Tartsd velünk az irányt!

Baromfitartó és -tenyésztő

Baromfitartó és -tenyésztő

FEOR:
612200
Foglalkozási terület:
Mezőgazdaság
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Ön szerint van „rossz trágya”?

A trágya a talaj termékenységét növeli. Megkülönböztetünk szerves trágyát – pl. a baromfiét – és műtrágyát, amelyet ipari úton állítanak elő. Figyelemmel kell lenni a trágya mennyiségére egy gazdaságban: elérheti ugyanis azt a mértéket, amellyel környezetszennyezővé, valamint az állatok egészségére ártalmassá válik. A baromfitrágya megfelelő mennyiségét kormányrendelet szabályozza. Például 1000 tojótyúk ketreces tartása esetén 805 kg trágya lehet hetenként, míg 1000 pulykatojó mélyalmos tartásánál a heti megengedett kitermelt trágyamennyiség csak 330 kg.
 
Tudja-e, milyen óvintézkedéseket kell betartania a baromfitartó és -tenyésztőnek a tojások szállításakor?
A tojásokat rövidebb utakon tehergépkocsival, míg hosszabb távolságokra repülőgéppel szállítják. A szállítást megelőzően a gépkocsivezetőknek le kell zuhanyozniuk a ketrecbe lépés előtt, valamint a keltetőkhöz rendszeresített öltözéket kell felvenniük. A tehergépkocsit formalingázzal fertőtlenítik. Ezeken túl a tojásokra is előírás vonatkozik: csak MG- és MS-negatív tenyésztojások rakhatóak a járműre.
 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A baromfitartó és -tenyésztők eltérő nagyságú gazdaságokban dolgoznak, ahol munkájuk során a különböző baromfik, pl. tyúk, kacsa, liba gondozásával, tenyésztésével foglalkoznak, illetve az azokból történő húsfeldolgozással és tojástermeléssel. A baromfitartó és -tenyésztő a magas minőségű tojás és húsalapanyagok előállításáért az Európai Unió által meghatározott előírások betartása mellett, modern technológiát alkalmazva dolgozik.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A baromfitartó és -tenyésztő megtervezi, megszervezi, irányítja és elvégzi az állattartással, tenyésztéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó termékekkel kapcsolatos munkákat. Ezeknek az alapvető részfeladatai a következők:

  • Gondoskodik az állatállomány méretéről. Meghatározza az elvárt mennyiséget. A fiatal állatokat nem szerint csoportosítja. A növendékeket gondozza, illetve túlnépesedés esetén levágja az arra ítélt jószágokat.
  • Takarmányoz. Beszerzi a takarmányozáshoz szükséges berendezéseket és alapanyagokat – ez utóbbiakat lehet, hogy ő maga termeszti, így pl. vet, arat.
  • Üzemelteti a keltetőt. A keltetéshez szükséges berendezéseket beszerzi, karbantartja. A tenyésztojásokat, a napos állatokat kezeli. A keltetői hulladékot eltávolítja, a keltetőt fertőtleníti, ezzel is biztosítva annak higiéniáját.
  • Állatok egészségét felügyeli. Az állat-egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat betartja – az állatok egészségének folyamatos nyomon követése mellett. Ide tartoznak a fertőtlenítési, ól- és keltető-takarítási, trágyakezelési stb. tevékenységek is. Szükség esetén állatorvossal is kapcsolatot tart.
  • Előkészíti a termékeket/állati húsokat az értékesítésre. Összegyűjti a tojásokat, válogatja – pl. méret szerint –, jelöli és szállításra alkalmas anyagokba csomagolja. A levágott és feldolgozott baromfik húsát is szállításra alkalmas módon összecsomagolja.
  • Kapcsolatot tart a felvásárlókkal, értékesíti az árukat. Kialakítja vásárlói körét, majd a megfelelő áruk megléte esetén értesíti őket az elszállítás lehetőségéről – vagy maga végzi a szállítást.
  • Gazdasági és adminisztrációs feladatokat lát el. A gazdaság egészére figyelemmel van, azaz nyilvántartja a bevételeket, kiadásokat, illetve a gazdasági épületekért, gépekért, berendezésekért is felel.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Ma már a kisebb gazdaságokban is alkalmazzák a modern technológia eszközeit, berendezéseit. A baromfitartó és -tenyésztők esetében ez például a következőket jelenti:

  • automatikus etetők, itatók;
  • tojáskeltető;
  • infralámpa;
  • tojásvizsgáló lámpa;
  • tojáshűtő, -tároló berendezés;
  • baromfiháló, kifutórács – villanypásztorral vagy a nélkül;
  • kopasztógép;
  • takarmánykiosztó berendezés;
  • trágyakihordó eszközök.
Ezeken túl a baromfitartó és -tenyésztő olyan hagyományos eszközöket is használ, mint a trágyakihordó lapát, gereblye stb. A tojások szállítását megelőzően a tehergépkocsit formalingázzal kell fertőtleníteni, de más takarítószereket és eszközöket is alkalmaz a higiéniás előírások betartása miatt. A gazdaság vezetéséhez, a gazdálkodási nyilvántartások vezetéséhez a baromfitartó és -tenyésztő számítógépet használ, megfelelő irodai programokkal.

