  • a tantestület más tagjaival és a szülőkkel való kapcsolattartás, esetleges konfliktushelyzetek;
  • az iskolai rend fenntartása.
Mivel mind fizikailag, mind pedig szellemileg különféle megpróbáltatásoknak van kitéve, ezért a középiskolai tanár számára különösen fontos, hogy elegendő időt szánjon a pihenésre és a feltöltődésre.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A középiskolai tanár legjellemzőbben 15-18 éves diákokkal találkozik munkája során, akiknek oktatását és nevelését is végzi. Az igazgatóval, a tantestületi tagokkal, adminisztrációs munkatársakkal, a technikai személyzet tagjaival, valamint az iskola más alkalmazottaival is napi szinten kapcsolatot tart. Rajtuk kívül alkalmanként konzultál:

  • szülőkkel;
  • más intézmények képviselőivel;
  • rendezvények alkalmával, az azoknak helyet adó intézmény munkatársaival.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A középiskolai tanárok munkabére elsősorban a pedagógusi életpálya modellbeli besorolásuktól függ. A pedagógusokat 5 kategóriába sorolták, és ez határozza meg alapvetően fizetésüket is. Míg egy pályakezdő tanár fizetése bruttó 155.000 Ft havonta, egy harmincöt éves tapasztalattal rendelkező kutatótanár fizetése akár havi bruttó 300.000 Ft is lehet. Ezekben a szakmai kategóriákban az előrelépésre, a továbbképzések elvégzése nyújthat lehetőséget, valamint minősítő eljáráson is át kell esni.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rövidtávú előrejelzés szerint hazánkban a közeljövőben is magas lesz a középiskolai tanár szakmában dolgozók iránti kereslet. Ezt elsősorban az indokolja, hogy a jövő nemzedékének oktatására és nevelésére mindig is szükség lesz. Mivel a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyeit frissen végzettekkel kell feltölteni, az ebben a szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei bíztatóak. A tanári munka rendkívül felelősségteljes volta miatt magasabb végzettséggel, valamint továbbképzéseken való rendszeres részvétellel lehetséges kitűnni a munkakeresők közül.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Ahhoz, hogy a középiskolai tanár minden feladatát egyformán eredményesen és szakszerűen végezhesse, a következő képességekre és készségekre van szüksége:

  • Önállóság, mert az órákat egyedül tartja, így segítség nélkül kell döntéseket hoznia.
  • Szövegértés, hogy könnyen elsajátíthassa a tananyagot.
  • Emlékezet, hiszen fontos, hogy a tanulók teljesítményét és a tananyagot is egyaránt vissza tudja idézni.
  • Kommunikációs képesség, mert a diákokkal könnyen meg kell magát értetnie, munkatársaival és a szülőkkel pedig célszerű jó kapcsolatot ápolnia.
  • Tanulás, ugyanis lényeges, hogy ne csak a gyerekektől várja, hogy új dolgokat sajátítsanak el, hanem önmaga is képes legyen erre.
  • Kitartás, hogy ne jelentsen számára kihívást a napi több tanóra megtartása, majd további teendőinek elvégzése sem.
Mindezek mellett munkája során jó hasznát veheti a kreativitásnak, hogy a diákok számára a lehető legbefogadhatóbban oktasson. Mivel alkalmanként fegyelmeznie kell, ezért fontos, hogy jól kezelje a konfliktusokat, valamint stresszes helyzetben is megfelelően helytálljon. A helyes tanítási módszertan kiválasztásában és a diákok elfogadásában nagy segítséget jelenthet a toleráns és empatikus hozzáállás.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A középiskolai tanár munkakörében kulcsfontosságú, hogy a diákokkal jól megértse magát és jó kapcsolatot ápoljon velük. Ez nélkülözhetetlen a tanterv teljesítéséhez és az eredményes munkavégzéshez. A tanórák során gyakran marad hosszabb ideig ülve vagy állva. Hogy ezeket a feladatait sikerrel végezhesse, valamint az oktatás eszközeit megfelelően használhassa, a következő egészségügyi elvárásoknak kell megfelelnie:

