Tartsd velünk az irányt!

Szociális támasz és rehabilitáció vagyis speciális helyzetben lévők segítése iskolaválasztásban, álláskeresésben

Budapest, 2015.10.12.

Ebben a cikkben a munkaerő-piacon valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok számára elérhető szolgáltatásokat és a velük foglalkozó szervezetek szerepét ismertetjük.

Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányának mérséklése kiemelt cél. Ennek elérése érdekében a Híd-programok kiemelt jelentőséggel bírnak.  

Elsődleges cél a fiatalok későbbi foglalkoztathatósága érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra való felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával.

A Hídprogramokban résztvevő tanulóknak optimális tanulási környezetet alakítottak ki. A programot egyéni ütemterven alapuló fejlesztés jellemzi, melyben hangsúlyos szerepet kap a kompetencia-fejlesztés és a kooperatív tanulásszervezés. A Híd programokban dolgozó pedagógusok, akik tapasztalatokat szereztek már különböző innovatív programokban (szakmatanulásra felkészítő osztályok, Dobbantó) munkájuk során a személyközpontú pedagógia elveit követik. A tanulóknak igény esetén kollégiumi férőhelyet biztosítanak.

Híd I. program

Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. A tanulmányok befejezéséről az iskola tanúsítványt állít ki.

A tanulók a már tanultak ismétlésével felkészülhetnek a 9. évfolyam követelményeinek teljesítésére.

Személyhez igazodó pedagógiai gyakorlattal, életpálya építést, egyéni tanulási utakat, modulrendszerű tananyaggal, sok választható elemmel sajátítanak el.

A Híd I. programot elvégzett diákok a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak, nem vizsgáznak.

Híd II. program

Abban a tanévben, amelyben a tanulók 15. életévüket betöltik és legalább 6. általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, az általános iskola kezdeményezi a tanulók felvételét a Híd II. programba. A Híd II. program tanulásra motivál, fejleszti az egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, pályaorientációs feladatokat lát el. Időtartama 10 hónap. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után szakképzési évfolyamokon folytathatja tanulmányait (9. szakképző évfolyam).

A Híd II. program 20 hónapos változata alapján részszakképesítést szerezhetnek a résztvevők. Később a teljes szakképesítés megszerzése során ezek a tanulmányok beszámíthatnak.

A különböző korcsoportok között jelentős eltérések vannak a szolgáltatási igény tekintetében. Az 50 éven felüliek vannak az elhelyezkedés szempontjából a legnehezebb helyzetben. Számukra elsősorban az állami vagy a civil szervezetek által koordinált, strukturált, az egyéni igényeikhez valamint az életvitelükhöz igazodó, esti, hétvégi támogatott képzések, álláskeresési tréningek jelenthetnek segítséget az elhelyezkedésben.

Gyermekvállalás utáni visszatérés a munkába

A gyermekvállalás utáni visszatérés mindkét érintett fél: a munkavállaló és a munkáltató számára is nehézségekkel teli. Amennyiben - akár szervezett keretek között - a gyes ideje alatt tartották a kapcsolatot, azaz a kismama tájékozott a távolléte alatt a munkahelyén lezajlott változásokat, átszervezéseket illetően, valamint a munkáltató is előkészíti a visszailleszkedését a régi (vagy egy ahhoz hasonló) pozícióba, akkor mindkét fél könnyebben vészeli át a kezdeti nehézségeket és a visszatérő munkaerő rövid idő alatt képes lesz felvenni a ritmust.

2014. január 1. napjától életbe lépett a „gyed extra”. A jogalkotó olyan fontos változásokat vezetett be, mint például gyermekenként a párhuzamos jogosultságok lehetőségét, a munkavállalásra vonatkozó tilalom lazítását, az ikrekre vonatkozó speciális szabályokat, valamint az úgynevezett diplomás gyed intézményét. A gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait. a három- vagy többgyermekes anyák munkáltatóit a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményen túl további két évre illeti meg kedvezmény: a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után. Ezek a változások természetesen pozitívan érintik a gyermeket vállalókat.

