Tartsd velünk az irányt!

Zöldség-, gyümölcskereskedő

Zöldség-, gyümölcskereskedő

FEOR:
511172
Foglalkozási terület:
Gazdaság, kereskedelem és marketing
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Gondolná-e, hogy hazánkban 34 burgonyafajta kapható?

A burgonyafajtákat érési idő szerint különböztetik meg. Igen korai érésű például a Capri, a Frislander, korai érésűek közé tartozik a Linzer Delikatess és a Sissi. Középkorai érésű többek között az Aladin, a Red Sun és a Santé, míg a középérésűeket képviseli például a Barna, a Romeo és a Kondor. A vásárlók számára mégsem az érési idő a legfontosabb, hanem a főzési típus, azaz, hogy főzés után mennyire marad szilárd, vagy éppen esik szét a burgonya.
 
Tudja-e, mi az a gyümölcsmarketing?
A gyümölcsmarketing célja, hogy a vásárlók, annak ellenére, hogy a gyümölcsre jellemző a szezonalitás, illetve nehezen szállítható, tárolható, mindig a lehető legpontosabb információ alapján döntsenek az adott gyümölcs megvásárlásáról. Ily módon árujelzőket használnak, amelyek célja a megkülönböztetés, a tájékoztatás és a reklámozás. Ennek eredménye például a gyümölcsökön fellelhető matrica is, amelyeken olvasható a cégnév, a fajtája és tájjellege pl. szatmári szilva. 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A zöldség- és gyümölcskereskedő célja, hogy áruit minél magasabb haszonnal adja el a vevőknek. Ennek érdekében be kell szereznie az árukat és értékesítenie, illetve munkatársaival értékesíttetnie kell azokat a vásárlóknak. Meg kell ismernie a vásárlók igényeit, melyhez munkája során nagy hangsúlyt kell, fektetnie az ügyfélkapcsolatra. Az eladásra kerülő árukat jellemzően a termelőtől szerzi be. Fontos feladata továbbá a kereskedelmi egység üzletmenetének fenntartása, amelyhez a munkatársak kiválasztása, vezetése, a készletezés, a nyilvántartások kezelése, dokumentálása, illetve a hatóságokkal való kapcsolattartás is hozzátartozik.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A zöldség- és gyümölcskereskedő legfontosabb feladata a megfelelő áruk megrendelése, és azoknak haszonnal történő értékesítése, azaz megfelelő forgalom, illetve nyereség elérése. Ápolja a vevőkapcsolatokat, annak érdekében, hogy az igényeknek megfelelő árut tartson készleten, illetve a vásárlók visszatérjenek az odafigyelő és kedves kiszolgálásnak köszönhetően. Tevékenysége során a következő részfeladatok elvégzéséért felelős:

  • Árut szerez be. Átgondolja a vevői igényeket és a piaci lehetőségeket, a beszállítókkalzöldség- és gyümölcs termesztőkkel, nagykereskedőkkel –leegyezteti a beszerzésre kerülő áruk fajtáját, típusát, árát és mennyiségét, majd azokat elraktározza.
  • Biztosítja az áruk megfelelő tárolását. Annak érdekében, hogy a minőség ne sérüljön, állagminőség megóvását lehetővé tevő helyen tárolja azokat.
  • Nyilvántartja a készleteket. Nyilvántartást vezet a beszerzett áruk mennyiségéről, azok eladásáról, eladási áráról, és folyamatosan újat rendel, ha arra igény van.
  • Vezeti a bolti forgalmat. Figyeli az áruk forgását, azaz a beérkeztetés és eladás között eltelt időt, döntést hoz a vásárlótér elrendezéséről, a kihelyezett áruk mennyiségéről, illetve áráról.
  • Marketingakciókat szervez. Amennyiben a forgalom azt megkívánja, árakciókat vagy egyéb más értékesítés-ösztönző tevékenységeket indít, majd megvizsgálja azok sikerességét.
  • Pénzügyeket intéz. Ellenőrzi a számlákat, a készpénzes és a bankkártyás fizetéseket, illetve banki, postai ügyeket intéz az üzletmenet fenntartása céljából.
  • Vezeti munkatársait. Kiválasztja a céljaihoz megfelelő szakembereket, akiknek munkaidejéről, beosztásáról és fizetéséről dönt, illetve szükség esetén képzés biztosít a számukra.
  • Kapcsolatot tart a vásárlókkal. A vásárlókat üdvözli, illetve elbúcsúzik tőlük, kérdéseikre válaszol, tanácsot ad, felhívja a figyelmet az aktuális akciókra, szükség esetén panaszt kezel.
  • Kapcsolatot tart a hatóságokkal. A szabályszerű üzletmenet biztosítása érdekében nyilvántartásokat vezet, egyeztet az illetékes hatóságokkal – pl. NAV.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A zöldség- és gyümölcskereskedő által alkalmazott eszközök és berendezések elsősorban a gazdaságos működést és a hatékony üzletmenetet – kapcsolattartás, szabályszerűség betartása stb. – szolgálják:

  • pénztárgép, számlatömb;
  • számítógép – megfelelő árukészletező és adatbázis kezelő szoftverekkel – internet kapcsolattal;
  • kereskedelmi eszközök - árazó, kódleolvasó stb.;
  • zöldség- és gyümölcsáruk;
  • tároló eszközök pl. ládák, rekeszek, állványok;
  • mérlegek;
  • anyagmozgató eszközök - kézikocsi, targonca;
  • kommunikációs eszközök – telefon, fax;
  • irodai eszközök – papír, nyomtató, szkenner stb.
 

Hol végzi a munkáját?

A zöldség- és gyümölcskereskedő munkahelye a kereskedelmi egység, amely lehet, nagyobb áruház egyik osztálya vagy kisebb bolt pl. zöldségbolt, illetve lehet a szabadban is, például egy piacon lévő stand esetén. Egy bolti kereskedelmi egységen belül az irodában, az eladótérben és a raktárban is el kell látnia bizonyos tevékenységeket.

Munkájának része lehet a tárgyalás – gyártókkal, termelőkkel és beszállítókkal egyaránt –, ami sokszor a partner telephelyén történik, így munkája során az ehhez kapcsolódó utazással is számolnia kell.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A zöldség- és gyümölcskereskedő munkaideje heti 40 óra, de annak beosztása a bolt, illetve kereskedelmi egységnyitva tartásától függ. Egy nagyobb áruház zöldség- és gyümölcs osztályának vezetője például dolgozhat több műszakban is.

Amennyiben ő az üzlet vezetője, úgy beoszthatja magát kizárólag hétköznapokra, de ebben az esetben számolnia kell a hétvégi telefonos ügyelettel is.
Ha saját vállalkozást vezet a kereskedő, úgy munkaidejét rugalmasabban oszthatja be, azonban ilyenkor jellemzően megnő a túlóra és a hétvégi munkavégzés aránya is. A vállalkozás működésére vonatkozó határidőkre – pl. fizetési ütemezések, adózási kötelezettségek – külön figyelnie kell.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A kereskedő esetében egészségre közvetlenül ártalmas környezeti tényezők nincsenek, ugyanakkor néhány dolgot meg kell említeni:

  • a beszállítókkal, illetve a vevőkkel történő találkozás miatt fokozottan ki vannak téve fertőzésveszélynek, főleg a téli időszakokban.
  • kisebb baleseti veszélyt a raktározásban végzett tevékenységek hordozhatnak magukban.
 
Ezek a veszélyek a baleset- és munkavédelmi előírások betartásával csökkenthetők, kiküszöbölhetők.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A zöldség- és gyümölcskereskedő munkája részben közepesen nehéz fizikai munka, amely a gyakori helyváltoztatásból, sok mozgásból ered. Többnyire álló testhelyzetben dolgozik, árukat cipel és pakol, amely mozgásszervi panaszok kialakulásához vezethet, ezért fontos a munkaidőn túli pihenésre is időt szánni.

