Tartsd velünk az irányt!

Gépészmérnök

Mit kell tudni a gépészmérnökről?

A gépészmérnök munkája rendkívül sokrétű, hiszen tevékenysége bármilyen gyártási folyamat alapjait megadhatja. Ő dönt arról, hogy a gyártás során milyen – pl. mezőgazdasági, közlekedési elektromos – gépeket, berendezéseket használjanak. Van, hogy ő alakítja ki azokat, illetve felügyeli a szerelési és karbantartási munkákat is. Munkája során nagyon alapos szaktudásra van szükség, mert aprólékos és nagy pontosságot igénylő feladatokat végez pl. egy lyukasztó-berendezés milliméter-beállításait. Általában egy gyártó vállalatnál dolgozik alkalmazottként.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…van műszaki, technológiai érzéked, otthonosan mozogsz a gépek világában, szereted azokat összeszerelni és szétszedni, illetve megérteni, hogyan, mitől is működnek. Ha jó problémamegoldónak tartod magadat, mert logikusan gondolkodsz, keresed a nagyobb összefüggéseket, ugyanakkor el is tudsz mélyedni aprólékos pl. összeszerelési munkákban annak érdekében, hogy az adott gép – újra - működjön, érdemes gépészmérnökként dolgoznod.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…le kell érettségizned (ajánlott gimnáziumban vagy műszaki szakközépiskolában),majd a gépészmérnöki alapképzési (BSc) szakot kell elvégezned egy felsőoktatási intézményben.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Elemző
  • Tárgyias

Gépészmérnökként fontos, hogy érdekeljenek a nagyobb összefüggések, tudj rendszerben és azok elemeiben gondolkodni, mert munkád egy része a problémák megoldása lesz.Akár azért, mert egy új gépet kell beállítani, akár azért, mert egy régebbi gép elromlott, és meg kell találni a hibát. Mivel a munkád az eltérő gépekhez, berendezésekhez kapcsolódik, elengedhetetlen, hogy azokkal bátran dolgozz. Élvezni fogod, mert munkád eredményét hamar láthatod, például azt, hogy egy gép újra jól működik, vagy egy adott termék gyártása az általad meghatározott gépen útnak indul.

Gépészmérnökként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Gépészmérnökként akkor lesz munkád sikeres, ha a cég gépei, berendezései jól működnek, minden fennakadás nélkül legyártják a szükséges termékeket. Te fogod ugyanis biztosítani, hogy a gépek üzemképesen rendelkezésre álljanak a gyártás során, akár mert jól terveztél, akár azért, mert felismerted a meghibásodás okát, és azt, hogyan kell megjavítani. Ennek elérésére többek között a következő tulajdonságokkal jó, ha rendelkezel:

  • Technológiai, műszaki kompetencia, mert a munkád során értened kell a gépek működését, így otthonosan kell mozognod például a mechanika, az elektromosság, az informatika területén is.
  • Logikus gondolkodás, ami a problémák felismerésében és megoldásában fog neked segíteni.
  • Probléma megoldási képesség, mert a tervezési folyamatoknál, a munkaszervezési feladatok során tőled várják majd a folyamatos üzemképességet.
  • Tanulás, mert sok új fejlesztés van a területen.
  • Csapatmunka,merta munkatársakkal, de esetleg a megrendelővel is együtt kell működnöd a siker érdekében.
  • Digitális kompetencia, mert ma már a gépészmérnöki munkák többsége számítógépen történik.

Ezeken túl nem árt, ha jól tudod kezelni a konfliktusokat, jól kezeled a stresszesebb helyzeteket, mert azok jellemzőek lehetnek egy gyártási folyamatnál, ahol gépek és emberek szorosan dolgoznak együtt.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A gépészmérnökkel szemben támasztott egészségügyi elvárások a következők:

·         ép kezek, ujjak – hogy a gépek tervezésében, javításában aktívan részt tudjon venni;

·         jó látás, látásélesség, térlátás – főképp a pontos és szakszerű tervezéshez szükséges.

 

A foglalkozás egyes tevékenységeit hallássérültek és enyhe fokban mozgássérültek is el tudják végezni. Fontos, hogy a sérülés típusainak megfelelő segítséget használhasson az illető, pl. a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészüléket, akadálymentesített munkahelyet (pl. liftek, kapaszkodók, csúszásgátlók felszerelése), vagy egyes feladatokat adjon át más munkatársaknak.

Mi jellemző a gépészmérnök munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (20%)
(20 - 80)
Önálló (80%)
Végrehajtó (40%)
(40 - 60)
Irányító (60%)

Mit csinál a gépészmérnök?

A gépészmérnök legfontosabb feladata a tervezés és a gyártás hibamentességének biztosítása. A tervezés az adott vállalat által gyártott termékek gyártásának megtervezését jelenti: meghatározni, kialakítani a szükséges terméket előállító gépet, berendezést, majd próbagyártásokat irányítani. Az üzemszervezés azt jelenti a gépészmérnöki munka során, hogy döntéseket hoz az adott termék gyártásának erőforrásairól: milyen gépekkel, hány fővel, milyen anyagok felhasználásával induljon meg a gyártás. Egy-egy felmerülő probléma esetén, ő dönt a karbantartási és javítási folyamatokról is.