Roma foglalkoztatás elősegítése

A rom emberek alacsony munkaerő-piaci foglalkoztatottságának okai elsődlegesen alacsony iskolázottságuk, másodsorban a társadalomban velük szemben megfigyelhető intolerancia.

Az utóbbi években számos projekt tűzte ki célul a roma foglalkoztatás előmozdítását:

  • TÁMOP 5.3.8/B "A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások"
  • A TÁMOP 1.1.2 kiemelt konstrukció hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra való belépését segíti elő komplex, személyre szabott támogatások és szolgáltatások nyújtásával
  • TÁMOP 1.1.4 kiemelt konstrukció szintén a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra való belépését segíti a Közép-Magyarországi Régióban

Foglalkozási rehabilitáció

A megváltozott munkaképesség egyfajta gyűjtőfogalom, a megváltozott munkaképességű személy aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.

A foglalkozási rehabilitáció keretében az egyéni szükségleteken alapuló szolgáltatást nyújtók tekintetében alapvetően három csoportról beszélhetünk, egyrészt az állami szervekről (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek), másrészt azokról az alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetekről, akik kifejezetten a megváltozott munkaképességű személyeket tekintik célcsoportjuknak, harmadrész azokról a szervezetekről, akik egyéb, jellemzően karitatív, szociális jellegű feladataik ellátása mellett nyújtanak munkaerő-piaci szolgáltatást hátrányos helyzetű klienseik számára.

A szolgáltatások közös, az állami ellátórendszertől különböző jellemzői, hogy különös figyelemmel vannak a leendő munkáltatókra, azokat éppúgy ügyfeleiknek tekintik, mint az elhelyezkedni kívánó megváltozott munkaképességű személyeket. A munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások nem feltétlenül érzékenyítő jellegűek, hanem elsődleges céljuk a munkaköri profil kialakítása, az adott munka elvégzéséhez szükséges szakmai és személyes kompetenciák felmérése, valamint a közvetlen munkatársak és vezetők felkészítése a munkavállaló fogadására.

Az akkreditált foglalkoztatóknak rehabilitációs szolgáltatásnyújtási kötelezettsége van. Minden, tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató köteles megtervezni a foglalkozási rehabilitáció folyamatát, biztosítani munkavállalói számára a segítő szolgáltatások elérhetőségét.

A foglalkoztatók a rehabilitációs feladataik ellátására vonatkozó tervüket három évre szóló és évente kötelezően értékelendő foglalkozási rehabilitációs szakmai programban rögzítik. Az egyes munkavállalókkal végzett rehabilitációs tevékenység komplex minősítés eredménye alapján történő tervezése a személyes rehabilitációs tervben történik. Ez a munkavállaló munkakörét, a rehabilitáció közösen meghatározott célját és a cél eléréséhez szükséges beavatkozásokat tartalmazza. A személyes rehabilitációs tervben szereplő, a munkavállalást nehezítő körülmények felszámolására irányuló segítő szolgáltatások két fő csoportba sorolhatók. A foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén javasolt segítő szolgáltatás a munkaerő-piaci információnyújtás, a munkatanácsadás, a pályatanácsadás, a rehabilitációs tanácsadás és a pszichológiai tanácsadás. A segítő szolgáltatások másik köre inkább a munkahely megtartását, az önálló életvitelt, az egészséges életmódot segíti. Ide tartozik az életvezetési tanácsadás, a jogsegélyszolgálat, a családgondozás és a szociális ügyintézés.

Az uniós forrásból finanszírozott programok közül a megváltozott munkaképességű személyek támogatása kapcsán a TÁMOP 1.1.1 programot kell megemlítenünk, amelyet az NRSZH (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) valósít meg az RSZSZ-ekkel (Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv) való együttműködésben. A program, különböző munkaerő-piaci módszerek és eszközök kombinációjával, a kiemelt réteg foglalkozási rehabilitációs céljainak megvalósítását támogatja.

Irodalom:

  • A foglalkozási rehabilitáció középtávú stratégiája a nemzeti és közösségi irányelvek mentén (TÁMOP 5.3.8-11/A1-2012-0001 kódszámú „Rehabilitáció–Érték-Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram”)
Vissza a hasznos információkhoz