Tartsd velünk az irányt!

Gépíró, szövegszerkesztő

Gépíró, szövegszerkesztő

FEOR:
411300
Foglalkozási terület:
Ügyvitel és adminisztráció
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Ön szerinte a gépíró, szövegszerkesztőnek egy mechanikus, vagy egy elektromos írógépen kell nagyobb erőt kifejtenie?

A mechanikus írógépekkel való írás igen nagy fizikai megterhelést rótt a gépíróra. Az elektromos írógépek működtetéséhez 95%-kal kevesebb erőt kellett kifejteni írás közben, mint régi, mechanikus társaikon. Az elektronika elterjedésével lehetővé vált, hogy pl. hibajavító, szövegtároló memóriát építsenek be az írógépbe. Ma már szöveg írására is leginkább számítógépet használunk.
 
Tudja Ön, hogy mit mond ki a végtelenmajom-tétel?
Száz éve született az a gondolatkísérlet, amely szerint egy nagy létszámú majomcsoport elég sokáig gépelve előbb-utóbb megírná Shakespeare műveit. A teorémát azóta matematikusok, evolúciós biológusok és hitvédők is felhasználták, és sok tudós hivatkozik rá. Mégis, az elmélet azt mutatja, hogy a világ előbb fog elpusztulni, mint hogy ez bekövetkezzen. A gyakorlatból pedig az látszik, hogy hat majom egy hónap alatt öt oldalt tud megírni, és ebben a szövegben egyetlen értelmes szó sem lesz.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A gépíró, szövegszerkesztő feladata, hogy valamilyen szövegszerkesztő berendezés, például számítógép, írógép segítségével szövegeket gépeljen, szerkesszen, nyomtasson. Szükség esetén gyorsírással írásbeli vagy szóbeli szövegeket ír le, majd azokat a szövegszerkesztőt használva, gépelt szöveg formájában szerkeszti. Feladata még az elkészült szövegek ellenőrzése, helyesírási és formázási szempontokat figyelembe vételével. 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A gépíró, szövegszerkesztő legfontosabb feladata a szövegek rögzítése, formázása, és ezzel az adminisztrációs folyamatok segítése. Ehhez elsősorban számítógépes szövegszerkesztőt használ. Munkája során főbb feladatai a következők:

  • Írásos anyagokat gépel le. A kézhez kapott piszkozatokat, javított szövegeket, esetleg hangfelvételeket vagy gyorsírással írt szöveget legépeli.
  • A legépelt anyagot ellenőrzi. A szöveg szerkesztésének befejezése után az írásos anyagot nyelvtanilag is ellenőrzi, írásjelek és formázás szempontjából.
  • Iratokat rendez. Utasításokat követve a legépelendő anyagokat összegyűjti, és az elvárásoknak megfelelően elrendezi.
  • Iktat. Az elkészült dokumentumokat az adott munkahely szokásai és elvárásai szerint iktatja. Ez vagy számítógépes merevlemezen, vagy számítógépes iktatórendszer segítségével történik. Fontos szempont az iratok mindenkori könnyű visszakereshetősége.
  • Gyorsírással feljegyzéseket készít. Diktálás után vagy egyéb módon hallott szöveget gyorsírással lejegyez.
  • Leírásokat készít filmekhez és televíziós programokhoz. Beszédet, dalokat, hangrögzítő berendezéssel rögzített információkat lejegyez, majd a lejegyzett szöveget gépeli és szerkeszti.
  • Sokszorosít. Szükség esetén a legépelt, és a kinyomatatott anyagokat fénymásolja. 

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A gépíró, szövegszerkesztő által alkalmazott eszközök és berendezések elsősorban a különböző dokumentumok lejegyzését, létrehozását, iktatását, és rendezését szolgálják:

  • Számítógép (személyi számítógép vagy laptop) internetkapcsolattal és irodai szoftverekkel;
  • Irodatechnikai eszközök: nyomtató, fénymásoló, telefon, telefax;
  • Hagyományos irodai eszközök: toll, ceruza, papír;
  • Irodai tároláshoz szükséges kellékek, mint például iratlefűzők, iktató szekrények. 

Hol végzi a munkáját?