  • Tervezési feladatokat lát el. Technológiai folyamatokat, szerelési munkákat tervez, próbál ki, tesztel.
  • Hatékonysági döntéseket hoz. Egy-egy tervezést követően az előrelátható gyártási folyamatról, a használt berendezések, gépek terhelhetőségéről olyan döntéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a költségek és egyéb erőforrások legkedvezőbb felhasználást.
  • Gyártási, telepítési folyamatot hajt végre, illetve azt irányítja. A gyártási folyamatban részt vesz, vagy annak elvégzését ellenőrzi.
  • Karbantartási, üzemeltetési és üzembe helyezési folyamatokat irányít. A tervezett fejlesztésekről, javítási munkákról döntést hoz, és azokat kiadja elvégzésre a munkatársainak.
  • Minőségellenőrzési és biztosítási feladatokat lát el. A gyártási és egyéb folyamatok során elkészült termékeket, illetve az alkalmazott berendezéseket, készülékeket ellenőrzi, ellenőrizteti adott szempontok mentén.
  • Dokumentációt készít. Önállóanvagy technikusi segítséggel leírja a gyártmány előállításának menetét, fő jellemzőit.
  • Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A gépészmérnök munkája során sokféle eszközt, berendezést használ a magas színvonalú munka elvégzése érdekében:

  • mérő és ellenőrző eszközök: tolómérő, mikrométer, optikai és villamos hosszmérők
  • számítógép, illetve ahhoz illeszkedő tervezőprogramok
  • egyéb műszerek, gépek, berendezések, amelyek az adott iparággyártási, feldolgozási, dokumentációs folyamatához kapcsolódnak

A gépészmérnök munkájában különböző fémes és nem fémes anyagokat használ, például gumi, üveg, fa, réz, ólom, titán, bronz és ezek ötvözetei.

Kivel találkozik munkája során?

A gépészmérnök munkája során elsősorban a vezetőjével (pl. üzemvezető), illetve munkatársaival tartja a kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan kapcsolatba kerül más területen dolgozó szakemberekkel is:

  • technikusokkal;
  • gépkezelőkkel;
  • betanított munkásokkal.

Esetenként megbeszéléseket folytathat a megrendelővel is, hogy pontosítsák a gyártás részleteit.

Hol végzi a munkáját?

A munkavégzés helye e foglalkozásnál jellemzően üzem, gépterem, műhely vagy iroda. Ez utóbbi a szükséges tervezési folyamatok és dokumentációk elkészítése esetén jellemző. Összeszerelői munka során, illetve a gyártási folyamat felügyeletekor megfordul a szerelőcsarnokban, gyártósorok mellett is.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A gépészmérnök munkaideje jellemzően a normál munkarendnek megfelelően alakul, azaz napi 8 óra. Ha a gyártás több ciklusban folyik, azaz több mint 8 órát mennek a gépek, például azért, mert sok a megrendelés, akkor előfordulhat, hogy a gépészmérnökök egymást váltva, több műszakban dolgoznak.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A gépészmérnököt munkája során többféle veszély érheti:

  • baleseti és sérülésveszéllyel járhat a használt gépek, berendezések és rendszerek működtetése;
  • hő ártalmat jelenthet a magas hőmérsékletű üzemi munkavégzés;
  • veszélyes vegyi anyagok használata allergiát, sérülést okozhat;
  • magas zaj- és porszint is ártalmat okozhat egyes üzemekben.

Ezek kiküszöbölésére védőruha és védőfelszerelés viselése kötelező, illetve fokozottan ügyelni kell a balesetvédelmi és biztonsági előírások betartására.

A gépészmérnök munkája szellemi tevékenység, mely könnyű fizikai igénybevétellel is jár. Tevékenységét többnyire ülve, rajzasztal, illetve számítógép mellett végzi, illetve az üzem területén sokat jár-kel.

A munka során a precíz, de sok esetben monoton munkavégzés, a gyors munkatempó követésével járó stressz és a munkatársakkal való együttműködés, illetve irányításuk fáradtsághoz vezethet. Ajánlott ezért a munkaidő utáni szellemi kikapcsolódás is, mely feltöltheti a szakembert.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképzettség: Gépészmérnök
Felsőoktatási szak neve: Gépészmérnöki alapképzési szak (BSc)

Ahhoz, hogy a gépészmérnöki alapképzési szakot elkezd, érettségi szükséges, amelyet gimnáziumban vagy műszaki szakközépiskolában érdemes megszerezni.

A munkakör betöltéséhez gépészmérnök szakképzettség szükséges, amely gépészmérnöki alapképzési szakon (BSc) szerezhető meg.

