Tartsd velünk az irányt!

Műtőssegéd

Műtőssegéd

FEOR:
522200
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja-e, mi köze van Alfonzónak a műtőssegédi szakmához?

Markos József, művésznevén Alfonzó, 20. századi magyar artista, színész, humorista volt. A paródia mestere, szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Rendkívül sok mindenben kipróbálta magát élete során. 1944-ben munkaszolgálatra osztották be, ahonnan megszökött, bujkált, majd álnéven a Rókus Kórházban műtőssegédként dolgozott. Műtőssegédként élte meg az orosz csapatok Budapestre érkezését is.
 
Tudja-e, hányan vannak a műtőben egy operáció során?
Az általános sebészeten általában 6-7 ember dolgozik a műtőben. Ők az operatőr műtőorvos, aki a műtét legfontosabb és legnagyobb részét végzi, valamint azt vezeti. Az ő munkáját segíti az asszisztens műtőorvos, illetve nagyobb műtétek esetén a másodasszisztens műtőorvos is. A műtősnő adogatja az eszközöket, a műtőssegéd pedig neki adja be őket, miközben a berendezéseket kezeli. Az altatást az altatóorvos végzi, akinek az irányítása alatt egy asszisztens dolgozik.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A műtőssegéd az orvosok és ápolók munkájának segítésével vesz részt a betegellátásban, különféle egészségügyi intézményekben. Betegszállítási feladatokat lát el, közreműködik a páciensek műtétre való felkészítésében, valamint fertőtleníti és előkészíti az ahhoz használt műszereket. Bizonyos eszközöket a műtét során működtet is. Rutinjával és gyors helyzetfelismerésével hozzájárul a betegek gyógyulásához, vagy akár életük megmentéséhez is.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A műtőssegéd feladatai rendkívül szerteágazóak, hiszen mind az orvos, mind pedig az ápolók munkáját segítenie kell. Ő állítja be a betegágyat és a műtétet megelőzően a műtőasztalt. Biztosítja a megfelelő higiéniai körülményeket a műtétek közben, valamint a betegek beavatkozásra való felkészítésében is tevékenyen részt vesz. Munkája a következő feladatok, tevékenységek végzését kívánja meg:

  • Segíti a betegeket a mozgásban. Áthelyezi a beteget a műtőasztalra és a műtőasztalról, valamint általában kerekesszék vagy mozgatható ágy segítségével a műtőbe, vagy a betegszobába szállítja.
  • Öltözteti és vetkőzteti a mozgásukban korlátozott betegeket. Operáció előtt az orvosok steril beöltözését is segíti.
  • Felkészíti a beteget a műtétre. Megméri a testmagasságát, testsúlyát, az elvégzett vizsgálatokat dokumentálja a műtéti naplóban, valamint leborotválja a műtéti területet.
  • Előkészíti a műtőt és a műszereket a beavatkozás előtt. Sterilen tartja a műtéthez szükséges eszközöket és berendezéseket, illetve cseréli az altatáshoz használt oxigén, szén-dioxid, és egyéb palackokat.
  • Ellenőrzi műtét előtt a megfelelő körülményeket, környezetet. Megvizsgálja a műtéthez használt műszerek működőképességét, valamint a műtőben elhelyezett vegyszerek mennyiségét és szavatosságát.
  • A műtétet követően fertőtleníti a műszereket és a műtőt. Ezt minden esetben az arra vonatkozó előírások maradéktalan betartásával végzi.
  • Kezeli a kórházi ápolás során keletkező szemetet, valamint veszélyes és fertőző hulladékot. A szennyes szállítása is az ő feladata.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A műtőssegédnek munkája során sok, különféle eszközt kell használnia. Az egyszerű kötszerektől kezdve, az elsősegélynyújtáshoz szükséges műszereken keresztül a bonyolult orvostechnikai berendezésekig sokféle eszközt alkalmaz. Ismeri az orvosi műszerek jellemzőit, alkalmasságát és használatát. Munkájának hatékony ellátásához a következő eszközöket használja többek között:

  • diatermia készülék – elektromos sebészeti eszköz;
  • operációs mikroszkóp;
  • elektromos szívóberendezés;
  • nagy műszerelő asztal;
  • RTG-filmnéző szekrény;
  • tolószék;
  • kórházi ágy.
 
Ezeken az eszközökön kívül gyakran használ különböző írószerszámokat a műtéti napló kitöltéséhez. Gyakran dolgozik gyógyszerekkel és kötszerekkel, valamint gipsszel, mert ezek elengedhetetlenek a betegek szakszerű ellátásához. Feladatai közé tartozik a veszélyes hulladékok kezelése, tárolása is.