  • ép beszédkészség, a hangképző szervek épsége – a tanagyag érthető átadására;
  • egészséges légzőszervek – ugyancsak a sok beszéd miatt;
  • jó látás, hallás – a számonkérések, dolgozatjavítások stb. során elengedhetetlen;
  • ép mozgásrendszer – többek között a tanteremben járkálni, a táblára írni, dolgozatokat javítani;
  • jó állóképesség – a fizikai igénybevétel miatt;
  • jó idegi/pszichikai teherbíró képesség – hogy a gyerekekkel is kiegyensúlyozottan tudjon együttműködni.
A légzőszerv és a hangképzésben résztvevő szervek épsége elengedhetetlen követelmény. Bármely zavaró beszédhiba kizáró okot képez a munkakör ellátásában. A kommunikációhoz jó hallásra és jó látásra is szüksége van, amely korrekcióval javítható.
Pedagógusképző Intézetekben felvételiző tanulóknak 2013-as évtől pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Kötetlen motivációs beszélgetés, melynek célja a tanári pálya iránti motiváció és a kommunikációs képességek felmérése.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A középiskolai tanárnak elsősorban azokat a tantárgyakat kell behatóan ismernie, amelyeket majd később a diákoknak oktatni szeretne. Legfontosabb tantárgyai a következők:

  • matematika – a reál tantárgyak oktatásának alapját adja meg;
  • kommunikáció – magyar nyelv és irodalom – a humán tárgyak oktatása végett;
  • földrajz – a diákok környezettudatosságra történő nevelése érdekében;
  • idegen nyelv – a kéttannyelvű osztályok, valamint az idegen nyelvek oktatásához.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Annak lehet ideális az középiskolai tanári munka, aki fontosnak tartja, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységet végezhessen, és eközben szívesen működik együtt másokkal, foglalkozik emberekkel. Kedveli a jól szervezett munkát, amelynek során pontosan tisztában van felelősségének határaival. A szabályokat és határidőket könnyűszerrel betartja. Kedveli a szervezéssel járó feladatokat, azok megoldásában szívesen részt vesz.

  • Közösségi
  • Megvalósító

Mi jellemző a Középiskolai tanár munkájára?

Személyközpontú (70%)
(70 - 30)
Tárgyias (30%)
Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Középiskolai tanár, oktató
Felsőoktatási szak neve: Középiskolai tanár (MSc, osztatlan)

A munkakör betöltéséhez középiskolai tanár vagy oktató végzettség szükséges, amely számos egyetemen és főiskolán, Középiskolai tanár szakon szerezhető meg.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A képzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség megszerzése.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Középiskolai tanárnak felsőoktatási intézmények Középiskolai tanár szakán lehet tanulni. A képzési idő a tanároknak 12 félév. A képzés része a kötelező iskolai gyakorlat, a hospitálás, valamint a képzés végén egy összefüggő, több hetes tanítási gyakorlat. Az középiskolai tanárnak készülők az utolsó képzési évben szerezhetnek gyakorlatot.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A Középiskolai tanár végzettség megszerzése során a tanult tárgyak mindegyike a pedagógusi szakma végzéséhez elengedhetetlen ismeretekhez kapcsolódik. Tanult tárgyaik többek között:

  • Politikai és állampolgári ismeretek;
  • Tanári kommunikáció;
  • Romológiai ismeretek;
  • Oktatáselmélet;
  • Neveléselmélet, nevelésfilozófia;
  • Az emberi fejlődés;
  • Bevezetés a pszichológiába;
  • Multikulturális nevelés.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A középiskolai tanár, oktató szakképzettség megszerzése után elsősorban az állami szektor biztosít elhelyezkedési lehetőséget. Az elhelyezkedés állami oktatási intézményekben a legegyszerűbb, ahol a pályakezdők a pedagógusi életpályamodellnek megfelelően központilag szabályozott fizetés mellett kezdhetik meg munkájukat. További lehetőség a magániskolákban való elhelyezkedés, ezekbe az intézményekbe nehezebb lehet a bekerülés, valamint a fizetések is az állami szabályozástól függetlenül alakulhatnak.