Ahhoz, hogy a gépészmérnök munkájához kapcsolódó összes alaptudást könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • matematika – mert sok számítást kell majd végezned;
  • fizika – ennek segítségével a gépek működésének megértését sajátíthatod el;
  • technika, életvitel és gyakorlat – a kézügyességedet és a műszaki gondolkodásodat fejleszti;
  • informatika – mert a foglalkozás napjainkban magas szintű technológián alapul.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Gépészmérnök?

Minimum 380 000 Ft - Maximum 460 000 Ft

A gépészmérnök átlagkeresete havi bruttó 424.000 Ft, azonban az országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 380.000-460.000 Ft között mozoghat.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A hazánkban működő több autóipari és egyéb gépipari, külföldi és hazai vállalatoknak köszönhetően a gépészmérnökök elhelyezkedési esélye jónak mondható. Egyaránt keresnek fiatal, pályakezdő gépészmérnököket és nagy tapasztalattal bíró szakembereket ezek a cégek, így várhatóan nem lesz gond az életpálya semelyik szakaszában munkát találni.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Gépészmérnöki végzettségű szakemberek elsősorban üzemmérnöki vagy gyártástervezői munkakörben szoktak elhelyezkedni. A friss diplomásokat főképp a gépgyártással, járműgyártással foglalkozó multinacionális vállalatok keresik. Mivel ezzel a végzettséggel több, mint 30 munkakör tölthető be, megfelelő nyitottság mellett a munkaerőpiacon való elhelyezkedés nem okoz nagyobb nehézséget. Ezek közül néhány:

  • autótervező mérnök;
  • épületgépészeti mérnök;
  • mezőgazdasági gépészmérnök;
  • műszer- és finommechanikai szakmérnök;
  • repülőgépmérnök.

Továbbtanulásra a Gépészmérnöki mesterszakon (MSc), van lehetőség. Az ilyen képzésekről kikerülő szakemberek napjainkban a legkeresettebbek közé tartoznak.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Szerinted hányféle vállalatnál helyezkedhetnek el a gépészmérnökök?

Minden olyan iparágban keresnek gépészmérnököket, amelyben gépekkel dolgoznak. A termálvizek hasznosításától kezdve, egy távfűtési rendszer kialakításán, egy repülőtér épületautomatizálásán át, szennyvíziszap- és veszélyeshulladék-égetőig minden területen találhatóak olyan munkahelyek, amelyek tárt karokkal várják a gépészmérnököket. Ez azt is jelenti, hogy egy gépészmérnök megválogathatja, hol dolgozzon, hogy a számára érdekes területen helyezkedjen el.

Gondoltad volna, hogy az első mindenki számára elérhető autó, a Ford T-modell magyar gépészmérnök kezei közül került ki?

Galamb József a 20. század elején szerezte meg gépészmérnöki diplomáját a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában, 1908-ban pedig már be is mutatták az általa tervezett Ford T-modellt, amely az autóipar legelső modern terméke, és a 20. század autójának választották. A magyarok által „Bádog Böskének” nevezett autóból, több mint 15 millió példányt gyártottak majd 20 év alatt, így ez lett az első népautó.

Halottad már Kandó Kálmán, gépészmérnök nevét?

Kandó Kálmán 1895 és 1929 között 69 gépészmérnöki szabadalmat nyújtott be, amelyek többek között a mozdonyok, a villamos vasúti motorok, önműködő kapcsoló-berendezések és erőátviteli telepek területéről kerültek ki. Azon túl, hogy e találmányaival nemzetközi szakmai elismertséget szerzett, elgondolásai a mai napig alapjait jelentik a gépészmérnöki munkának.

Gondoltad volna, hogy a világ első mérnökképző egyeteme Magyarországon indult?

1735-ben alapították meg a világ első műszaki akadémiáját Selmecbányán, ahol bánya-, kohó- és erőmérnököket képeztek. Az InstitutumGeometrico-Hydrotechnicum (a mai Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem elődje) alapítására később, 1782-ben II. József adott ki utasítást, ezzel megalapítva világ első mérnökképző egyetemét. Olyan híres gépészmérnökök kerültek ki onnan, mint például Kandó Kálmán, Pattantyús-Ábrahám Géza, Mihály Dénes.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  • www.mernokujsag.hu – mérnöki szakfolyóirat
  • Dudás: Gépgyártás-technológia I.-IV. Műszaki Kiadó. 2011.
  • Márton: Gépészeti ismeretek. Műszaki Kiadó.2003.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozásbemutató anyagokkal
  • www.nive.hu– itt megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.eniskolam.hu
  • www.szakmavilag.hu
  • www.mileszel.hu

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • 200 x szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: http://www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Én az élelmiszeriparban kezdtem, majd a textiliparban dolgoztam, most pedig már jópár éve az autóiparban vagyok. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen sok területen kipróbálhatom magam. Ami nyilván nehézség egy-egy váltásnál, az az adott szakmai terület sajátosságainak a megismerése. Ez azért mindkét váltásnál volt egy jó fél év. Szerintem érdemes mindig nyitott szemmel járni, minden nap tanulni, akár külföldi szaklapokat, internetes szakcikkeket olvasni, mert elég gyorsan fejlődik a szakma.” – Vallott őszintén Endre, tervező.