Hol végzi a munkáját?

A műtőssegéd munkáját minden esetben zárt helyen végzi, legjellemzőbben kórházak általános, központi vagy speciális műtőiben dolgozik. Ezekben a helységekben rendkívül fontos a jó megvilágítás, valamint a steril körülmények. A betegekről való gondoskodás során természetesen jelen van a kórtermekben, illetve a műtétekhez kapcsolódó információk megszerzése érdekében egyeztet az orvosokkal és az ápolókkal az orvosi és az ápolói szobákban.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A műtőssegéd munkáját alapvetően váltakozó munkarendben végzi, több műszakban. Ennek fő oka, hogy a betegellátás nem függ a napszaktól, arra folyamatosan szükség van. Egy traumatológiai osztályon például éjszaka is végeznek – életmentő – műtéteket, így az ott dolgozó műtőssegédnek változó ügyeleti beosztása van, és éjszaka is szükség lehet a munkájára. A hét minden napján, akár hétvégeken és ünnepnapokon is dolgozhat, alkalmanként több mint napi 8 órában.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A műtőssegéd munkája alapvetően nem rejt sok balesetveszélyt, azonban bizonyos környezeti ártalmakkal meg kell birkóznia a szakembernek, miközben feladatait végzi:

  • munkája során viszonylag nagy a fertőzésveszély, hiszen a páciensektől elkaphat betegségeket;
  • a szennyes, a fertőző hulladékok és a sterilizálás során használt kémiai anyagok is egészségkárosító tényezők lehetnek.
 
Feladatai végzése közben megfelelő odafigyeléssel elkerülheti a különféle sérüléseket, hatásukat csökkentheti.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A műtőssegéd munkája során szellemi és közepesen nehéz fizikai megterhelésnek egyaránt ki van téve.

Feladatai végzése közben gyakran kell hosszabb ideig állnia és járkálnia, ami komolyan igénybe veheti a hátat és a gerincoszlopot. A betegek, a műtő, valamint az operációhoz használt eszközök műtétre való felkészítése közepesen nehéz fizikai igénybevétellel járhat. Komoly megterhelést jelenthet továbbá a betegmozgatás, amelynek során felnőtt embereket kell megemelnie. Mindezen feladatok jó állóképességet kívánnak meg a munkavégzőtől.
Pszichikai igénybevételt jelenthet munkája során:
  • a betegekkel való folyamatos kapcsolattartás;
  • az orvosokkal és ápolókkal való gyakori konzultáció;
  • a súlyos, vagy halálos betegekkel való találkozás.
 
Mivel szellemi és fizikai igénybevételnek egyaránt ki van téve munkája során, így a műtőssegéd számára fontos a megfelelő mennyiségű pihenésre és feltöltődésre szánt idő.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A műtőssegéd feladatai végzése közben alapvetően a kórház betegeivel találkozik. Munkáját sebészorvosok vagy ápolók irányítják, így nagyon fontos a velük való kapcsolattartás. Gyakran tartja a kapcsolatot még:

  • más kórházi alkalmazottakkal:
    • altatóorvosokkal;
    • asszisztensekkel;
    • nővérekkel;
    • eszköz beszállítókkal;
    • hulladékkezelőkkel;
    • mosodai munkatársakkal;
    • karbantartókkal, szerelőkkel;
  • mentősökkel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Magyarországon a műtőssegédek havi bruttó átlagos keresete 135.000 Ft körül alakul. Ez az utóbbi években növekedést mutatott. Országos viszonylatban havi átlagkeresetük 125.000 és 145.000 Ft között változhat, amellyel a foglalkozás kereseti viszonyai megfelelnek a hazai átlagnak. Mivel az állami egészségügyi dolgozók keresete a közalkalmazotti bértábla szerint alakul, így a műtőssegédek keresete elsősorban életkoruktól és munkatapasztalatuktól függ. Amennyiben magánkézben lévő kórházban, vagy rendelőben dolgozik, úgy a fenti adatoktól eltérhet a műtőssegédek átlagkeresete.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A munkaerő-piaci adatok szerint a műtőssegédek munkája iránti kereslet a jövőben enyhe emelkedést fog mutatni. Az elhelyezkedés elsősorban az állami szférában, kórházak különböző osztályain lehetséges. A jövőben a magyarországi magán egészségügyi ellátórendszer erősödésére lehet számítani, így várhatóan nőni fog a műtőssegédek iránti kereslet. Akár az állami szektorban, akár a magánklinikán kíván elhelyezkedni, biztatóak a kilátásai.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A műtőssegédnek rendkívül szerteágazó feladatai lehetnek, amelyek mindegyike szakszerű és hatékony munkavégzést kíván. Az ehhez szükséges képességek és készségek a következők lehetnek:

  • Felelősségtudat, mert körültekintően és precízen kell sterilizálni a műtőt és az operációhoz szükséges eszközöket;
  • Kitartás, hogy ne jelentsen számára problémát a gyakran több műszakban, akár éjszaka történő munkavégzés szükségessége;
  • Figyelem, ugyanis munkája során minden betegre és problémára az azt megillető figyelmet kell fordítania;
  • Csapatmunka, hogy az orvosokkal és ápolókkal végzett közös munka megfelelő szakértelemmel és sikerrel folyhasson.
 
