Tartsd velünk az irányt!

Belgyógyász

Mit kell tudni a belgyógyászról?

A belgyógyász az egészségügyi ellátás egyik fontos szereplője. Munkájának célja alapvetően a betegek belgyógyászati panaszainak – pl. magas vérnyomás, visszér, gyomorfekély – megszüntetése betegségük kezelésével. A betegeket rendelőjében fogadja, ahol érdeklődik panaszaik felől, azoknak megfelelően megvizsgálja őket, majd a vizsgálati eredményekből és a beteg kórképéből következtet a panaszok lehetséges kiváltó okára. Bizonyos pácienseket maga kezel, azonban ha úgy ítéli meg, beutalhatja őket szakorvoshoz – pl. ideggyógyász, ortopéd szakorvos – további vizsgálatokra. Rendszerint asszisztensek segítik mindennapi teendőiben, az emberek életét közvetlenül érintő döntéseit azonban önállóan hozza meg.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

… fontosnak tartod, hogy olyan tevékenységet végezhess, amelynek során emberek között lehetsz, meghallgathatod problémáikat, és közvetlenül vagy közvetetten segíthetsz nekik azok megoldásában. Fontos továbbá, hogy ne okozzon számodra problémát az önálló döntéshozatal, mert betegeiddel kapcsolatban az összes fontos döntést egyedül kell meghoznod majd. Mivel munkád nagy részében tünetekből és panaszokból kell majd rendellenességekre következtetned, előnyös, ha közel áll hozzád az elemzés, és ha képes vagy precízen, a figyelmedet összpontosítva dolgozni. Ha jól megérted magad az emberekkel, és így a jövőben a betegekkel is jó kapcsolatot tudsz majd kialakítani, remek belgyógyász válhat belőled.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

… az általános iskola befejezését követően egy gimnáziumban vagy – egészségügyi – szakközépiskolában le kell érettségizned, majd a felsőoktatásban az általános orvos osztatlan mesterképzést kell elvégezned. Ezt követően teheted le a rezidensképzést követően a belgyógyászati szakvizsgát.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Elemző
  • Közösségi

Belgyógyászként nagyon fontos lesz, hogy szeress elmélyülni tevékenységeidben, és elméleti megoldásokat kidolgozni a problémákra, hiszen munkád legnagyobb részében vizsgálatokat kell majd végrehajtanod, és azok eredményéből következtetned az azokat okozó rendellenességekre, betegségekre. Előnyös, ha figyelmes vagy, és minden apró részletet észreveszel, mert sokszor a legapróbb tünetnek is jelentősége lesz munkád során. Ha szeretsz emberek között lenni, meghallgatni problémáikat, segíteni rajtuk és társadalmilag hasznos tevékenységet végezni, ez a szakma neked való lehet.

Belgyógyászként A belgyógyásztól az alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások elvégzése a következő egészségügyi tényezőknek való megfelelést kívánja meg: • karok, kezek, ujjak épsége – a vizsgálatok és beavatkozások elvégzéséhez; • ép látás és hallás – a tünetek felismerését támogatja; • érthető beszéd – a betegekkel, valamint a kollégákkal való kapcsolattartás során szükséges; • figyelemösszpontosítási képesség – a munkával járó nagyfokú felelősség végett; • megfelelő állóképesség – az alkalmanként több műszakban való munkavégzéshez. Hallássérültek a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészülékkel végezhetik ezt a tevékenységet.milyen tulajdonságokra van szükséged?

A belgyógyásznak elsősorban az emberi testtel, és annak működésével kapcsolatban kell jól tájékozottnak lennie, hiszen annak betegségeinek gyógyítását végzi. Ha belgyógyász szeretnél lenni, a következő képességeknek, készségeknek érdemes a birtokában lenned:

  • Felelősségtudat, hiszen a páciensek életét alapvetően befolyásoló döntéseket kell majd meghoznod.
  • Figyelem, hogy minden panaszt és tünetet fel tudj majd ismerni és számításba tudj majd venni.
  • Probléma megoldási képesség, mert a panaszok és tünetek ismeretében fel kell majd ismerned az azokat okozó rendellenességeket.
  • Önállóság, mivel döntéseidet egyedül fogod majd meghozni.
  • Empátia, hogy a betegekkel minél jobb viszonyba tudj majd kerülni, és így lehetőséged legyen a teljes kórtörténet megismerésére.
  • Emlékezet, hiszen mindig tisztában kell majd lenned az egyes betegek rendellenességeivel, és a nekik javasolt gyógymódokkal.