Hol végzi a munkáját?

A baromfitartó és -tenyésztő jellemzően gazdaságokban dolgozik, amelynek helyszíne lehet egy magángazdaság, pl. tanya, de nagyüzemi húsgazdaság is. Ez utóbbi nagyobb méretű, több szakember is dolgozik ott, illetve a tojásszedés, tojáskeltetés és a húsfeldolgozó egysége nagyipari mennyiségekre szakosodott. Ezeknek a gazdaságoknak egy része zárt terület - pl. klimatizált, szabályozott levegőjű csarnokban, keltetőkben -, azonban sok időt tartózkodik a szabad levegőn is, pl. vízi-szárnyasok gondozása, takarmányozás során. Gyakran kapcsolódik munkájához a szállítmányozás is, így munkájának része az utazás.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A baromfitartó és -tenyésztő munkaideje hét napból áll, hétvégén és ünnepnapokon is dolgozik, mert az állatokat naponta el kell látnia. A munkafeladatok jellemzően műszakon belül váltakoznak, naponta ismétlődő ciklikusság jellemző. Amennyiben a baromfitartó és -tenyésztő alkalmazottként dolgozik, úgy a munkaideje heti 40 óra, amelyet a főnöke oszt be, jellemzően hajnaltól délutánig. Ha saját gazdaságot üzemeltet a baromfitartó és -tenyésztő, jellemzően a gazdaság területén lakik, így munkaidejét rugalmasan osztja be. Ha éppen nem az állatok körül dolgozik, akkor a gazdaság üzemeltetésével foglalkozik.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A baromfitartó és -tenyésztők szervezetére az alábbi tényezők jelenthetnek ártalmat, veszélyt:

  • állatoktól eredő fertőzésveszély - ornithosis, salmonellosis;
  • az etető-, takarmánykiosztó- vagy trágyaeltávolító gépek kezelése során előforduló kéz-, láb-, szemsérülések, valamint az állatokkal való érintkezéssel kapcsolatos sérülések veszélye, pl. karmolás, csípés;
  • a környezetében lévő szennyezett anyagok - trágya, használt takarmány, tollak, amelyek magukba szívják a port - fertőzéseket, a fertőtlenítő- és vegyszerek allergiás megbetegedéseket okozhatnak;
  • a gazdaság egészére jellemzőek az erős szagok és zajok;
  • az időjárás, hiszen a szabadban végzett munka során a hőmérséklet, a páratartalom, a szélerősség, mind befolyásolják a munkavégzést.
Mindezeket szem előtt tartva, fontos betartani a munka- és balesetvédelmi előírásokat.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A baromfitartó és -tenyésztő munkája könnyű, vagy kevésbé gépesített környezet esetén közepesen nehéz fizikai munka. A munkavégzés sok mozgással, állással, járkálással, kényszertesttartással - görnyedés, guggolás -, emeléssel, cipeléssel járó feladatot tartalmaz. A jó erőnlét ily módon nagyon fontos, de a jó pszichikai állapot sem árt a hétnapos munkavégzés, a korai munkakezdés miatt.

A fenti nehézségek elkerülése érdekében fontosak a munkaidőt követő, kikapcsolódást jelentő sport, és más szabadidős tevékenységek.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A baromfitartó és -tenyésztői munka egyéni vagy kiscsoportos jellegű. Ez utóbbi esetben a munka során kapcsolatot tart:

  • gazdaságban dolgozó munkatársakkal;
  • üzem-, telepvezetővel;
  • állatorvossal;
  • hatóságokkal;
  • vevőkkel és azok szállítóival.
Amennyiben saját gazdaságát vezeti, úgy ő tartja a kapcsolatot – a szabályszerű üzletmenet érdekében – a könyvelővel és a hatóságok képviselőivel, pl. NAV.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A baromfitartó és -tenyésztők országos viszonylatban átlagos havi keresete bruttó 145.00 Ft, ami nem mutat jelentős változást az elmúlt évek adatai alapján. A munkahely földrajzi elhelyezkedése, a szakember tapasztalata és életkora alapján ez a kereset hazánkban havi bruttó 120.000-150.000 Ft között mozoghat. Amennyiben önálló vállalkozást vezet, havi bruttó keresete eltérhet a fenti értékektől.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