A gépíró, szövegszerkesztő munkahelye rendszerint az iroda. Akár munkáltatójánál, akár saját vállalkozásában dolgozik, munkáját többnyire zárt térben végzi. Tevékenységét jellemzően légkondicionált térben, ülve, saját asztalánál végzi. Vezetője kérésére részt vesz megbeszéléseken, melyekről helyben jegyzeteket készít, utólag, szerkesztett formában beszámolót küld a résztvevőknek.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A gépíró, szövegszerkesztő munkáját normál munkarend szerint végzi, melynek során heti 40 órát dolgozik, jellemzően hétfőtől péntekig. Ha a munkáltató munkaideje is több műszakos, akkor ahhoz igazodva előfordulhat többműszakos munkavégzés is. Olyan esetekben, amikor a gépíró, szövegszerkesztő munkájához egyéb, például titkárnői feladatok ellátása is hozzátartozik, lehetséges munkaidőn túli munkavégzés elrendelése is. 

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munkavégzés során a szervezetet különféle ártalmak, veszélyek érhetik:

  • fertőzések előfordulásával számolni kell, a kollégákkal való személyes kontaktus és a zárt, légkondicionált tér miatt;
  • baleseti veszélyforrások lehetnek az áramütés, ezért fokozottan ügyelni kell az irodai berendezések szabályos kezelésére;
  • fizikai ártalmat jelenthet a képernyő, amely elsősorban a szemet terheli.
Ezért a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági előírások, szabályok betartására, védőeszközök, pl. védőszemüveg, ergonómiai szék használatára.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A gépíró, szövegszerkesztő munka végzésénél fokozott igénybevételt jelent a huzamosabb üléssel járó, szellemi munka. Ennek hatására a gerinc, karok, kezek, ujjak, fokozott igénybevételnek vannak kitéve.

A munka fokozott pszichikai igénybevétellel jár, hiszen munkája támogató jellegű tevékenység, melynek során mindig meg kell felelnie a vele szemben támasztott elvárásoknak. Mindezen túl a tevékenység ellátása jó koncentrációs képességet és monotónia tűrő képességet is igényel.
Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a fizikai pihenésre és a szellemi feltöltődésre egyaránt, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A gépíró, szövegszerkesztő munkavégzése során az alábbi személyekkel kerül kapcsolatba:

  • munkatársakkal;
  • feletteseivel;
  • vállalati vezetőkkel;
  • partner cégek alkalmazottaival.
Amennyiben a gépíró, szövegszerkesztő egyéb, például titkárnői feladatokat is ellát munkája során, ez a kör jelentősen bővül, például a munkáltató tárgyalópartnereivel, alvállalkozóival és a tevékenységével összefüggésben működő hatóságokkal.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A gépíró, szövegszerkesztő havi bruttó átlagkeresete 169.000 Ft.  A kereset annak függvényében változhat, hogy munkavállaló a közszférában vagy magánszférában helyezkedik el. Mivel az állami alkalmazottak keresete a közalkalmazotti bértábla szerint alakul, így a közszférában elhelyezkedők keresete az életkortól, munkatapasztalattól függ elsősorban. A magánvállalkozásoknál dolgozók keresete attól is függ, hogy az adott vállalat hazai vagy nemzetközi tulajdonosi körrel rendelkezik-e, illetve kis-, közép- vagy nagyvállalat a munkaadó? Országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 123.000 Ft – 225.000 Ft között mozog, ami az elmúlt években nem mutatott jelentős változást. 

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A jelenlegi mutatókat figyelembe véve az ügyviteli, irodai szakképesítéssel rendelkezők iránt mutatkozó kereslet, bizakodásra ad okot. A jól képzett, sokoldalú tudással, sőt, nyelvismerettel rendelkező gépíró, szövegszerkesztők elhelyezkedési esélyei jók, mind a magánszféra, mind a közigazgatás területén. Mivel az ügyviteli, irodai területek között az átjárás meglehetősen könnyű, érdemes az álláshirdetéseket figyelemmel követni, és ha szükséges, rokon területen meghirdetett állásra is jelentkezni.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A gépíró, szövegszerkesztő akkor tudja jól végezni munkáját, ha pontos, precíz és jó figyelem koncentrációval rendelkezik. Ily módon a gépíró, szövegszerkesztőnek a következő készségekkel, képességekkel jó, ha rendelkezik:

