Tartsd velünk az irányt!

Vízműgépkezelő

Vízműgépkezelő

FEOR:
832227
Foglalkozási terület:
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja-e, melyik Budapest legrégebbi, ma is üzemelő vízműve?

Budapest legrégebbi ma is üzemelő vízművét, a Budaújlaki vízművet 1881-ben helyezték üzembe, és megépítésekor az akkori legmagasabb műszaki színvonalat képviselte. Tervezője Wein János volt, aki a természetes vízszűrés alkalmazásával megbízhatóan tiszta, alacsony költséggel kitermelhető ivóvizet juttatott a városnak. Kezdetben napi 21.000 köbméter vizet termelt, amellyel a környék vízellátását biztosította, de később a Margit hídra erősített csövek segítségével a pesti oldalt is ellátta.
 
Tudja-e, milyen elven működik a szivattyú?
A szivattyú a különféle folyadékok szállítására szolgáló gép. Elődének tekinthető az arkhimédészi csavar, melyet a 3. században Arkhimédész görög mérnök, természettudós írt le. Rendszerint mechanikai munkát használnak a folyadék továbbítására, egyszerű emeléssel vagy alapvető áramlástani elvekre alapozva. Működési elvét tekintve létezik például dugattyús, lamellás szivattyú, fogaskerék szivattyú és háromorsós szivattyú is.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A vízműgépkezelő munkájának végzésével részt vesz a társadalom tiszta ivóvízzel történő kiszolgálásában, amely manapság talán még fontosabb, mint bármikor. Elsődleges feladata a vízművek, szennyvízelvezetésre és szennyvíztisztításra szolgáló gépek és fürdőüzemi gépek működtetése és karbantartása, azok működésének összehangolása. Mivel ezeknek a gépeknek a működése a nap 24 órájában elvárt, így nagyon fontos, hogy megfelelően legyenek karbantartva. Ez a munkafolyamatok pontos ütemezését kívánja meg a szakembertől.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A vízműgépkezelő feladata a háztartások ivóvízzel való ellátása, és az ehhez szükséges gépek, berendezések ellenőrzése, karbantartása és működtetése. Munkája során minden esetben pontosan követi a víz- és csatornaművi berendezés vezérlőjének utasításait. Az ivóvíz minőségét javító berendezések kezelésével is ő foglalkozik. Munkájának végzése közben a következő feladatokat látja el:

  • Kezeli a különféle berendezéseket. Víz- és szennyvíztisztító gépeket, szivattyúkat üzemeltet, irányítja a kényszeráramoltatású csatornahálózat működését.
  • Karbantartási feladatokat végez. Rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz tisztítására, hőcserélésre valamint vízkeverésre használt gépeket, és biztosítja 24 órás működésüket.
  • Ellenőrzi a víz minőségét. Az ivóvíz minőségét javító, és a gáztalanító berendezések használata során vízmintákat küld a laborba, vegyelemzés céljából.
  • Adminisztrációs feladatokat végez. A fogyasztásmérő műszerek állását valamint a tárolók vízszintjét rögzíti a munkanaplóba.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A vízműgépkezelő munkája során alapvetően azokat az eszközöket használja, amelyek segítségével víztisztítási, vízmozgatási feladatait elvégezheti, és így az ivóvíz háztartásokba való eljuttatását segítheti. Jellemzően a következő eszközöket használják:

  • szívó-célgép, mosó-célgép;
  • víztisztító berendezések;
  • robbanásbiztos lámpa;
  • mérőeszközök;
  • üzemnaplók.
Mindezek mellett papírt és tollat használ a nyilvántartások vezetéséhez, valamint a munka során elvégzendő vizsgálatok eredményének dokumentálásához. Adott esetben számítógép segítségével is végezheti adminisztratív tevékenységét. Munkatársaival mobiltelefonon keresztül tartja a kapcsolatot.

Hol végzi a munkáját?

A vízműgépkezelő munkáját külső és belső helyszíneken egyaránt végezheti, hiszen különböző feladatai adott esetben különböző helyszíneket kívánhatnak meg. A víz- és szennyvíztisztító berendezések üzemeltetését és a csőrendszerek, szivattyúk karbantartását többnyire zárt térben, nagy csarnokokban végzi, hiszen ezek az eszközök gyakran méretükből adódóan nehezen mozdíthatóak. Sok esetben szükséges szabad ég alatt, telepen, akár nyirkos, zajos, nedves körülmények között is dolgozni.

