Tartsd velünk az irányt!

Ifjúságsegítő

Ifjúságsegítő

FEOR:
351500
Foglalkozási terület:
Szociális szolgáltatás
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Minden társadalomban vannak olyan személyek, csoportok, akik számára valamilyen okból a társadalmi normáknak megfelelő életmód, az ezek mentén való életvezetés nagy kihívást jelent. Ez a magatartás gyakran vezet a társadalom számára káros jelenségekhez: gyerekek, fiatalkorúak iskola helyett az utcán csellengve könnyen tévednek a szenvedélybetegség, hajléktalanság és munkanélküliség, esetleg a bűnözés útjára. Az ezekkel okozott kárt sokkal nehezebb, és a társadalom számára költségesebb helyrehozni, mint megelőző programokkal – például ifjúságsegítői munkával –, a kockázatok felismerésével tenni ellene.

Ön szerint mely ifjúsági csoportokra fókuszál elsősorban az ifjúságsegítő?
Az ifjúságsegítő szakember egyik legfontosabb feladata a megelőzés, ezért leggyakrabban a hátrányos helyzetű csoportok fiataljainak kiemelkedését próbálja segíteni. Ilyen csoportok lehetnek az etnikai kisebbségek, például cigány származású, vallási alapon megkülönböztetett, vagy bevándorló csoportok. Azokból a családokból, közösségekből, ahol magas a bűnelkövetés aránya, vagy gyakori a szenvedélybetegségek megjelenése, szintén jellemzően társadalmi szempontból veszélyeztetett fiatalok kerülhetnek ki.

Foglalkozás jellemzői

Az ifjúságsegítő alapvető feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, érdekvédelme a helyi közösségekben. Jelentős szerepe van a társadalmi problémák, mint például drogfogyasztás, alkoholizmus, munkanélküliség megelőzésében, melyre különböző felvilágosító és prevenciós programok szervezésével, információátadással, tanácsadással és más eszközökkel teremt lehetőséget. Munkája során mindig tiszteletben tartja a szolgáltatást igénybe vevők értékeit, érdekeiket, ezeket szem előtt tartva segít problémáik megoldásában. A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat. A szakemberek munkájára szükség van családsegítőkben, karitatív szervezeteknél, művelődési házakban, tanácsadó intézeteknél, valamint oktatási intézményekben is.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az ifjúságsegítő fejlesztő, támogató tevékenységet végez – ellátja a szociális segítés alapfeladatait, elsősorban a kamaszkorúak, fiatal felnőttek korcsoportjára koncentrálva. Munkája során többek között a következő részfeladatokat végezheti:

  • Információt gyűjt. Az ifjúságot érintő kérdésekről tájékozódik, az információkat elemzi és összefoglalja, munkája során ezeket az információkat felhasználja.
  • Felvilágosítást ad a különböző támogatási ellátásokról, azok igénybevételének módjairól. Többek között az egészségügyi ellátásokról, a szenvedélybetegségekkel összefüggő megelőzési és kezelési szolgáltatásokról, segítő- és krízisellátó helyekről, elérhetőségükről informálja a hozzá fordulókat.
  • Pályaválasztást és elhelyezkedést segítő szolgáltatásokat nyújt. Tájékozott az iskolarendszerű és azon kívüli oktatási, képzési lehetőség terén, így a hozzá fordulóknak tanácsot és információt ad a továbbtanulási, az elhelyezkedési lehetőségekről, a munkavállalás feltételeiről, a munkanélküli ellátásokról, igénybevételük módjáról.
  • Részt vesz pályázatok megírásában, lebonyolításában. Ismeri és ajánlja a hazai és uniós pályázati lehetőségeket, mobilitási programokat, ezek igénybevételéhez segítséget, támogatást ad.
  • Közreműködik a szociális szolgáltatások megszervezésében, irányításában. Részt vesz prevenciós, mentálhigiénés célú programok, szolgáltatások szervezésében, működtetésében. Tapasztalatait összefoglalja és döntés-előkészítő dokumentumban a döntéshozók elé tárja.
  • Szabadidős és rekreációs programokat szervez és vezet. Ezzel célja a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának fejlesztése.
  • Ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatokat lát el. Adminisztrációs és dokumentációs tevékenységet végez.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az ifjúságsegítő munkájának egy részében élőszóval, vagy információs anyagok segítségével dolgozik, de használ oktatási segédanyagokat és egyéb kiegészítő kellékeket is. Feladatai ellátásának másik részében főképp irodai eszközöket használ. Alkalmazott eszközei többek között a következők lehetnek:

  • prezentációs eszközök – vetítővászon, projektor, DVD lejátszó, laptop, televízió készülék, írásvetítő és fóliák;
  • információs és oktató filmek;
  • tájékoztató anyagok – poszterek, információs brosúrák, szórólapok;
  • asztali számítógép megfelelő szoftverrel és internetkapcsolattal, adatbázisokkal;
  • telefon;
  • irodai eszközök – papír, toll, fénymásoló, nyomtató, iratmegsemmisítő gép.
Munkája során gyakran használ elektronikus, vagy papír alapú jogszabálygyűjteményeket, pályázati kiírásokat.