Mindezek mellett mivel munkád során gyakran dolgozol majd asszisztenseid segítségével, és alkalmanként más orvosoktól is segítséget kell kérned, előnyös, ha jól tudsz csapatban dolgozni, és ha jó a kommunikációs képességed. Mivel a betegek adatait számítógépen tárolják, ezért munkád során jól jöhet a digitális kompetencia is.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A belgyógyásztól az alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások elvégzése a következő egészségügyi tényezőknek való megfelelést kívánja meg:

  • karok, kezek, ujjak épsége – a vizsgálatok és beavatkozások elvégzéséhez;
  • ép látás és hallás – a tünetek felismerését támogatja;
  • érthető beszéd – a betegekkel, valamint a kollégákkal való kapcsolattartás során szükséges;
  • figyelemösszpontosítási képesség – a munkával járó nagyfokú felelősség végett;
  • megfelelő állóképesség – az alkalmanként több műszakban való munkavégzéshez.

Hallássérültek a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészülékkel végezhetik ezt a tevékenységet.

 

Mi jellemző a belgyógyász munkájára?
Személyközpontú (90%)
(90 - 10)
Tárgyias (10%)
Kültéri helyszínen (5%)
(5 - 95)
Beltéri helyszínen (95%)
Végrehajtó (10%)
(10 - 90)
Irányító (90%)

Mit csinál a belgyógyász?

A belgyógyász munkája során a páciensek egészségügyi problémáinak megoldására törekszik. Ennek érdekében pontosan ismernie kell a beteg kórtörténetét és panaszait, hiszen csak így következtethet azok kiváltó okára. Behatóan ismeri a páciens jogait, és minden esetben ezekhez alkalmazkodva, a beteg emberi méltóságának teljes tiszteletben tartásával hozza meg döntéseit. Munkája során a következő tevékenységeket végezheti:

  • Fogadja a betegeket. Ezt általában a belgyógyászati szakrendelőben teszi.
  • Felveszi a betegről és a beteg környezetéről az anamnézist. Érdeklődik a beteg panaszai felől, illetve ezzel kapcsolatban esetlegesen életviteléről, családi hátteréről.
  • Elvégzi a panaszok által indokolt vizsgálatokat. Többek között ilyen lehet a vérnyomás mérése, a nyirokcsomók kitapintása, megkopogtatása, a tüdő, szív stb. hallgatózással való vizsgálata. Szüksége esetén EKG vagy mozgásszervi vizsgálatot is végez, laboratóriumi leleteket elemez. Ebben asszisztensei vannak segítségére.
  • A vizsgálati eredmények értékelése után diagnózist állít fel. Erről minden esetben tájékoztatja a beteget is.
  • Kiválasztja az adott rendellenesség kezelésének legmegfelelőbb módját. Tájékoztatja a beteget, hogy milyen egészségre ártalmas magatartásformákat és életmódot célszerű kerülnie, valamint felírja neki a szükséges gyógyszereket.
  • Együttműködik más szakorvosokkal, illetve egészségügyi dolgozókkal. Szükség esetén beutalót ír egy szakorvoshoz – pl. neurológushoz –, amihez csatolja a beteg leleteit.
  • Szükség esetén megfelelő hatósági intézkedéseket kezdeményez.
  • Adminisztrációt végez. A társadalombiztosítási rendszerben rögzíti a beteg adatait, betegségét, a kiutalt gyógyszereket. Ezzel a beteg életének egészségügyi szempontból meghatározó eseményei nyomon követhetővé válnak.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A belgyógyásznak munkája során sok különböző eszközt kell használnia, hiszen feladatai szerteágazóak lehetnek. Elsősorban diagnosztikai eszközök ezek, azonban bizonyos eszközeinek segítségével helyi kezelést is alkalmazhat. Néhány példa:

  • vérnyomásmérő;
  • fonendoszkóp;
  • speciális diagnosztikai eszközök pl. endoszkópok – a vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzéséhez;
  • injekciós tű.

Mindezek mellett a belgyógyász a betegekkel és kollégáival való kapcsolattartáshoz mobiltelefont használ, a különböző nyilvántartásokat és dokumentációkat pedig számítógép segítségével készíti el.

A belgyógyász munkája során olyan anyagokat használ, amik közvetlenül segítik tevékenységeit. Ilyenek lehetnek a különböző gyógyszerek, tabletták, kenőcsök, stb., vagy az alapvető kezeléseket biztosító vatta és gézlapok.

Kivel találkozik munkája során?

A belgyógyász munkája során elsősorban a betegekkel találkozik, akiknek panaszaiból kiindulva diagnosztizálja rendellenességeiket. Ennek során nagyon fontos, hogy képes legyen a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására. Asszisztenseivel napi szinten együttműködik. Adott esetben kapcsolatba kerülhet még:

  • más szakorvosokkal, akikhez beutalóval irányítja a betegeket;
  • gyógyszerészekkel, akikkel konzultál a gyógyszerek felírásával kapcsolatban;
  • szükség esetén a hatósággal;
  • a Magyar Orvosi Kamarával, hogy első kézből tájékozódhasson az új gyógymódokat és jogszabályokat illetően.