A munka szellemi részét az üzletvezetéshez kapcsolódó tevékenységek adják, ebből adódnak a pszichikai nehézségek is, mint a fáradtság, mely a megkövetelt fokozott figyelem, pontosság miatt jelentkezhet – pl. nyilvántartások vezetése, ártárgyalások. További pszichikai tényező lehet a stressz, mivel néhány esetben a vásárlókkal vitába keveredhet, szóbeli, nagyritkán fizikai támadásoknak van kitéve.
Ezeket a pszichikai nehézségeket pihenéssel, stressz-kezelő technikákkal tudja eredményesen csökkenteni, kivédeni.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A kereskedő legtöbb idejét a kereskedés munkatársaival tölti:

  • vezetőjével;
  • eladókkal;
  • pénztárosokkal;
  • árufeltöltőkkel;
  • raktárosokkal.
Kis bolt vezetése esetében megesik, hogy egy-egy munkatárs a fent említett munkakörök közül többet is betölt.
A zöldség- és gyümölcskereskedő tárgyalásokat folytat a beszállítókkal, és adott esetben vevőkkel is. Megesik, hogy a zöldség- és gyümölcskereskedő egy nagyobb kereskedőlánc egyik áruházát vezeti, ilyenkor a központtal is folyamatosan tartja a kapcsolatot – pl. pénzügyeket, személyügyeket illetően.
Amennyiben saját kereskedelmi egységet vezet, úgy kapcsolatot kell tartania a könyvelőjével, és az illetékes hatóságokkal is.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A zöldség- és gyümölcskereskedő esetén havi bruttó 163.000 Ft az átlagkereset. A kereset több tényező, például az alkalmazott árrés, az áruk forgási sebessége – mennyi ideig van az áru a raktárban –, a szakember tapasztalata stb. függvénye. Amennyiben a kereskedő saját üzletet vezet, úgy keresetében még jelentősebb változások mutatkozhatnak. Országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 140.000 és 195.000 Ft között mozog, ami az elmúlt években nem mutatott jelentős változást.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A jelenlegi mutatókat figyelembe véve a kereskedelem, mint iparág eredményei, nem mutatnak jelentős változást, bár a piac szerkezete kisebb boltok megszűnésével valamelyest átalakult, a nagyobbak továbbra is folyamatosan keresnek szakképzett, elhivatott munkatársakat. Mivel az egyes kereskedelmi területek között, pl. ruházat, virág, bútor stb. az átjárás meglehetősen könnyű, érdemes az álláshirdetéseket figyelemmel követni, és ha szükséges, eltérő típusú kereskedésekbe is jelentkezni.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A zöldség- és gyümölcskereskedők akkor tudják jól végezni munkájukat, ha jó üzleti érzékkel rendelkeznek, amelyhez hozzátartoznak a folyamatos kapcsolattartáshoz szükséges készségek is. Ily módon a zöldség- és gyümölcskereskedőknek a következő képességekkel kell rendelkezniük:

  • Vállalkozói kompetencia, hogy az üzletet nyereségesen tudja működtetni.
  • Kommunikációs képesség, mert folyamatosan tartja a kapcsolatot a beszállítókkal, vevőkkel, munkatársakkal, hatóságokkal.
  • Önállóság, hiszen számtalan döntést kell hoznia.
  • Számolási képesség, mert alapvető a kereskedelemben.
  • Szervezőképesség annak érdekében, hogy mindig legyen eladható áru és jól képzett munkatárs a kereskedésben.
  • Fizikai erőnlét,az áruk mozgatása miatt.
Fontos továbbá a jó vevői és beszállítói kapcsolatok fenntartása érdekében a probléma megoldási képesség és a konfliktuskezelés, stressz-tűrés. A digitális kompetencia napjaink elvárása egyes kereskedelmi számítógépes programok kezelése érdekében. A kereskedőkkel szemben általános elvárás az igényes, ápolt megjelenés az emberekkel való személyes találkozások során, a bizalom megteremtése érdekében.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A zöldség- és gyümölcskereskedővel szemben támasztott egészségügyi követelmények az emberekkel történő kapcsolattartás, illetve az üzletmenet szabályszerű működtetéséhez kapcsolódnak:

  • ép karok és ujjak;
  • ép hallás;
  • tiszta beszéd;
  • jó látás, látásélesség.
Látás-, hallás és értelmi sérültek a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatja el ezt a munkakört.
A munkahely fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal - egyes feladatok más munkatársaknak történő átadásával - segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhassanak.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A zöldség- és gyümölcskereskedőknek a természethez közeli tantárgyakban való jártasság ajánlott:

  • természettudományi gyakorlatok – az áruismeret miatt;
  • biológiai – egészségtan – ugyancsak az áruismerettel kapcsolatban.
A kereskedők számára fontos továbbá, hogy a kommunikáció – magyar nyelv és irodalom területén is otthonosan mozogjon annak érdekében, hogy jó kapcsolatot tudjon ápolni mind a vásárlókkal, mind a beszállítókkal.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A zöldség- és gyümölcskereskedő abban az esetben fogja élvezni a munkáját, ha általában véve szeret helyzeteket, problémákat megoldani, embereket irányítani, döntéseket hozni, ugyanakkor az is fontos számára, hogy adott szabályok között, jól tervezhető legyen a munka. A kereskedő esetében az is elengedhetetlen, hogy szeressen emberekkel beszélgetni, adott esetben segítségükre lenni – pl. adott áruval kiszolgálni.

  • Irányító
  • Megvalósító

Mi jellemző a Zöldség-, gyümölcskereskedő munkájára?

Személyközpontú (5%)
(5 - 95)
Tárgyias (95%)
Csoportos (10%)
(10 - 90)
Önálló (90%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Kereskedő (54 341 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Kereskedő emeltszintű szakképesítés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A Kereskedő szakképesítés megkezdésének feltétele az érettségi bizonyítvány megszerzése. A képzés megkezdése előtt az egészségügyi alkalmassági feltételeknek is meg kell felelni.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Kereskedő szakképesítés iskolai rendszerben ágazati szakközépiskolában az érettségi után 1 év alatt szerezhető meg, gimnáziumban, illetve más ágazatban szerzett érettségi után 2 év alatt.

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyami keretek között szintén megszerezhető, ebben az esetben a képzés óraszáma 960-1440 óra között változhat.
A képzés során 60%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 40%-át gyakorlati munkahelyen pl. zöldség-és gyümölcskereskedésben tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egy része a vállalkozáshoz, marketinghez, az áruforgalom tervezéséhez, irányításához, más része a főbb árucsoportok ismeretéhez és forgalmazásához kapcsolódik.

  • a marketing alapjai;
  • vállalkozási ismeretek;
  • a kereskedelmi egység működtetése;
  • áruismeret- és forgalmazás;
  • értékesítés idegen nyelven.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A kereskedő szakember a szakképzettsége birtokában az árucsoportoktól függően több mint negyvenféle kereskedést működtethet, köztük a zöldség- és gyümölcskereskedést is. Az idegen nyelvek ismerete mindenképpen szélesíti az elhelyezkedési lehetőségeket. A kereskedő szakképesítéssel betölthető munkakörök a zöldség- és gyümölcskereskedőn kívül többek között:

  • ajándékkereskedő;
  • élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő;
  • gyógynövény kereskedő;
  • játékkereskedő;
  • könyvkereskedő;
  • kötöttáru kereskedő;
  • látszerész és fotócikk-kereskedő;
  • műkereskedő;
  • női divatáru kereskedő.
A kereskedő szakmai tudását a felsőoktatásban felsőoktatási intézmények kereskedelmi, külkereskedelmi szakán tovább mélyítheti. 