  • Kitartás, tekintettel arra, hogy munkája jellemzően meglehetősen monoton, így feltétlenül szüksége van a koncentrációs képességére;
  • Figyelem, hogy képes legyen kizárni a külső- és belső hatásokat, és hosszan szinten tartani a munkára irányuló figyelmét;
  • Kézügyesség, mivel a gépíráshoz, gyorsíráshoz, szövegszerkesztéshez elsősorban kezét, ujjait használja – fontos, hogy képes legyen kéz, ujj és csuklómozdulatok precíz, pontos kivitelezésére.
  • Digitális kompetencia, a számítógépes programok, eszközök használatához. 
  • Önállóság, hiszen a szövegeket önállóan kell megszerkeszteni, a szükséges eszközöket használni;
  • Emlékezet, mert különösen a gyorsírással lejegyzett anyagok gépelésénél fontos, hogy képes legyen visszaidézni akár nagyobb mennyiségű, összetett információt.
Fontos továbbá a jó probléma megoldási képesség és konfliktuskezelés, stressz tűrés az esetleges stresszesebb – pl. határidők miatt – helyzetek kezeléséhez. A munkatársakkal, vezetőkkel, partnerekkel való kapcsolattartás során pedig elvárás az igényes, ápolt megjelenés, a bizalom megteremtése érdekében. 

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A munka elvégzéséhez szükséges követelmények:

  • jó látás, színlátás, teljes látótér, térlátás;
  • ép hallás;
  • ép karok és ujjak;
  • tiszta beszéd.
A gépíró, szövegszerkesztő mindennapi munkájában fontos szerepe van a jó látásnak, mely mások írásának értelmezéséhez és a képernyő előtt végzett munka miatt elengedhetetlen. A tiszta érthető beszéd pedig a kommunikáció egyik alapfeltétele.
Hallás-, látás- vagy mozgássérült gépíró, szövegszerkesztő pályára való kerülését, a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével segíthetjük elő.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A gépíró, szövegszerkesztő munkához a humán területeken való jártasság szükséges, és jó, ha a számítógép kezelése sem okoz problémát: 

  • magyar nyelv- és irodalom – a nyelvi, nyelvtani helyesség ellenőrzéséhez, a megfelelő fogalmazáshoz;
  • informatika – a számítógépes eszközök használatához.
A gépíró, szövegszerkesztő számára fontos továbbá, hogy a kommunikáció területén is otthonosan mozogjanak, annak érdekében, hogy sikeresen kommunikáljanak a kollégáikkal. Az idegen nyelv ismerete előnyt jelent.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A gépíró, szövegszerkesztő abban az esetben fogja élvezni a munkáját, ha általában véve szeret jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján dolgozni. Szívesen foglalkozik aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő feladatokkal, kedveli az előre látható, kiszámítható munkát.  Szeret mások számára hasznos és fontos tevékenységet végezni, és kapcsolatba lépni másokkal.

  • Megvalósító
  • Tárgyias

Mi jellemző a Gépíró, szövegszerkesztő munkájára?

Globális gondolkodásmód (0%)
(0 - 100)
Aprólékos megoldások (100%)
Változatos (25%)
(25 - 75)
Monoton (75%)
Végrehajtó (100%)
(100 - 0)
Irányító (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő (31 346 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő alsó középfokú rész-szakképesítés megszerzése szükséges.

Megfelelő lehet továbbá, pl. az Ügyviteli titkár (OKJ száma: 54 346 02) szakképesítés is.
A szakmához látássérült és mozgássérült személyek esetében a Gép-és gyorsíró, szövegszerkesztő speciális adaptált rész - szakképesítés kapcsolható.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az alapfokú iskolai végzettség, tehát az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése, valamint a 16. életév betöltése. Szükséges továbbá a képzés megkezdése előtt egy pályaalkalmassági vizsgálaton megfelelni.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő rész-szakképesítés iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésben, 640-960 közötti óraszámban szerezhető meg. A képzés során 40%-ban elméleti oktatás folyik az elméleti képzőhelyen. A képzés 60%-át gyakorlati munkahelyen (pl. irodákban) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során a tantárgyak főképp a kommunikációs, adminisztrációs terület ismereteihez kapcsolódnak. Főbb modulok, tantárgyak, témakörök:

  • Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés;
  • Munkahelyi kommunikáció;
  • Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Az ügyviteli terültet, szinte minden részén előnyt jelent a gépírástudás. Széleskörűek az elhelyezkedési lehetőségek, amit tovább javít az idegen nyelv (nyelvek) megfelelő szintű ismerete. A rész-szakképesítés birtokában számos munkakör betöltésére lehetőség nyílhat. Néhány jellemző példa:

  • Gépíróasszisztens;
  • Gyorsíró;
  • Jegyzőkönyvvezető gépíró;
  • Idegen nyelvi gépíró;
  • Számítógépes szövegszerkesztő.
A képzés teljesítése után lehetőség van – hasonló szakterületen - továbbtanulni. Iskolai rendszerű képzésben vagy felnőttképzésben, tanfolyami keretek között választható az irodai asszisztens szakképesítés, melynek megszerzésével magasabb beosztás is betölthető. 

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

 

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:
  • www.magyosz.hu – Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége
  • www.w-nyelv.hu – Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda
  • www.intersteno.org – a Gyorsírók, gépírók és szövegszerkesztők nemzetközi szövetségének honlapja
  • Vörös: Legyen biztos a helyesírásunk! Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.
  • Bakk: Számítógéppel az iratok birodalmában. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
  • Balázs-Lukács: Angol titkárnői kézikönyv. Animus Kiadó Kft. 2002.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • http://www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Éva, egy multinacionális nagyvállalat titkárságán dolgozik. „Az alap végzettségem gyors- és gépíró, szövegszerkesztő. Sok év alatt lettem a titkárság vezetője. A mai napig nagy hasznát veszem gyorsírói tudásomnak, és annak, hogy vakon gépelek. Sokkal gyorsabban tudom így végezni a munkámat, mint azok, akik csak „sima” számítógépes ismeretekkel kerülnek ide. Így a munka beosztása sem okoz gondot, és a főnökeim is nagyon hálásak, mert mindig, minden anyagot gyorsan, pontosan készítek el.”
 
 
 

További érdekességek

Vajon igaz az írógép billentyűzet kiosztásáról (QWERTY) szóló legenda?

A legenda szerint C. Sholes, a QWERTY atyja az ABC betűit vette alapul billentyűzete tervezésekor, de a mechanika miatt a betűket lecsapó lengőkarok folyton összeakadtak – ezért alakította ki a QWERTY billentyűzetkiosztást (a klaviatúra betűinek helyét). A mai kutatások szerint az első használók Morse-üzenetek fogadói voltak, akiket az ABC-sorrendben kiosztott billentyűzet akadályozott a gyors munkában. Így a billentyűzet kiosztásokat a felhasználók visszajelzései alapján alakították át.

Gondolta volna, hogy az írógép ősének tervei az 1700-as években készültek?

Az első írószerkezet tervét 1714-ben vetette fel az angol Henry Mill. A tervet "Egy gép, vagy mesterséges rendszer egyes betűknek egymás után való leírására" címmel szabadalmaztatta. A gép nem készült el, a szabadalmi leíráshoz rajzot nem mellékeltek, így a leírásból csak annyi állapítható meg, hogy a gépet vakok részére tervezték. Ez időben igen sok hasonló készülék tervezésére irányuló kísérlet folyt.

Ön szerint milyen nehéz a világ legnagyobb írógépe?

A legnagyobb valóságban is működő, óriás írógép, a Mammoth éppen 14 tonnás. Technikai csodaként 1930-ban került kiállításra AtlanticCity-ben. A masina a híres Underwood #5 típus gigantikus változata. Miniatűr változata több mint 80 apró alkatrészből áll, és 775 dollárért mini írógép-asztallal és gépelt levélkével együtt is megvásárolható.

Tudta-e, hogy létezik gyors- és gépíró világbajnokság?

Minden évben, más-más városban rendezik meg a gyors és gépíró világbajnokságot, ahol versenyzők gyorsírásban, gépírásban, szövegszerkesztésben és levelezés, jegyzőkönyvvezetésben versenyeznek egymással. Hazánk gyorsíró világbajnokkal is büszkélkedhet, hiszen a 2011. évi világbajnokság „A” felnőtt kategóriájában mind az arany, mind az ezüstérmet egy-egy magyar hölgy nyerte el.

Munkaadók mondták

Vissza az listához