Hol végzi a munkáját?

Az egészségügyben dolgozók mindegyikének munkája során kulcsfontosságú a munkavégzés helyének megfelelő sterilizálása. A belgyógyász a betegfelvételt szakrendelőben vagy egy kórház belgyógyászati osztályán végzi, ahol minden eszköz adott a vizsgálatok elvégzéséhez és a diagnózis felállításához. Mivel egyes páciensek olyan panaszokkal is fordulhatnak hozzá, amelyek nem mindennaposak, a belgyógyász speciális laborokban is végezhet feladatokat a különleges igényű betegek vizsgálatainak elvégzése céljából.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A belgyógyász jellemzően váltakozó munkarendben, hol délelőtti, hol délutáni műszakban, vagy esti ügyeletben végzi tevékenységeit. Ahhoz, hogy minden feladatát sikerrel végezhesse el, előfordulhat, hogy több műszakban, akár napi 12 órában is dolgoznia kell. Hétköznap és hétvégén egyaránt dolgozhat, hiszen a betegeknek bármelyik pillanatban segítségre lehet szükségük. Ez alól nem képeznek kivételt az ünnepnapok sem. 

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A belgyógyásznak munkája során mindig ügyelnie kell a megfelelő higiéniás körülményekre. Az alábbi veszélyforrásokkal találkozhat:

  • a munkához használt eszközök, berendezések nem szakszerű és körültekintő használata, valamint ezek nem megfelelő sterilizálása balesethez vezethet;
  • az orvosi röntgenkészülék használata sugárveszéllyel járhat;
  • az ön- és közveszélyes betegekkel való kapcsolattartás szüksége kockázati tényezőt jelenthet.

Mindezek miatt a belgyógyászok számára rendkívül fontos a munkával járó higiéniás-, valamint munka- és balesetvédelmi előírások betartása.

A belgyógyász munkája elsősorban szellemi igénybevétellel jár. Mivel elengedhetetlen, hogy a páciensek panaszait okozó egészségügyi rendellenességeket pontosan ismerje fel, a szakma komoly figyelemösszpontosítási képességet kíván. A felelősségteljes hozzáállás is fontos, hiszen a szakembernek egyedül kell döntéseket hoznia más emberek életét közvetlenül befolyásoló kérdésekben. Fizikai igénybevétellel elsősorban a különféle vizsgálatok elvégzése járhat, valamint az ezekhez szükséges eszközök mozgatása.

Mivel a belgyógyász fokozott szellemi tevékenységet végez, elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű időt szánjon a testi és szellemi feltöltődésre egyaránt.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképzettség: Általános orvos

Felsőoktatási szak neve: Általános orvos mesterképzési szak (egységes, osztatlan képzés, MSc)

A munkakör betöltéséhez általános orvos szakképzettség szükséges, amely általános orvos mesterképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben szerezhető meg. Ezt követően a belgyógyászati szakvizsga megszerzése is követelmény. Az általános orvos egységes, osztatlan mesterképzési szak megkezdésének előfeltétele az érettségi bizonyítván, amelyet az általános iskola elvégzését követően gimnáziumban vagy – egészségügyi – szakközépiskolában szerezhetsz meg.

A belgyógyász szakma sikeres elsajátításában és az eredményes munkavégzésben segítségedre lesz, ha az alábbi tantárgyakban otthonosan mozogsz:

  • biológia-egészségtan – az emberi test, és az abban zajló folyamatok pontos ismeretéhez ad jó alapot;
  • természetismeret – a páciens életkörülményeinek és azok lehetséges hatásainak vizsgálatához;
  • kémia – a gyógyhatású készítmények hatásai miatt.

 

 

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Belgyógyász?