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • Felföldi: Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban. Szaktudás Kiadó. NA.
  • Villányi-Vass (szerk.): Agrár-gazdaságtan. Szaktudás Kiadó. NA.
  • Kárpáti: Vállalkozási ismeretek. Szaktudás Kiadó. NA.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Tamás, piaci zöldség- és gyümölcskereskedő így nyilatkozott kérdésünkre: „Szép árut, kedvesen – szerintem ez a kulcsa a munkámnak. Van, aki piac-függő, van, aki nagybevásárláskor veszi meg a gyümölcsöt és a zöldséget, minden mással együtt. Akkor tudom itt tartani a vevőimet, ha minőséget adok el nekik, még ha nem is mindig tudok olyan olcsó árat biztosítani, mint a hipermarketek. Sőt, ha van egy-két kedves szavam, meghallgatom a mondanivalóját, viccelődök, akkor örömmel térnek vissza. Ami nehézség, hogy a legrégebbi beszállítóimmal szemben is mindig ki kell álljak a véleményem mellett, hogy mindig jó minőségű áru legyen a pulton.”

További érdekességek

Mi a különbség a bio és a nem bio zöldségek, gyümölcsök között?

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb figyelmet kaptak a biogyümölcsök, sőt, egyre több biopiac nyílik országszerte. Gyümölcsöket, zöldségeket akkor nevezhetünk bioterméknek, ha semmilyen műtrágyát és szintetikus anyagot nem tartalmaznak, termesztésük során olyan szerekkel permetezték őket, amelyek nem szívódnak fel, vízzel lemoshatók. Ezek a termények bár jobb minőségűek és egészségesebbek, mindig drágábbak, mint a nem bio termesztésű társaik, mivel jóval magasabb költséggel állíthatók elő.

Ismeri-e a hungarikum gyümölcsfajtákat?

Gyümölcsök esetében hungarikumnak nevezzük azokat a fajokat, illetve fajtákat, melyek esetében a termelés legalább 50%-át magyar fajták adják. Jelenleg az elsőszámú hungarikum gyümölcs a meggy: a Kárpát-medence a világ meggykultúrájának leggazdagabb génforrása. Képviselője például a korai meteor, a csengődi, az érdi bőtermő. Második helyen a kajszibarack áll, abból is a harmat, a korai piros és a szegedi mamut képviselnek jelentős részt.

Tudja-e, mi az a nagybani piac?

Hazánkban az első korszerű nagybani piac 1991-ben nyílt meg. Legfontosabb szerepe, hogy az itt megjelenő zöldség- és gyümölcsárak határozzák meg a fővárosi zöldség- és gyümölcsárakat. A gyümölcstermesztők ugyanis itt adják el a kiskereskedőknek, pl. piaci árusoknak az áruikat, amelyre ez utóbbiak „ráteszik az árrést”, és így adják el a vásárlóknak a gyümölcsöt, zöldséget. Az árak nemcsak az egyes termények fajtái mentén – almánál például golden, jonatán, idared stb. – térhetnek el a nagybani piacon, de az egyes kereskedők között is mutathatnak jelentős eltéréseket.

Gondolná-e, hogy a friss gyümölcsökből készített teák népszerűsége növekedett ha-zánkban?

A zöldség- és gyümölcskereskedőknél is egyre nagyobb számban lehet kapni friss gyümölcsökből készült teákat. Ennek oka, hogy a magyar háztartások több mint felében volt legalább egyszer, vagy folyamatosan van ilyen típusú tea. A közkedveltség hátterében az áll, hogy a friss gyümölcsből készült teák egészségesebbek, mint például a fekete teák, nagyobb az egészségmegőrző hatásuk, ráadásul aromájuk is lágyabb, frissítőbb.

Munkaadók mondták

Vissza az listához