Tartsd velünk az irányt!

Pályaorientáció a középiskolában

Budapest, 2015.10.12.

Évfolyamokra bontva tartalmilag is meghatároz a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bizonyos ismeretanyag minimumot, a pályaorientáció témájához:

A 9–10. évfolyamon javasolt kerettanterv a pályaorientációt az életpálya-építés előkészítő szakaszaként értelmezi. A program célja, hogy elősegítse és tudatosabbá tegye a tanulók pályaválasztását. A javasolt tananyag modulárisan építkezik. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezőket: az önismereti elemeket, a pályaismereteket és a 10. évfolyamon a munkaerő-piaci információkat. Az önismeret mélyítésére olyan módszertani eszközöket kínál, amelyek egyúttal a tanuláshoz szükséges kompetenciákat is fejlesztik.

9–12. évfolyam: A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség, az egész életen át tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség fontosságának elfogadása és érvényesítése.

Az életpálya tervezése; továbbtanulási lehetőségek a szakképzésben és a felsőoktatásban; munkavállalás bel- és külföldön. A munkavállalói lét szakma független komponensei. Alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi és gazdasági ismeretek; hivatali ügyek intézése.

Pályaorientáció a szakképzésben

A szakiskolák 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés kiválasztásához. Az oktatás célja a szakmacsoportokban való eligazodás, a jellemző technológiák, anyagok bemutatása, és olyan önmenedzselési kompetenciák elsajátítása, amelyek hatékonyan segítik sikeres helytállást a szakképzési évfolyamon, és lehetővé teszik a tanulószerződés megkötését.

A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása.

A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához.

A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás integrálva is oktatható.

A szakiskolákban a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a különböző szakmacsoportok általános bevezetése, készségek, képességek fejlesztése folyik, tevékenységorientált formában. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A szakiskolában a gyakorlati oktatást, és a szakmai alapozó gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben (tankertben, tanirodában) kell megszervezni.

A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében egy szakmacsoport közös ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik, ahol a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására.

A szakiskola 9. évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a 10. évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt műveltségterületeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésekor a tanulók iskolaváltás iránti igényét veszi figyelembe.

Pályadöntés

A középiskolások esetében a fő döntési pont a továbbtanulás, illetve a munkaerő-piacra történő kilépés lehetősége közötti választást jelenti.

Középiskolás diákok esetében a kompetenciákon, az érdeklődési irányon és a preferált munkaértékeken túl az előnyben részesített munkamód is megnyilvánul a pályaelképzelésben. Ez azt jelenti, hogy a kompetenciák, érdeklődés és értékek feltérképezése mellett hangsúlyt kell fektetni a középiskolás diák által preferált munkamódok megismerésére is. E jellemzők megfelelő súlyú összevetéséből alakul ki az a terület, amelyben továbbtanul, vagy elhelyezkedik a fiatal. Két cél fogalmazódhat meg ebben a szakaszban, a vágyott állapottól függően.

1. A továbbtanulás, mint cél akkor valószínű, ha a fiatal mélyíteni akarja ismereteit az adott témában, magasabb végzettséget szeretne szerezni, és ennek anyagi és egyéb feltételei biztosítottak.

A választási lehetőségekről részletesebben olvashat a képzési rendszerről szóló ismertetőnkben. A konkrét tanulmányok meghatározásában a közoktatási intézmények keresője segíthet. A középiskolásnak dönteni kell a továbbtanulás helyéről, és meg kell felelni a felvételi eljárás feltételeinek.

2. A munkaerő-piacra történő kilépés mögötti motiváció lehet az eddig tanultak gyakorlatba történő átültetésére irányuló vágy, illetve a pénzkereseti lehetőség megragadása.

A lehetőségek feltárásában a Foglalkozás-kereső (FEOR-08 szerint) , a Foglalkozás leírások menü, és a Munkaadók mondták almenüben  történő szűrések nagy segítséget jelenthetnek. A folyamat végén a fiatal elindítja az álláskeresési folyamatot, amelynek első lépése az elérhető állások felkutatása.

Az iskola, a középiskolások (és szüleik, mint döntéshozók, vagy befolyásolók) életpálya-menedzseléséhez úgy tud hozzájárulni, ha:

  • mélyíti a fiatal önismeretét;
  • bővíti a pályaismeretét;
  • munkaerő-piaci ismereteit kiterjeszti releváns információk adatbázisból történő kinyerésével;
  • támogatja döntését a döntési folyamat egyes lépéseiben (kritériumok meghatározása, elemzés);
  • önmenedzselési technikákat mutat be.

(Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés”  E-learning tananyag  I. modul, 257-259 o.)

Az középiskolák tanterveihez és egyéb infrastrukturális lehetőségeihez mérten rendelkezésre álló óraszámban és foglalkozástípusban számos lehetőség adódik a pályaorientációs tevékenység keretében lebonyolítható gyakorlati foglalkozások végrehajtására.

Célszerű az ilyen foglalkozásokra legalább két tanórányi időkeretet biztosítani. A foglalkozások során a kiscsoportos munkavégzést, illetve a nagycsoportos megbeszélést, mint eszközt javasoljuk; annak érdekében, hogy a tanulók az egyéni döntésekről véleményt alkothassanak illetve, hogy a pályaválasztási döntés elemeit a további foglalkozásokhoz kiemeltethessük velük. A foglalkozások intenzitását, valamint a közös munka kulcsát jelentő egyéni bevonódást, az egyes alkalmakat megelőző előkészítő feladatok kiadásával fokozhatjuk. Alapvető célja a pályaorientációs tevékenységnek, hogy a pályaválasztási döntésre felkészítse a tanulókat.

Házon kívüli pályaorientációs foglalkozások keretében ajánlott különböző gazdasági (termelő és szolgáltató) ágazatokból választott, (lehetőség szerint az iskolától eltérő városban is) vállalkozásokkal, intézményekkel felvenni a kapcsolatot és a tanulók számára megfelelően előkészített (későbbiekben közösen feldolgozandó feladatok kiadásával) látogatást szervezni, nyílt napokon vagy pályaválasztási kiállításokon részt venni. Az ilyen alkalmakkor a diákoknak lehetősége nyílik a különböző szakmákkal kapcsolatos tevékenységek, munkaeszközök, munkafolyamatok, jellemző munkamozzanatok és a munkakörnyezet megfigyelésére. A ráépülő foglalkozások során feldolgoztathatjuk a látogatások során megfigyelt foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzési követelményeket, képzési szinteket, valamint az azokhoz köthető képzési szükségletet, felmérethetjük a szakma elsajátításához szükséges erőforrásigényt, feltárhatjuk az aktuális és a várható munkaerő-piaci kereslet-kínálati viszonyokat valamint az elérhető jövedelmeket.

Középiskolában a tanulóknak a pályaválasztási döntés időpontjában képesnek kell lenniük szakmaválasztásukat indokolni; egyéni tulajdonságaikkal és a munkaerő-piaci kereslettel összekapcsolni leendő választott foglalkozásaikat.

Irodalom

Vissza a hasznos információkhoz