Minimum 265 000 Ft - Maximum 500 000 Ft

Egy belgyógyász átlagkeresete Magyarországon havi bruttó 434.000 Ft, ami az elmúlt évekre visszatekintve nem mutat jelentős változást. Az országos átlagkereset havi bruttó 265.000 és 500.000 Ft között mozoghat, attól függően, hogy a szakember állami vagy magán egészségügyi intézményben helyezkedik el, valamint hogy mekkora a szakmai tapasztalata. Az állami egészségügyi-rendszerben dolgozó belgyógyász keresete a közalkalmazotti bértábla szerint alakul, ahol az életkor és a szakmában töltött idő a legfontosabb tényezők az keresetnövekedés szempontjából.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A rövidtávú előrejelzés szerint a Magyarországon belgyógyászként elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben javulni fognak, hiszen hazánkban hiány mutatkozik az egészségügyi dolgozókból. A képesítést megszerzők elhelyezkedhetnek állami és magán egészségügyi intézményekben egyaránt, valamint magánpraxis indítására is lehetőségük nyílik. A minél szélesebb körű szakmai tapasztalatok megszerzése megkönnyítheti az elhelyezkedést ebben a munkakörben.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A belgyógyászként elhelyezkedni kívánók elsősorban állami egészségügyi intézményekben találhatnak munkát. Az állami szektorban dolgozó szakorvos keresetét a a közalkalmazotti bértábla határozza meg. Lehetséges továbbá magán egészségügyi intézményekben is elhelyezkedni, magánkórházak, magánklinikák belgyógyászati osztályán. Ezekbe az intézményekbe nehezebb lehet a bekerülés, és a fizetések is függetlenek az állami szabályozástól. A belgyógyászok által betölthető munkakörök elsősorban a kezelt szervekben és rendellenességekben különbözhetnek egymástól:

  • Kardiológus;
  • Hermatológus;
  • Toxikológus;
  • Gasztroenterológus;
  • Fül-orr-gégész.

 

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Láttál már gasztroszkópot?

A gasztroszkóp az egyik leggyakoribb belgyógyászati eljáráshoz, a gyomortükrözéshez használt eszköz. A beteg fogai közé helyezett csutorán át vezetik be a kb. ujjnyi vastag csövet a beteg nyelőcsövébe, amit segítenie kell lenyelni. A gasztroszkópban üvegszál továbbítja a fényt, valamint a benne elhelyezett kamera képét is ezen keresztül jelenítik meg a monitorokon. Mivel az eszköz mozgatásához szabad helyre van szükség, az orvos a gasztroszkóp egy csatornáján levegőt fújhat a gyomorba a vizsgálat során. A különböző fekélyek és egyéb rendellenességek kimutatására ez ma a legelterjedtebb módszer.

Tudod-e, mi a hematológia?

A hematológia az orvostudomány egy belgyógyászati ága, amely a vér, valamint a vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozik. A hematológus szakorvos a véralvadási zavarok, a vérszegénység és a daganatos vérképzőszervi megbetegedések ok-okozati összefüggéseit, kórismézését, kezelését és megelőzését végzi. Ehhez először is mintákat vesz, majd azok laboratóriumi vizsgálatát követően következtet az esetleges rendellenességre.

Ismered Gömöri Pál nevét?

Gömöri Pál Kossuth-díjas orvos, belgyógyász volt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Klinikai orvostudományi kutatásai az érrendszerben fellépő kóros elváltozásokra, valamint a veseműködés zavarainak kialakulására irányultak. Többek között a magas vérnyomással, valamint a szívizom oxigénhiányos állapota miatt fellépő szívtáji fájdalommal kapcsolatos kutatásaival is komoly eredményeket ért el.

Mit gondolsz, mennyire ismerték az ókori egyiptomiak a szív működését?

A közhiedelemmel ellentétben az egyiptomi orvosok nem rendelkeztek beható ismeretekkel az emberi testet illetően, ugyanis hitük szerint az emberi test halál utáni felboncolása tilos volt. Azonban a szívvel kapcsolatban sokkal alaposabb megfigyeléseik voltak, ismerték a keringést, és tisztában voltak a szív abban betöltött központi szerepével. És bár voltak ismereteik a szívtágulást és a szívburokgyulladást illetően is, feltételezéseik szerint a szív a gondolkodás és az emésztés központja is volt, ami rávilágít megfigyeléseik hiányosságaira is.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  • www.mok.hu  – a Magyar Orvosi Kamara hivatalos honlapja
  • Orvosok Lapja. Promenade Kiadó – a Magyar Orvosi kamara hivatalos havi szakfolyóirata. Megjelenik évente tíz alkalommal.
  • Tulassay: A belgyógyászat alapjai 1-2-3. MEDICINA Kiadó. 2011.

 

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Már tizenévesen tetszett az orvosi pálya, talán azért is, mert édesapám is ezzel foglalkozott, így jobban beleláthattam a munka szépségébe. Azt szeretem a a legjobban, hogy mindig újabb és újabb kihívás elé állít, hiszen a betegek panaszait kis túlzással bármi okozhatja, így minden egyes páciens kezelése egy új akadály leküzdését követeli. És bár orvosként a munka megerőltető lehet, hiszen rengeteg műszakot kell vállalni, folyamatosan figyelni kell, de a gyógyult betegek hálája és az a tudat, hogy én segítettem rajtuk, sok mindent megér.” – mesélte munkájáról Adél, aki belgyógyászként dolgozik.