Ezek mellett a műtőssegéd számára nagyon fontos lehet a fizikai erőnlét, mert gyakran kell betegszállítási, illetve más, cipekedéssel járó feladatokat végeznie. Ezen túl a jó kommunikációs készség is segítheti munkáját annak érdekében, hogy könnyen megértse a betegeket, a kórházi dolgozókat, orvosokat és ápolókat, illetve megértesse magát velük.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A műtőssegédnek feladatai végzése közben gyakran kell betegszállítást végeznie, amely gyakran kisebb-nagyobb súlyú páciensek emelgetésével párosul. A különféle, operációhoz használt eszközök, műszerek és berendezések megfelelő sterilizálása nagyfokú koncentrációt és precizitást igényel. Az betegekkel, orvosokkal és ápolókkal való folyamatos kapcsolattartás nagyon fontos ebben a szakmában, mint ahogy az utasítások megértése és pontos követése is. Hogy mindezen feladatait sikeresen végezhesse, bizonyos egészségügyi követelmények meglétére szükség van, mint például:

  • jó látás;
  • ép hallás;
  • egészséges karok, kezek.
 
Látás-, és hallássérült a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatja el ezt a munkakört. A munkahely infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok más munkatársaknak történő átadásával) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhasson.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A műtőssegédnek alapvetően a természettudományos tárgyakban kell érvényesülnie, de az egyéb feladatainak ellátását lehetővé tevő tárgyakban való eredményesség is hasznos lehet számára. Legfontosabb tárgyai a következők:

  • biológia-egészségtan – hiszen alaposan ismernie kell az emberi testet;
  • kémia – gyógyszerek élettani hatásainak és a használt – például sterilizáláshoz – vegyi anyagok ismeretéhez;
  • testnevelés és sport – amely a jó erőnlétet fejleszti.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A műtőssegéd szakmában elhelyezkedni kívánó számára az ideális érdeklődési irányultságot jelenti, ha kedveli, hogy munkájának belátható időn belül kézzel fogható eredménye van és szívesen dolgozik különféle eszközökkel és berendezésekkel. Fontos számára, hogy megértse ezeknek a műszereknek a működését. Nem bánja, ha tevékenységei gyakran kívánnak testi ügyességet, valamint fizikai erőkifejtést. Örömet okoz számára, ha jól bevált módszerek alapján, jól szervezett munkát végezhet. Kedveli, ha pontosan tudja, meddig terjed felelőssége és nem okoz neki problémát a szabályok és határidők betartása.

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Műtőssegéd munkájára?

Csoportos (75%)
(75 - 25)
Önálló (25%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)
Végrehajtó (100%)
(100 - 0)
Irányító (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Műtőssegéd-gipszmester (32 725 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Műtőssegéd-gipszmester középfokú szakképesítés megszerzése szükséges.

A szakmához hallássérültek számára Fertőtlenítő,sterilező SNI adaptált szakképesítés kapcsolható.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az alapfokú iskolai végzettség, tehát az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése, a 16. életév betöltése, valamint 0,5 év munkahelyi gyakorlat egészségügyi intézményben. Szükséges továbbá a képzés megkezdését megelőzően egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megfelelni.  

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Műtőssegéd-gipszmester szakképesítés iskolarendszeren kívüli, tanfolyami képzésben 500-720 óra közötti óraszámban szerezhető meg.

A képzés során 50%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 50%-át gyakorlati munkahelyen, például egészségügyi intézmény sürgősségi osztályán, tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egyrészt olyan általános, az egészségügyhöz kapcsolódó alapismeretek elsajátításához kapcsolódnak, melyek nélkülözhetetlenek az egészségügy területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorlásához, másrészt specifikus szakmai ismeretek oktatására irányulnak. Főbb tantárgyak, tantárgymodulok:

  • Egészségügyi, etikai, jogi alapismeretek;
  • Műtőszolgálati tevékenységek.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A Műtőssegéd-gipszmester feladatköre többféle tevékenységet foglal magába. Egyrészt segíti az orvosokat és az ápolókat a betegek ellátásában, az intézmények általános és speciális műtőiben, központi műtőegységeiben. Másrészt gipszelési tevékenységet végezhet a járó- és fekvőbeteg intézményekben. Végzettségével jellemzően Műtőssegéd, Gipszmester, Betegszállító, Fertőtlenítő (egészségügyi), Kórházi fürdősegéd, vagy Kisegítő ápoló munkaköröket tölthet be.