A középiskolai tanárok és oktatók számára a betölthető munkakörök az oktatott tantárgyak specializációira terjedhetnek ki, például:
  • Középiskolai biológiatanár;
  • Középiskolai énektanár;
  • Középiskolai földrajztanár;
  • Középiskolai informatika-tanár;
  • Középiskolai magyartanár;
  • Középiskolai matematikatanár;
  • Középiskolai nyelvtanár;
  • Középiskolai számítástechnika tanár.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.oktatas.hu – az Oktatási Hivatal hivatalos honlapja
  • www.pedagogiai-tarsasag.hu – a Magyar Pedagógiai Társaság hivatalos honlapja
  • Magyar Pedagógia – a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának hivatalos folyóirata
  • Bagdy – Jacoby – Kövi – Mirnics: A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó Kft. 2014.
  • Bacsák – Bíró – Sövegházy: Napközi – Otthon az iskolában. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. 2012.
  • Bruner: Az oktatás kultúrája. Fok-Ta Bt. 2004.
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a HVG Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Hát kihívás az sok van… A legfontosabb, hogy az oktatás magas színvonalon történjen, és ehhez alkalmanként fegyelmezni kell a diákokat. Általában a munkaidő után szoktam felkészülni a másnapi óráimra, valamint a dolgozatokat is otthon javítom, így gyakorlatilag nem csak a munkaidőmben foglalkozom a gyerekekkel. Az érettségire való felkészülés, felkészítés természetesen plusz energiákat igényel, mind a tanár mind a diákok részéről. Ám egy sikeres érettségi időszakot követően a diákok és a szülők hálája nagyon sokat jelent, és a tanítványaim közül jól leérettségizőkre én is nagyon büszke vagyok.” – mondta Angéla, középiskolai tanár.

További érdekességek

Tudja, hogy mi alapján állapítják meg a középiskolák rangsorát?

A középiskolák országos rangsorolására minden évben sor kerül a diákok tanulmányi és felvételi eredményeinek, valamint a tanulmányi versenyek eredményeinek ismeretében. Ebből kiindulva kijelenthető, hogy az oktatás minőségét tekintve a rangsor reprezentatív, azonban a szülők és diákok által legkedveltebb iskolák nem feltétlenül esnek egybe a legjobban rangsoroltakkal. Szakértők szerint a középiskola kiválasztása nagyban befolyásolhatja az illető későbbi szakmai pályafutását.

Mit gondol, minek köszönhető az erdélyi értelmiség kialakulása?

A 16-17. századtól kezdve hatalmas szerepet játszottak az erdélyi értelmiség képzésében a kollégium, líceum, gimnázium elnevezésű középfokú iskolák. Ezek közül is a legrégebbi a Szatmári Református Kollégium (ma Gimnázium), melynek alapítása 1530-40 közé tehető. Az iskola már a 16. században is a jelentősebb protestáns intézmények közé tartozott. Az iskola több mint 450 éves története során olyan személyiségeket adott a magyarságnak, mint Páskándi Géza, Gellért Sándor, vagy Csűry Bálint.

Tudja-e, mivel foglalkoztak a házitanítók?

A történelem során egyes gazdagabb családok otthon akarták taníttatni gyermekeiket, így házitanítót fogadtak hozzájuk. Az ő feladatuk volt, hogy a gyermek elegendő tudáshoz jusson, és így lehetősége legyen később folytatni tanulmányait. Több híres magyar történelmi személy is tevékenykedett házitanítóként, mint például József Attila, aki gimnáziumi tanulmányai alatt Iritz Miksa bornagykereskedő házában oktatta gyermekeit.

Mit gondol, honnan ered a gimnázium elnevezés?

A gimnázium elnevezés görög eredetű, és eredetileg egy árnyékos és szellős helyiséget jelölt, ahol testgyakorlást végeztek. Ezeket az épületeket később kibővítették, és itt oktattak a korszak nagy filozófusai, mint például Platón és Arisztotelész. A 16. században, Németországban felkapták a gimnázium szót, így ez lett a neve azoknak az iskoláknak, melyek főleg ó-klasszikai nyelvek és irodalom segítségével készítették fel a diákokat az érettségire.

Munkaadók mondták

Vissza az listához