 

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Mivel az ivóvíz tisztítására és annak mozgatására szolgáló berendezéseknek a nap 24 órájában működniük kell, ezért a vízműgépkezelő szakember általában váltakozó több műszakban dolgozik, hogy a gépek folyamatos működését biztosítsa. Ebben a szakmában a hétköznapi munkavégzés a legjellemzőbb, azonban bizonyos esetekben előfordulhat a hétvégi munkavégzés is.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A vízműgépkezelő foglalkozás gyakorlása során a munkavégzőnek elsősorban a munkavégzés helyéből és annak körülményeiből adódó veszélyforrásokkal és baleseti lehetőségekkel kell szembenézniük:

  • a szabadban végzett munka során ki van téve a szélsőséges időjárási viszonyoknak;
  • a szennyvízben található anyagok kémiai összhatása miatt mérgező és robbanásveszélyes gázok alakulhatnak ki;
  • egyes gépek működése nagyfokú zajártalommal járhat;
  • a berendezések működtetése és karbantartása során adódhatnak baleseti lehetőségek.
Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a vízműgépkezelő munkája végzése közben minden esetben szem előtt tartsa a munka- és balesetvédelmi előírásokat.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A vízműgépkezelő munkája alapvetően közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár. A munkavégzés során a víz- és szennyvíztisztító berendezések, szivattyúk és csatornarendszerek működtetése és karbantartása komoly megterhelést jelenthet a végtagoknak. Mivel sokat kell sétálnia feladatai végzése közben, a hát és a gerincoszlop is jelentős igénybevételnek van kitéve. A különböző munkaeszközök használata ugyancsak megterhelő lehet. Munkája során pszichikai igénybevételt jelenthet:

  • a biztonsági előírások maradéktalan betartása;
  • a munkatársakkal való kapcsolattartás szüksége.
Mivel a szakember feladatai végzése közben komoly fizikai terhelésnek van kitéve, nagyon fontos, hogy elegendő időt szánjon a pihenésre és a feltöltődésre.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A vízműgépkezelő munkája során elsősorban munkatársaival találkozik, akikkel feladatait közösen végzi. Utasításait gyakran mérnököktől kapja, melyeket minden esetben nagy körültekintéssel és maradéktalanul kell teljesítenie. A különféle minták vizsgálatra való benyújtása során a labor alkalmazottaival is rendszeresen kommunikál. Rajtuk kívül kapcsolatot tarthat:

  • állami egészségügyi szervek képviselőivel;
  • a berendezésekhez tartozó pótalkatrészek beszállítóival.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Hazánkban a vízműgépkezelő szakember havi átlagos keresete bruttó 220.000 Ft körül alakul. Ez az utóbbi években nem mutatott jelentős növekedést. A munkavállaló életkorától, szakmai tapasztalatától, beosztásától, valamint munkavégzésének helyétől függően havi átlagkeresete bruttó 180.000 és 260.000 Ft között mozoghat. Ezzel a foglalkozás kereseti viszonyai megfelelnek a hazai átlagnak.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rövidtávú előrejelzés adataira alapozva kijelenthető, hogy a vízműgépkezelő munkája iránti kereslet a jövőben is magas lesz, hiszen az ivóvíz tisztaságára egyre nagyobb igény mutatkozik. Az elhelyezkedés állami és magáncégeknél is lehetséges, országos vállalatoknál valamint kisebb szervezeteknél egyaránt. A munkakeresés folyamatát megkönnyítheti, ha a szakember mélyebb szaktudást sajátít el, valamint ha a vízgazdálkodás más területén is alkalmazható háttértudással is rendelkezik.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A vízműgépkezelő kulcsfontosságú szerepet játszik a víztisztítás folyamatában, valamint a lakosság ivóvízzel történő ellátásában egyaránt. Mivel munkája során szerteágazó feladatokat kell elvégeznie, így hasznos, ha a következő képességek, készségek birtokában van:

  • Önállóság, hogy a gyakran egyedül elvégzendő feladatainak teljesítése se okozzon problémát;
  • Technológiai, műszaki kompetencia, a víztisztító és a víz mozgatására szolgáló gépek és berendezések működésének átlátásához;
  • Fizikai erőnlét, hogy a gyakran órákon át állva történő, és mozgást is igénylő munkavégzés ne jelentsen számára problémát;
  • Kézügyesség, mivel ez nagyban segítheti üzemeltetői és karbantartási feladatai elvégzésében egyaránt;
Mindezek mellett jó hasznát veheti a kitartásnak, ugyanis a gépek napi 24 órában történő működésének biztosítása sok energiát igényelhet. A jó kommunikációs képesség a munkatársakkal történő kapcsolattartását könnyítheti meg.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A vízműgépkezelő feladatai végzése során elsősorban fizikai igénybevétellel kell szembenéznie, ezért a következő egészségügyi tényezők megléte elvárt a foglalkozás gyakorlásához:

  • ép mozgásrendszer – a munka során gyakran órákon át sok sétát igénylő feladatok végzéséhez;
  • ép látás – a gépek és berendezések állapotának pontos felméréséhez;
  • ép hallás – a munkatársakkal való zavartalan kommunikációhoz;
  • ép végtagok – a karbantartási munkák eredményes végzéséhez.
A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonomikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. A zajártalom elkerülése érdekében a megfelelő védőfelszerelések használata szükséges. Hallássérült hallásvizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint végezhet vízműgépkezelő munkát. Kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. Fontos a támogató szociális kapcsolati rendszer kialakítása, az írásalapú kommunikációs csatornák, nyelvi formák megválasztása és alkalmazása, valamint a munkakör átszervezése (a kapcsolattartást igénylő feladatok más munkatársra történő átruházása).

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A vízműgépkezelő munkához szükséges összes tudás elsajátításához elsősorban a munka hátterének, valamint a berendezések kezelésének megértéséhez szükséges tantárgyak magabiztos ismerete segíti a jó eredmény elérését. Ezek a tantárgyak a következők:

  • technika, életvitel és gyakorlat – a kezelt és karbantartott gépek működésének ismeretéhez;
  • földrajz, természetismeret – a víz, mint anyag sajátosságainak megértése érdekében;
  • természettudományi gyakorlatok – a különböző vegyszerek hatásainak elsajátításához.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A vízműgépkezelő szívesen végez szerszámok és gépek segítségével olyan munkát, melynek során nagy hangsúlyt kap a különböző berendezések működési mechanizmusainak megértése. A gyakorlati megoldások embere, aki rövid időn belül kézzel fogható eredménnyel járó munkája elvégzése során szívesen alkalmaz logikus megoldásokat. Kedveli a jól szervezett munkavégzést, melynek során meghatározott, már jól bevált módszerekkel oldhatja meg a problémákat, akár önállóan is. Az előírások és a szabályok segítik munkáját, ezek betartása nem jelent számára kihívást.

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Vízműgépkezelő munkájára?

Kültéri helyszínen (30%)
(30 - 70)
Beltéri helyszínen (70%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)
Végrehajtó (100%)
(100 - 0)
Irányító (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Víz- és csatornaműkezelő (34 853 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az Víz- és csatornaműkezelő középfokú szakképesítés megszerzése szükséges. 

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az alapfokú iskolai végzettség, tehát az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése.
Szükséges továbbá – a képzés megkezdését megelőzően – egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megfelelni.  

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az Víz- és csatornaműkezelő szakképesítés – iskolai rendszerű szakképzésben – szakiskolában 3 év alatt szerezhető meg.
Lehetőség van iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyamon is tanulni, ebben az esetben a képzés óraszáma 960-1440 óra között változhat.
A képzés során 30%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 70%-át gyakorlati munkahelyen tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során a tantárgyak egyrészt a munkabiztonsági ismereteket tartalmazzák, másrészt a szakmai területet jellemző tevékenységekhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Főbb modulok, tantárgyak, témakörök:

  • Vízműkezelés,- üzemeltetés;
  • Csatornamű-kezelés,- üzemeltetés;
  • Fürdőüzem-üzemeltetés.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában mintegy 30, Vízgazdálkodási gép kezelője megnevezésű foglalkozáshoz sorolt munkakör tölthető be, ilyen például a