Aki tovább szeretne tanulni, annak először az érettségi végzettséget kell megszereznie, és csak azt követően jelentkezhet további szakképzésre, melyeket iskolai rendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzéseken is elvégezhet. További szakmai előrelépési lehetőséget jelenthet például az Egészségügyi asszisztens (54 720 01), vagy a Gyakorló ápoló (52 723 01) szakképesítés megszerzése.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.meszk.hu– a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hivatalos honlapja
  • www.egeszsegugy.lap.hu
  • Gaál: Sebészet. Medicina Könyvkiadó Zrt. 2010.
  • Gaál: Alapvető sebésztechnika. Medicina Könyvkiadó Zrt. 2007.
  • Pusztai: Vészhelyzet. Könyv az elsősegélyről. B + V Lap- és Könyvkiadó. 2003.
  • Perry, Potter: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. 1999.
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja:foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (http://www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu– hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • http://www.karrierplusz.hu- a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu– az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Munkája kihívásairól kérdeztük Gábort, aki 6 éve dolgozik műtőssegédként: „Mindig is az egészségügy vonzott leginkább, az emberek gyógyítása. Ez egy nagyon felelősségteljes munka, ami komoly odafigyelést kíván meg a műszak egész időtartama alatt. Az alkalmankénti éjszakai ügyelet, és a több műszak teljesítése nagyon fárasztó tud lenni, ezért ha csak tehetem, a szabadidőmben pihenek, relaxálok. A műtő előkészítése, a betegszállítás, és a műtét közbeni munka nagy figyelmet igényel. Nehéz súlyos betegekkel, sérültekkel találkozni, nem szabad belegondolnom… a róluk való gondoskodás embert próbáló tud lenni, azonban mindig kárpótol a páciensek hálája.”

További érdekességek

Tudja-e, kit neveznek partosnak?

A műtőn kívül dolgozó műtőssegédet partosnak nevezik, akit általában a nap elején osztanak be erre a feladatra. Azért van szükség a partos kijelölésére, mert megfelelően fertőtlenített ruházat nélkül senki nem léphet be az átfektető helyiségbe és a műtőt összekötő steril folyosóra, így a műtőn kívüli és a műtőn belüli feladatokat más személynek kell végeznie. Az ő dolga többek között a beteg felkészítése a műtétre, átöltöztetése és a műtőasztal beállítása.

Ön szerint mi mindenből áll egy műtő berendezése?

A mai modern műtőkben sok különböző eszköz áll az operációt végző személyek rendelkezésére. Minden műtőben található egy steril markolatú műtőlámpa és egy minden irányban állítható műtőasztal. Ezeken kívül megtalálható még a műtéthez szükséges összes anyagot és kötszert tartalmazó Mayo asztal, a használt műszerek és törlések számára a ledobó, az altatógép, a kiegészítő eszközöket tartalmazó műszerasztal, valamint vákuum és oxigén vezetékek is.

Mit gondol, milyen feladatokat lát el a műtőssegéd a műtét közben?

A műtőssegédnek sok különféle feladatot kell elvégeznie a műtét során. Az ő dolga a beteg mozgatása, ha arra szükség van, sterilen adagolja a műtét során használatos vegyszereket, amelyeket főleg lemosáshoz és fertőtlenítéshez használnak. Szükség esetén bekészíti, bebontja az új helyzetnek megfelelő eszközöket, és beadja azokat. Beállítja a műtőlámpát és a diatermiás – elektromos sebészeti – készüléket, valamint kezeli a műtőben lévő telefont is. Felveszi és átadja az üzeneteket, és lebonyolítja a szükséges hívásokat.

Gondolta volna, hogy egy robot is nagyon hasznos műtőssegédnek bizonyulhat?

Bizonyos műtéteknél a robotok legalább annyira hasznos segítséget tudnak nyújtani az orvosnak, mint az emberek. Bár a közegészségügyben egy operációt még nem tudnak robotok elvégezni, sürgősségi esetekben akár az orvosok asszisztenseit is helyettesíthetnék. Például egy epehólyag műtét során a beteg testébe vezetett kamerát akár egy számítógép által vezérelt robot is kezelheti, ez ugyanakkora segítséget jelent az orvosnak, mintha egy ember tenné ugyanezt.

Munkaadók mondták

Vissza az listához