Az ágazat munkaerő igénye elsősorban a magasabb szakképzettség irányába mozdul el a gépesítéssel kiváltható szakmunkás szint felől. A kreatív, továbbképzésre és a piaci igények felismerésére nyitott szakemberek számára a munkaerőpiac jó kilátásokat ígér. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a szakma népszerűsége – részben épp a fentiek miatt – egyre nagyobb, így egy-egy jó állás megszerzéséért a verseny egyre kiélezettebb. Természetesen az elhivatott, jó szakemberekre mindig szükség van, így jó hozzáállással és szaktudással ilyen körülmények között is találhat állást az ember.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A baromfitartó és -tenyésztői munkát akkor tudja az ember jól végezni, ha a következő készségekkel, képességekkel rendelkezik:

  • Önállóság, mert gyakran maga kell, hogy meghozzon döntéseket.
  • Fizikai erőnlét a napi gondozás – állatok mozgatása, trágyázás, takarmányozás, keltetőgépek karbantartása stb. – miatt szükséges.
  • Technológiai, műszaki kompetencia, az állattartás gépeihez kapcsolódóan;
  • Kézügyesség, többek között az etetők-itatók feltöltése, a tojások összegyűjtése érekében.
  • Számolási képesség, az egyes gondozási feladatok elvégzése során, pl. porciózás.
  • Vállalkozói kompetencia, amennyiben saját gazdaságot irányít.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A baromfitartó és -tenyésztőkkel szemben megfogalmazott egészségügyi elvárások az állatokról való gondoskodáshoz, valamint az értékesíthető termékekhez kapcsolódnak:

  • erős izomzat, jó állóképesség – többek között a gazdaság karbantartása és az állatok ellátása érdekében;
  • ép végtagok – az állatokról való gondoskodás, azok levágása, a gépek, berendezések üzemeltetése során.
  • egészséges bőr, egészséges légutak, vér- és keringési rendszer – mivel állatokkal foglalkozik, az általa előállított termék pedig az élelmiszeriparba kerül.
A munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülés-specifikus módosításával, írásalapú kommunikációs csatornák használatával, egyéni elbírálás szerint, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek.
Tanulásban akadályozottak esetén egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére történő munkaköri betanítás során fontos a sokoldalú szemléltetés, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben való közlése, a többszöri ismétlés, begyakorlás, a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A baromfitartó és -tenyésztő esetében a következő tantárgyak nyújtanak biztos alapot a szakszerű munkavégzéshez, a szükséges tudás könnyed elsajátításához:

  • természettudományi gyakorlatok – az állatokhoz való gyakorlatias hozzáállást támogatja;
  • környezetismeret – pl. az időjárási viszonyok állatokra való hatásának megismeréséhez;
  • természetismeret – az állatok gondozásához ad alapismereteket.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A baromfitartó és -tenyésztő akkor fogja élvezni a munkáját, ha érdeklődése a kézzel fogható, rövid időn belül látható eredményekre irányul, amelyben megmutatkozik testi ügyessége, illetve az, hogy jól bánik a szerszámokkal. Fontos továbbá, hogy a szabályokat, kereteket betartsa, hiszen az állattenyésztés során sok elvárt követelmény van állategészségügyi szempontból és az állatok napi rutinjának betartásából fakadóan is.

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Baromfitartó és -tenyésztő munkájára?

Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)
Végrehajtó (60%)
(60 - 40)
Irányító (40%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Állattenyésztő és állategészségügyi technikus (54 621 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus emeltszintű szakképesítés megszerzése szükséges. A munkakör betöltéséhez megfelelő lehet továbbá az Állattartó szakmunkás (OKJ 35 621 01) középfokú szakképesítés-ráépülés is.

A szakmához hallássérült és tanulásban akadályozottak számára „Állatgondozó”, „Aranykalászos gazda”, „Gazda” speciális adaptált szakképesítések kapcsolhatóak.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A képzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség. Szükséges továbbá – a képzés megkezdését megelőzően – megfelelni egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus szakképesítés iskolai rendszerben, ágazati szakközépiskolában, az érettségi után 1 év alatt szerezhető meg, gimnáziumban illetve más ágazatban szerzett érettségi után, 2 év alatt.