  • Víztisztítóberendezés-kezelő;
  • Szivattyúgépész ;
  • Vízforgató-gépész;
  • Vízmű gépész.
A szakképesítés egyes részterületeit a következő rész-szakképesítések fedik le:
  • Vízműkezelő rész-szakképesítés (OKJ 31 853 04);
  • Csatornamű-kezelő rész-szakképesítés (OKJ 31 853 01);
  • Fürdőüzemi gépész rész-szakképesítés (OKJ 31 853 02).
Az idegen nyelvi ismeretek növelhetik a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.vizmuvek.hu – a Fővárosi Vízművek hivatalos lapja
  • VGF szaklap. Víz-, gáz-, fűtéssel foglalkozó szakfolyóirat.
  • Vermes: Vízgazdálkodás. Szaktudás Kiadóház Zrt. 2001.
  • Öllős: Víztisztítás – üzemeltetés. Egri Nyomda Kft. 1998.
  • Balázs, Jámbor: A nyolcvanéves Budapesti Vízmű. Budapest székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet. 1947.
  • Károlyi, Tolnai: Víz-rajz. 2008.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Munkájának nehézségeiről kérdeztük Árpádot, aki vízműgépkezelő munkakörben dolgozik: „Mivel a lakosságot ivóvízzel a nap 24 órájában el kell látni, ezért a víztisztító és vízmozgató berendezéseket nagyon körültekintően kell ellenőriznünk minden munkanapunkon, hiszen egy esetleges meghibásodás következtében tízezrek maradhatnak ivóvíz nélkül. Emellett nagyon fontos odafigyelnünk a biztonságra is, hiszen hatalmas medencék, keverő berendezések mellett végezzük a munkánkat, amik nem csak hangosak, hanem nagyon komoly sérüléseket is tudnak okozni, ha valaki nem elég körültekintően kezeli őket.”

További érdekességek

Ismeri-e a szennyvíztisztítás lépéseit?

A szennyvíztisztítás rendkívül fontos folyamat, melynek során a szennyezett vizet olyan mértékben megtisztítják a káros anyagoktól, hogy az nem okoz semmilyen kárt az azt befogadó szervezetben. Folyamata a mechanikai tisztítással kezdődik, melynek során a durva szennyeződést, valamint a finom, lebegő szemcséket távolítják el. Ezt követően a biológiai tisztítás folyamatában a szerves anyagokat, a fizikai-kémiai tisztítás folyamán pedig a kolloid szemcséket, baktériumokat, vírusokat távolítják el.

Mit gondol, miért használnak sokan otthon is víztisztító berendezést?

A csapvízben az előzetes tisztítás ellenére is előfordulhatnak fizikai, kémiai valamint biológiai szennyeződések egyaránt. Ezek a csontokba, az agyba, a vesébe és a májba egyaránt lerakódhatnak, és rendkívül károsak lehetnek hosszú távon, ezért lehet szükség az otthoni víztisztító berendezések használatára. Ilyennek lehetnek a nehézfémek, például a dioxin, amely a cukorbetegség valamint a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát egyaránt növeli.

Tudta-e, hogy már az ókori rómaiak is építettek vízvezetékeket?

A rómaiak már az i. e. 4. századtól kezdve meg tudták oldani városaik vízellátását a gravitációt kihasználó úgynevezett akvaduktokkal. Ezek rendszerint a földfelszín feletti, pilléres-ívezetes építmények voltak, melyek tetején kőcsatorna, fa-, agyag- vagy ólomcső egyaránt szállíthatta a magasabban fekvő területekről a vizet. Alkalmanként mélyebb völgyek vagy folyók felett az akvaduktokat hídként vagy útként is kiképezték. Minden idők leghosszabb akvaduktja 132 km-es volt, és Hadrianus császár építtette.

Ön szerint mi segítette elő a középkorban a pestis terjedését?

A Római Birodalom bukását követően a sötét középkor köszöntött Európára. Nevét onnan kapta, hogy az ókorban már feltalált eszközöket nem használták, és sokkal civilizálatlanabb körülmények uralkodtak, mint előtte. A középkori városokban nem volt kiépített csatornarendszer, a lakók sokszor ablakukból közvetlenül az utcára öntötték a szemetet valamint az ürüléket. Ezek a rendkívül silány higiéniai körülmények azonban kedveztek a vírusoknak és bacilusoknak, így például a pestis gyors terjedéséhez is hozzájárultak.

Munkaadók mondták

Vissza az listához