Tartsd velünk az irányt!

Képzőművész

Képzőművész

FEOR:
272200
Foglalkozási terület:
Művészet, kultúra és kommunikáció
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Festőművész mesterképzés (osztatlan MSc))

Bevezető

Gondolná-e, hogy a képzőművészek szinte bármiből ihletet meríthetnek?

A képzőművész bármerre jár, bármit csinál az őt ért ingerek befolyásolják munkáját, inspirálják, alakítják művészeti tevékenységét. Mindig nyitva tartja szemét, érzékeit, mert tudja, hogy a következő mű alkotásakor korábbi élményeit fel tudja használni. A tervezés során – amikor már alakul a fejében a kép, a szobor – is előfordulhat, hogy akár egy kiránduláson, vagy a cipőboltban éri őt az ihlet. Ezért ne lepődjünk meg, ha a közértben vázlatfüzetbe elmélyülten rajzoló művészt látunk.
 
Ön szerint milyen anyagokból készíthet szobrot egy képzőművész?
A szobrászat szobrok alkotását jelenti, szobornak pedig az a tárgy minősül, ami háromdimenziós, kitölti a teret, viszonyul a térhez, vagy az érzékelésre valamilyen módon hatással van. A szobrászat hagyományos alapanyagai közé tartozik a kő, a csont, a fa, az agyag, különböző fémek – például bronz, réz, ezüst, arany, vas –, épületek burkolata és akár a papír is. A kortárs szobrászatban műanyagokat, textilt, vizet, jeget, üveget, homokot, vagy akár hangokat és talált tárgyakat is felhasználnak a művészek.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A képzőművész, ahogy neve is mutatja művész, ami azt jelenti, hogy különböző technikákkal műalkotásokat hoz létre. Ilyen technika lehet a festés, a formázás, a rajzolás, a vésés, a szövés, vagy más médium felhasználása, esetleg ezek kombinációja. A tevékenységét jellemzően megrendelések vagy igényfelmérés alapján végzi, de dolgozhat egyéni inspirációja alapján, önkifejezési igényét követve is. Keresetét az alkotott művek, műtárgyak eladásával biztosítja, melyet végezhet ő maga, vagy az értékesítéssel, népszerűsítéssel foglalkozhat a művész által felkért ügynök is. A művészek leggyakrabban szellemi szabadfoglalkozásúként, vagy egyéni vállalkozást vezetve dolgoznak.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A képzőművész az általa választott specializációjú művészeti tevékenység végzésével kapcsolatos feladatok összességét látja el. Munkája során többek között az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Felméri a művészeti tevékenység piaci értékét, a megrendelői igényeket. Megállapítja, hogy az általa választott művészeti ágat kedvelő közönség milyen művek iránt érdeklődik, mi az, amit hajlandó megfizetni. Megismeri a művésztársak munkáját, kiállításokon, bemutatókon tájékozódik. Pályázatokat, felhívásokat figyel, követ.
  • Művészeti tevékenységét megtervezi. A festményekre, rajzokra és szobrokra vonatkozó ötleteit feljegyzi, vázlatokat, tanulmányokat készít, ezek alapján terveket és stílusokat gondol ki. Ezek megvalósítási módjait átgondolja.
  • A művészeti tevékenységet előkészíti. Például a bemutatásra kerülő tárgyakat elrendezi, a modelleket beállítja, kiválasztja az ábrázolásra kerülő tájat és időpontot, vagy más egyéb vizuális formákat alakít ki és rendez el.
  • Beszerzi a szükséges alapanyagokat, eszközöket. A művészeti tevékenység megvalósításához szükséges alapanyagokat, például festékek, agyag, különböző fémek megkeresi, megvásárolja. Kiválasztja a használni kívánt eszközöket, vagy beszerzi ezeket.
  • Művészeti tevékenységet végez. Technikák szerint ez lehet például:
    • formázás, melynek során élethű, vagy absztrakt háromdimenziós, vagy domborműformákat készít, például fémből, fából, agyagból, gipszből;
    • festés, melynek során élethű, vagy absztrakt rajzokat és festményeket készít ceruzával, tintával, krétával, olajfestékkel, vízfestékkel vagy más technikák alkalmazásával;
    • vésés, melynek során rajzokat készít fém, fa vagy más anyagra történő rámetszéssel, gravírozással.
  • Tudását fejleszti. Figyelemmel kíséri a művészeti ághoz tartozó alkotók munkáját, képzi magát és eszköztárát bővíti.
  • Kiállításokat, bemutatókat tart, műveit értékesíti, vagy ebben közreműködik. Ő maga, vagy ügynöke szervezi a művek bemutatását, a közönséggel való megismertetésüket, melynek célja az alkotások értékesítése.
  • Részt vesz a képzőművészet oktatásában. Szakmai tudását továbbadja a képzőművészeti képzésben részt vevő hallhatóknak.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A képzőművész munkája során a választott művészeti ágtól függően különböző eszközöket, anyagokat használhat. Az eszközök és anyagok skálája igen széles, művészeti alkotást szinte bármivel létre lehet hozni. Néhány jellemző eszköz és anyag művészeti ágak szerint lehet például:

  • festőművészeti eszközök: ecsetek, ceruzák, festékek, vászon, papír, festőállvány;
  • szobrász eszközök: sziták, olvasztó kemence, tégelyek, füstelszívó, hegesztőgép, döngölő szerszámok, fogók, fúró, cizelláló kéziszerszámok és kisgépek;
  • véső, gravírozó eszközök: linómetsző, festőhenger, kalapács, véső.
  • médiaművészeti eszközök: kamerák, filmfelvevők, fényképezőgépek, digitális adathordozók, hangrögzítő berendezések, számítógép;
A képzőművész a megrendelők adatainak nyilvántartásához irodatechnikai eszközöket is használhat, ilyenek például: számítógép, irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon. A képzőművész munkavégzése során emellett festékeket, maró anyagokat, fa, fém, beton, műanyag alapanyagokat, vagy akár a természetben talált tárgyakat, mások által kidobott anyagokat is használhat. A biztonságos munkavégzés érdekében munkavédelmi eszközöket is használ, amennyiben ez szükséges – például hegesztés, kalapálás során.

Hol végzi a munkáját?

A képzőművész munkáját többnyire belső térben, műteremben, vagy – például tájképfestés esetén – időnként a szabadban végzi. A műterem a művészeti ágtól függően lehet zajos, poros, vagy akár különösen tiszta, steril. A jó megvilágítás jellemzően igen fontos követelmény, és a hőszabályozás is szükséges lehet. A szabadban végzett tevékenység körülményeit az időjárás határozza meg, jellemzően a művész választja ki azt a napot/napokat, amikor a műalkotás létrehozásához szükséges időjárási körülményekkel kalkulálhat. A munka jellegéből fakadóan a képzőművész akár utazhat is munkavégzése során, például egy-egy különleges helyszín felkutatásához, illetve művei országon belüli, vagy külföldi bemutatóira, árveréseire.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A munkaidő e foglalkozásnál szabadon alakítható, a képzőművész legtöbbször önmaga határozza meg, hogy mikor és mennyit dolgozik – ez természetesen függ a művész ihletettségétől. Időbeosztását azonban gyakran a megrendelőivel szerződésben rögzített határidők alakítják.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munka során a képzőművész szervezetét különböző ártalmak, veszélyek érhetik, ezek a választott művészeti ágtól függően lehetnek például a következők:

  • egészségre ártalmas tényező lehet a művészeti tevékenység során keletkező por;
  • esetenként előfordulhat magas hőmérsékletű térben, vagy ahhoz közeli munkavégzés;
  • bizonyos művészeti ágak végzésekor vegyi anyagokkal kerül kapcsolatba az alkotó, ilyenek például a festékek, hígító, ezek nem megfelelő kezelése sérülésveszélyt jelenthet.
Mindezek miatt egyes alkotói tevékenységek végzése során fokozottan kell ügyelni a biztonsági előírások, szabályok betartására, a védő- és biztonsági eszközök használatára.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A képzőművész tevékenysége könnyű, esetenként közepesen nehéz fizikai terheléssel járó szellemi munka. A munka során fizikai terhelést jelent a járkálás, kényszertesthelyzetben való munkavégzés, esetenként anyagok, eszközök cipelése, emelgetése. A munka magas pszichés terheléssel jár, mert az alkotás folyamata jelentős lelki megterhelést jelent különösen akkor, ha a határidők szorításában kell dolgoznia a művésznek – még abban az esetben is, ha a képzőművészt a határidő inspirálja.

Ennél a foglalkozásnál különösen fontos figyelni arra, hogy jusson idő a fizikai pihenésre és a szellemi feltöltődésre egyaránt, hogy a művész az alkotásra koncentrálhasson és elkerülje a munka jellegéből adódó nehézségeket.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A képzőművész munkája során sok személlyel tarthat közvetlen kapcsolatot, például:

  • ügynökével;
  • más képzőművészekkel;
  • modelljeivel;
  • megrendelőivel, vásárlóival;
  • az érdeklődő közönséggel;
  • kiállítások szervezőivel, galéria tulajdonosokkal;
  • a használt eszközök, anyagok forgalmazóival, beszállítóival;
  • oktató tevékenység esetén a hallgatókkal és az oktató kollégákkal;
  • vállalkozói tevékenység végzése esetén a könyvelővel és az illetékes hatóságok képviselőivel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A képzőművész szakma művészeti tevékenység, a kereset e területen nagyban függ a megbízók számától, a megrendelt munka minőségétől és mennyiségétől, valamint az alkotó által készített termékek népszerűségétől. Hazánkban az országos átlagkereset havi bruttó 400.000 Ft körül alakult, ami életkortól, tapasztalattól függően, valamint a korábban említett okokból kifolyólag széles sávban, havi bruttó 300.000 és 450.000 Ft között változhat.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A képzőművész szakmában hosszú távon elhelyezkedni azoknak a tehetséges alkotóknak lehetséges könnyen, akik megtalálják a műalkotásaik iránt érdeklődő megbízókat. A sikeres tevékenységhez a kiválasztott médium használatával egyedi, szemet gyönyörködtető műalkotásokkal kell előállni – és azokat kreatívan bemutatni minél nagyobb közönségnek –, amelyekért a művészet iránt érdeklődő közönség hajlandó megfizetni a nyereségességet biztosító árat. A sikerességhez az alkotói kreativitáson túl, a szakembernek szüksége van az önmenedzseléssel, önértékesítéssel kapcsolatos tudnivalók és tevékenységek alkalmazására is, melynek oktatása egyre inkább előtérbe kerül hazánkban.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A képzőművész munkája akkor sikeres, ha megbízói elégedettek az elkészült alkotásokkal, és tevékenysége olyannyira népszerű, hogy gazdaságosan tudja végezni azt. Ennek megvalósításához az alkotónak az igényfelmérés alapján esztétikai érzékét felhasználva az elvárásoknak megfelelő, vagy azokat felülmúló eredményt, műalkotást kell létrehoznia. Ehhez a szakmai ismeretek mellett a következő képességekre, készségekre van szüksége:

  • Kreativitás, hogy tudjon újszerű alkotásokat létrehozni, amellyel újra meg újra magára tudja vonni a közönség figyelmét;
  • Kézügyesség, a tervezéshez és a műalkotások megvalósítása során végzett aprólékos mozdulatok végrehajtásához;
  • Önállóság, mivel az alkotási folyamat során folyamatosan döntéseket kell hoznia, hiszen a műalkotásokat a tervezéstől a kivitelezésig legtöbbször egymaga valósítja meg;
  • Figyelem, a precíz és pontos munkavégzés érdekében;
  • Kitartás, hogy a hosszú időt igénybe vevő és aprólékos művészeti tevékenységet jól bírja, valamint annak érdekében, hogy kivárja, munkája elismerését.
Mindemellett a megbízóival való együttműködés során  jó kommunikációs képességre van szüksége, hogy megértse igényeiket, illetve ki tudja fejezni elképzeléseit. A vállalkozói kompetencia pedig segíti, hogy tevékenységét nyereségesen végezhesse.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A szakma gyakorlásához, rajzok, festmények, metszetek, szobrok, illusztrációk létrehozásához szükséges követelmények:

  • jó látásélesség – a műalkotások apró részleteinek pontos érzékeléséhez;
  • ép színlátás – például a festéshez használt színek kikeverésekor;
  • teljes látótér – amikor például a művész szobrot készít és annak térbeli formáját alakítja ki;
  • térlátás, formalátás, nagyságbecslés – a szobrok tervezésekor, vagy például a festmények készítésekor a modell felméréséhez;
  • ép karok, kezek, ujjak – mivel finom kézmozgások összehangolása szükséges a műalkotások létrehozásához.
Mozgás-, hallás, látás- és értelmi sérültek képzőművész pályára való kerülését, a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálása, a sérüléstípusoknak megfelelő módosítások, a munkakörnyezet fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése, speciális eszközök, berendezések beszerzése segítheti elő.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A szakma elsajátításához fontos megalapozni a képzés során tanult szakismereteket, melyet elsősorban a következő tantárgyakban való jártasság biztosíthat:

  • művészetek – az egyes stílusirányzatok megismeréséhez, adott művészeti ág fejlődésének elsajátításához;
  • vizuális kultúra – fejleszti a szépérzéket és művészeti tájékozottságot ad.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A képzőművész szakma végzéséhez ideális érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy saját személyiségüket megmutathassák valamilyen alkotó tevékenység keretében, valamint szeretik a képzeletüket és az érzéseiket használni, kifejezni munkájukban. Emellett fontos számukra, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen, amelyhez szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel, gépekkel vagy akár saját testi erejüket felhasználva.

  • Alkotó
  • Tárgyias

Mi jellemző a Képzőművész munkájára?

Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (0%)
(0 - 100)
Önálló (100%)
Globális gondolkodásmód (0%)
(0 - 100)
Aprólékos megoldások (100%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Festőművész
Felsőoktatási szak neve: Festőművész mesterképzés (osztatlan MSc)

A munkakör betöltéséhez megfelelő például a festőművész szakképzettség, amely Festőművészet osztatlan mesterképzési szakon (MSc) szerezhető meg.

A munkakör betölthető még a Szobrászművész, Grafikusművész, Restaurátorművész, vagy az Intermedia-művész osztatlan mesterképzési szakok elvégzésével is.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség megszerzése. A képzés megkezdéséhez a felvételi során alkalmassági vizsgán is meg kell felelni.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A szakképzettség a Magyar Képzőművészeti Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezhető meg. A képzés ideje 10 félév, amelynek része egy 60 órás kötelező nyári művésztelepi gyakorlat.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során a tantárgyak a vizuális érzék, az absztrakciós képesség, valamint a kézügyesség fejlesztésére és a művészeti ághoz szükséges technikák elsajátítására irányulnak. Néhány főbb tantárgy, témakör:

  • Művészettörténet;
  • Filozófiai ismeretek;
  • Művészetpszichológia;
  • Festészeti technikák;
  • Művészeti anatómia és térábrázolás;
  • Színtan;
  • Társművészetek (szobrászat, grafika);
  • Műtermi gyakorlat.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképzettség birtokában többek között az alábbi munkakörök betöltésére nyílik lehetőség:

  • Animátor;
  • Arcképfestő;
  • Díszletfestő művész;
  • Festőrestaurátor;
  • Grafikus, fa, fotográfia, metszetek, rézkarc;
  • Karikatúrarajzoló;
  • Könyvillusztrátor;
  • Portréfestő;
  • Színházi szobrász-művész;
  • Szobrász, beton, bronz, kő, fa, fém, üveg, porcelán.
Az oklevél megszerzése után a művész az alkotó munkán kívül bekapcsolódhat gyermekek és felnőttek művészeti oktatásába, művészetterápiás tevékenységekbe, illetve a képzőművészetet népszerűsítő hazai és nemzetközi intézmények munkájába.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Bulcsú festőművészként dolgozik és alkot már huszonhárom éve, műveit a közönség kedveli és keresi. Elmondása szerint: „A festészet, és igazán a képzőművészet minden ága egy egyedi életforma. Az egyik nagy kihívás ebben az, hogy nem lehet leállni. A művészek minden pillanatban művészek, akár a közértben sorban állva, akár a fürdőszobában. Ezt úgy értem, hogy mindig azon jár a fejem, amin éppen dolgozom, vagy a következő projekthez keresem az ihletet, az inspirációt. Ezt szerintem kevés család viseli jól… Viszont a siker, amikor kell az, amit alkotok, felismerik a gondolatot az alkotásom mögött, az nagyon jó!” 

További érdekességek

Ön szerint honnan lehet tudni, hogy valakiből tehetséges képzőművész válhat?

Tehetségnek nevezzük azt, ha valakinek természetes, vele született, kiemelkedő képessége van valamilyen területen. Ez az adottság aztán tovább fejleszthető és szakértelemmé válhat. A képzőművészeti tehetség gyakran már gyerekkorban megfigyelhető, hiszen észrevehető az, ha már fiatalon felismerhetően, színesen és kreatívan alkot, rajzol, fest, formáz egy gyerek.

Ön szerint milyen területeken helyezkedhet el egy festőművész?

A festőművész természetesen elsősorban festmények alkotásával foglalkozik, de emellett illusztrátorként, díszítőfestőként, vagy művészeti vezetőként is elhelyezkedhet. A képzettség hasznos lehet még a lakberendezői szakmához, vagy akár a díszlet- és jelmeztervezői tevékenységhez is. Mindemellett festőművészeti tudással múzeumokban is lehet dolgozni, hiszen az ott elhelyezett művek gyűjtése, feldolgozása és állapotuk fenntartása is alapos szakmai tudást kíván meg.

Ismer híres magyar képzőművészeket?

Hazánk igen sok elismert képzőművésznek adott és ad otthont. Meg kell említeni például Kovács Margit keramikus és szobrászművészt, Csók István és Rippl-Rónai József festőművészeket, Fadrusz János, és Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművészeket. Műveikkel egyedit alkotva hírnevük külföldre is eljutott, és alkotásiak máig keresettek, melyeket múzeumokban is bemutatnak.

Gondolná, hogy már az ősember is alkotott képzőművészeti alkotásokat?

A barlangrajzok, barlangfestmények, melyek gyakran ábrázolnak állatokat, vadászó emberalakokat, tekinthetőek az emberiség első képzőművészeti alkotásainak. A művek készítésének okát többféle elmélettel magyarázzák a kutatók: egyesek szerint szertartások részeként kerültek a falakra, vagy lehettek vadászati tervek esetleg, illetve akár egy jégkorszaki ember számára ismert és mára elfeledett mítosz illusztrációjául is szolgálhattak. Akárhogy is van, a modern világ számára ezek a képek az ősi élet emlékéül szolgálnak és csodálatot váltanak ki a szemlélőkben.

Munkaadók mondták

Vissza az listához