Hol végzi a munkáját?

Az ifjúságsegítő munkáját jellemzően zárt térben, irodában, vagy tanteremben végzi, de egyes rendezvények szervezése során szabadtéren is dolgozhat. Emellett a helyzetfelmérés és információgyűjtés során megfordulhat minden olyan helyen, ahol a hozzá forduló korosztállyal találkozhat, például iskolák, művelődési házak stb. Megbeszéléseket általában tárgyalókban folytat.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Az ifjúságsegítő munkaideje a normál munkarend szerint zajlik, heti 40 órában, hétfőtől péntekig, de minden esetben igazodik az őt foglalkoztató intézmény munkarendjéhez, ügyfélfogadási idejéhez, az általa támogatottak időbeosztásához. Rendezvények esetében előfordulhat az esti vagy hétvégi munkavégzés is.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Az ifjúságsegítő munkaidejének nagy részét irodai környezetben a számítógép előtt, vagy munkatársaival, vezetőivel és munkájának célcsoportjával egyeztetve, de jellemzően ülve tölti, mely derékfájdalmat és ízületi bántalmakat okozhat. A számítógéppel végzett munka hosszú távon károsíthatja a szemet. Fokozottan figyelnie kell az esetleges fertőző betegségek elkerülésére, amikor sok fiatal között tartózkodik.

Ennek következtében a munka során fokozottan ügyelnie kell, hogy rendszeresen tartson kisebb szüneteket, végezzen kisebb mozgással járó tevékenységeket, valamint a szem pihentetésére is figyelmet kell fordítania.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

Az ifjúságsegítő üléssel, állással, járkálással is járó, jellemzően szellemi tevékenységet végez. Fizikai nehézséget jelenthet, hogy a monitor használata a szem fokozott megterhelésével jár, amely látáskorrekció hiányában, vagy nem megfelelő szemüveghasználat esetén idővel a szem romlását okozhatja.

Pszichikai nehézséget a munkával járó felelősség, a nehéz sorsok feldolgozása, és a határidők betartása okozhat.
Fontos figyelni arra, hogy jusson idő a pihenésre, szellemi feltöltődésre, testmozgásra, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek negatív hatásai.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Az ifjúságsegítő elsősorban a célcsoport tagjaival, vezetőjével, valamint közvetlen munkatársaival tartja a kapcsolatot. Gyakran egyeztet továbbá:

  • rendezvényszervezőkkel;
  • szociális munkásokkal;
  • oktatási, egészségügyi szakemberekkel;
  • mentálhigiénés szakemberekkel, pszichológusokkal, pszichiáterekkel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Egy ifjúságsegítők átlagkeresete Magyarországon havi bruttó 148.000 Ft, ami az elmúlt évekre visszatekintve nem mutat jelentős változást. Az országos átlagkereset havi bruttó 145.000-250.000 Ft között mozoghat, attól függően, hogy a szakember milyen intézménynél helyezkedett el, illetve mekkora szakmai tapasztalattal rendelkezik. Amennyiben állami foglalkoztatónál dolgozik a szakember, úgy az átlagkereset a szakmai tapasztalattól és az életkortól függ, melyet a közalkalmazotti bértábla szabályoz.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

Bár a szociális szolgáltatások fontossága az Európai Uniós csatlakozással egyre fontosabb prioritást kapott, az ifjúságsegítői munka iránti kereslet a jövőben várhatóan nem változik jelentősen. Előreláthatóan főként a minél szélesebb szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakemberek számára nyílik lehetőség az állások megszerzésére. A munkaerőpiacon való minél előnyösebb pozíció megszerzéséhez egyre inkább fontos a szakmát és a munkakört érintő változások folyamatos követése, valamint az idegen nyelvek ismerete.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az ifjúságsegítőnek elsősorban szociológiai, gazdasági és pszichológiai alapismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy jó szakember legyen. A szakma képviselővel szemben támasztott kompetencia elvárások a következők:

  • Szervezőképesség, az ifjúsági megelőző és kulturális programok létrehozásához, lebonyolításához;
  • Kitartás, mert a szociálpolitikai problémák sajátosságai közé tartozik, hogy a megoldásuk felé vezető lépések általában sok időt és energiát vesznek igénybe;
  • Felelősségtudat, hiszen munkájával hozzájárul a jövő generációjának lelki és testi egészségéhez;
  • Empátia, hogy a hozzá fordulók helyzetét megértse, így például megfelelő programok megszervezésével tudja őket támogatni;
  • Kommunikációs képesség, hogy könnyen megtalálja a közös hangot a hozzá forduló, vagy általa megkeresett fiatalokkal;
  • Figyelem, mert képesnek kell lennie átlátni a társadalmi összefüggéseket, megérteni a fiatalok problémáit.
Az ifjúságsegítő munkájában a sok különböző személyiségű személlyel való együttműködéshez hasznos a mások elfogadásának képessége, azaz a tolerancia. A szövegértésre a jogszabályok, pályázatok értelmezéséhez, a digitális kompetenciára pedig a számítógép és a különböző szoftverek hatékony kezeléséhez van szükség.
Az ifjúságsegítővel szemben általános elvárás az ápolt, igényes megjelenés és a lelki kiegyensúlyozottság is, mert így tud példát mutatni a hozzá forduló fiataloknak.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az ifjúságsegítő szakemberrel szembeni egészségügyi elvárások a munka sok beszélgetést, tájékoztatást és programszervezői feladatok ellátását igénylő tevékenységek jellegéből fakadnak:

  • ép végtagok – a számítógép használata, illetve a programok szervezése, és az azokon való részvétel miatt;
  • tiszta, érthető beszéd és jó hallás – a megbeszélések, a fiatalokkal való kapcsolattartás végett szükséges.
Mozgás-, látás-, és hallássérültek a sérülés típusától és mértékétől függően láthatják el ezt a munkakört. A sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a munkahely fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök (pl. rámpa, Jaws program) beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok átadása más munkatársaknak) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhassanak.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Az ifjúságsegítő számára a szükséges tudás megszerzéséhez és az eredményes munkavégzéshez leginkább a következő tantárgyakban való jártasság ajánlott:

  • kommunikáció - magyar nyelv és irodalom – megalapozza a szükséges kommunikációs képességek elsajátítását;
  • történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek – a hozzá fordulók társadalmi helyzetének, beágyazottságának megértéséhez.
Ezeken túl hasznos az idegen nyelv ismerete, a szakirodalom tanulmányozásához és az interneten való tájékozódáshoz.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az ifjúságsegítő szakma végzéséhez ideális érdeklődésű emberek olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal szembesülhetnek. Fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Emellett fontos számukra, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat, hiszen megnyugtató számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, felelősségi és hatáskörükkel.

  • Irányító
  • Közösségi
  • Megvalósító

Mi jellemző a Ifjúságsegítő munkájára?

Személyközpontú (70%)
(70 - 30)
Tárgyias (30%)
Gyakorlatias (70%)
(70 - 30)
Gondolatokra irányuló (30%)
Változatos (80%)
(80 - 20)
Monoton (20%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (55 762 06)

Az ifjúságsegítő munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző emeltszintű szakképesítés-ráépülés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség, valamint az alábbi szakképesítések valamelyikének megléte:

  • Szociális asszisztens (OKJ 54 762 02);
  • Rehabilitációs nevelő, segítő (OKJ 54 762 01).
A szakképzést megelőzően egy egészségügyi és egy pályaalkalmassági vizsgálaton is meg kell felelni.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés iskolai rendszerben 1 év alatt szerezhető meg. A képesítés iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyami keretek között is megszerezhető, ebben az esetben az óraszáma 600-720 óra között változhat.

A képzés során 50%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 50%-át gyakorlati képzőhelyen (pl.: szociális, közoktatási vagy közművelődési intézményben) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak a szociális munka elméletének megismerésére, valamint a szakma gyakorlati készségeinek elsajátítására irányulnak. Főbb tantárgyak, tantárgymodulok:

  • a szociális segítés alapfeladatai;
  • szociális ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatok;
  • szociális és gyermekvédelmi ügyintézés;
  • döntés-előkészítő munka;
  • szolgáltatások szervezése.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakember a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettség birtokában elhelyezkedhet például az alábbi munkakörökben:

  • Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
  • Gyermekvédelmi felügyelő;
  • Ifjúsági asszisztens;
  • Ifjúsági referens;
  • Ifjúságnevelési munkatárs;
  • Közösségfejlesztő asszisztens;
  • Közösségi asszisztens;
  • Közösségi gyermekgondozási tanácsadó;
  • Rehabilitációs nevelő, segítő.
A megszerzett szakmai tudást egy felsőoktatási intézmény szociális munkás szakán lehet tovább mélyíteni.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.ncsszi.hu – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
  • www.macsgyoe.hu – Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete
  • www.esely.org – Esély, Társadalom- és Szociálpolitikai folyóirat
  • Keresztes: Szociális munka. Nemzeti Munkaügyi Hivatal. 2013.
  • Lakner: Szociálpolitika. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Kiadója. 2012.
  • Mentálhigiéné / Szociális munka. Animula kiadó. 2012.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„A munkám egyik kihívása számomra az, ami egyben a szépsége is: minden fiatal más és más, ezért minden ügyfelet, esetet, problémát egyediként kell kezelni. Ami működik az egyik fiatalnál, csoportnál, az lehet, hogy másvalaki esetében, ugyanannál a problémánál, egyáltalán nem fog. A tapasztalat sokat segít ebben! Egy másik kihívás, amivel nap, mint nap szembesülök, hogy az ifjúságsegítés során az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika és a szociális munka területei átfedik egymást, gyakran együttműködésre lenne szükség. Ennek megteremtése nem mindig egyszerű, az egyes intézmények gyakran csak az általuk kezelt problémákra fókuszálnak." – mondta Krisztina, ifjúságsegítő, mikor munkájáról kérdeztük.

További érdekességek

Mit gondol, milyen módszerekkel igyekeznek megelőzni a fiatalkori bűnözését?

Az ifjúságsegítő több eszközzel is igyekszik megelőzni a fiatalok kriminalizálódását. Egyik megoldás, hogy támogatja a fiatalok kezdeményezéseit, önkifejezési törekvéseit, például bevonja a fiatalokat a programok, események tervezési, megvalósítási és értékelési szakaszába. Mivel a szakember sokat van fiatalok között, lehetősége van érzékelni és értelmezni a fiatalok igényeit, olyan lehetőségeket teremtve számukra, amelyekbe valóban be lehet vonni őket. Emellett közvetlen kapcsolata van a szociális, oktatási, közművelődési szereplőkkel, akik jelezhetik a potenciális kockázatokat. A bűnözés megelőzésének egyik legjobb módja az, hogy a fiatalok munkát találjanak, az ifjúságsegítő ebben is támogatja őket.

Tudta, hogy ki hangoztatta először a szociális munka szükségességét?

Ahogy sok más tudományág, a szociológia kezdetei is az ókorra vezethetők vissza: a görögök és rómaiak már ekkor felismerték, hogy az embertársainkon segíteni szükséges. Professzionális szociális munkások azonban csak a huszadik század elején, Mary Richmond munkásságának köszönhetően kezdtek el tevékenykedni a társadalom peremére szorultak segítése, támogatása érdekében. Richmond úttörő felismerése nyomán a szociális munkás feladata arra nevelni, hogy az egyén alkalmazkodni tudjon a környezetéhez, a társadalomhoz.

Fontos, hogy az ifjúságsegítőnek ne legyenek előítéletei?

Az előítéletek olyan általánosítások, melyek bizonyos külső jegyek alapján csoportokba sorolják az embereket és ezek között a csoportok között feltételezett tulajdonságok alapján állítanak fel hierarchiát. Ezek általában károsak a társadalom összessége számára. Az ifjúságsegítő tevékenysége során igen sok különböző személyiséggel, más-más csoportok tagjaival kerül kapcsolatba, így gondolkodása előítéletektől mentes kell, legyen, vagy legalább képesnek kell lennie előítéleteit tudatosítani, kezelni.

Ismeri-e hazánk szociális szolgáltatási rendszerét?

Magyarországon a szociális szolgáltatások intézményrendszerét és az ezzel kapcsolatos állami irányelveket, törvényeket az állami vezetők, szociálpolitikusok hozzák meg. A családsegítő, hajléktalanokat támogató, mentálhigiénével foglalkozó vagy más társadalmi szolgáltatási egységeket, intézményeket szociális munkás, pszichológus, művelődésszervező, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek vezetik. Munkájukat többek között a mentálhigiénés asszisztensek, ifjúságsegítők, utcai szociális munkások segítik. A szociális szolgáltatások átfednek az oktatási, közművelődési és rendészeti területekkel is.

Munkaadók mondták

Vissza az listához