A képzés során 40%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen, a képzés 60%-át gyakorlati munkahelyen, pl. mezőgazdasági telepen tölti a képzésben résztvevő.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak jellemzően az állattenyésztéshez, állategészségtanhoz kapcsolódnak. Főbb modulok, tantárgyak, témakörök:

  • Takarmányozástan és általános állattenyésztés;
  • Állattenyésztés és állategészségügy műszaki alapjai;
  • Állategészségtan;
  • Állattenyésztés;
  • Foglalkoztatás I-II.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában számos munkakör betöltésére nyílhat lehetőség. Néhány jellemző példa:

  • Háztáji mezőgazdasági technikus;
  • Betegállat-gondozó;
  • Őstermelő;
  • Nagyállattartó;
  • Keltetőgép-kezelő;
  • Állategészségőr.
A szakma iránt érdeklődők tanulmányaikat a felsőoktatásban is folytathatják, például az állatorvosi vagy agrármérnöki karok egyikén.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:
  • www.mosz.hu – Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége
  • www.magyarmezogazdasaglap.hu – mezőgazdasági szaklap
  • Zámbó-Mátray: A biobaromfi tartása. Mezőgazda Kiadó Kft. 2001.
  • Gippert-Körösiné: A baromfi takarmányozása intenzív és szabadtartásban. Gazda Kiadó Kft. 2006.
  • Szalay: Alternatív baromfitenyésztés és –tartás. Mezőgazda Kiadó. 2004.
  • Dörflinger: 1000 mezőgazdasági gép. Alexandra Kiadó. 2009.
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Mariann így válaszolt kérdésünkre: „Pénzügyi vonalon dolgoztam sokáig – sose gondoltam volna, hogy saját gazdaságom lesz. Aztán valami történt, elég lett a városból, a vállalatokból… Két év kellett, hogy beletanuljak igazán, mostanra már nincs igazán újszerű feladat – kivéve, ha valami fertőzés áll be. Szerencsére az eddig elkerült, ami persze sok munka eredménye: folyamatos fertőtlenítés, takarítás stb. Más a munkaritmusom, mint a városban volt, ahhoz is hozzá kellett szoknom. Mostanra már nem esik nehezemre a hajnali kelés, az, hogy nincs igazán hétvége, mert az állatoknak vasárnap is enni kell adni. A sok fizikai munka pedig kifejezetten jól esik! Azért egy-egy este persze bemegyek a városba egy moziba, vagy régi barátokkal találkozni.”

További érdekességek

Tudja-e, mely tényezők befolyásolják a baromfik tojástermelését?

A baromfitenyésztők, ha tojásértékesítéssel is szeretnének foglalkozni, nem mindegy, hogy milyen fajta baromfit vásárolnak, hiszen vannak fajták, amelyek több tojást tojnak. Ezen túl, néhány faj esetében a baromfi életkora is hatással van a tojás mennyiségére. Azok a baromfik kedveltek, amelyek hamar elérik a szaporasági maximumot, így például a házilúd 10 éves korában is annyit tojik, mint 1 évesen – egészséges állomány esetében. Amennyiben a tenyésztő nagyobb tojásokat szeretne értékesíteni, úgy érdemes jó minőségű és sok takarmánnyal ellátni a baromfikat: minél nagyobb a baromfi súlya, annál nagyobb tojásokat tojik.

Mit gondol, megjelölik a baromfikat?

Egy nagyobb baromfigazdaságban érdemes a különböző állománycsoportokat megkülönböztetni, például az eltérő takarmányozási szükséglet miatt. A napos állatokra könnyűfémből – leggyakrabban alumíniumból – helyeznek jelzést a szárnyredő bőrére. A növedékek esetében lábra helyezett fém- vagy műanyaggyűrűvel, illetve műanyag szárnyszámmal azonosítják az állatokat.

Ismeri a keltetés alapjait?

A keltetés időtartama átlagosan 21 nap. Ennél rövidebb a keltetés időtartama a kisebb testű fajoknál, míg a vastagabb héjú tojásokat tojók esetében ennél több időt vehet igénybe. A kisebb tojások hamarabb kelnek ki a nagyoknál: 10 g eltérés akár másfél óra eltolódást is eredményezhet. Ezen és további tényezők figyelembevételével kell kialakítani a keltetési folyamatot, illetve a berendezéseket beüzemelni.

Ön szerint miért lámpázzák a tojásokat?

A baromfitenyésztő az előkeltetés során azért lámpázza a tojásokat – egy vagy két alkalommal – hogy kiszűrje a terméketlen és az elhalt embriójú tojásokat. Legkorábban a tyúktojásokat szokták lámpázni, a keltetés 6. napján, míg a pulyka, a gyöngytyúk és a pézsmaréce tojásait elegendő a 10. napon. A rossz tojások kiszedése a férőhelyek felszabadulását is jelenti, amely javítja a keltetés kihasználtságát.

 

Munkaadók mondták

Vissza az listához