Tartsd velünk az irányt!

Fogászati asszisztens

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Hogyan dolgozik?

Hol végzi a munkáját?

Milyen munkaidőben dolgozik?

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Fogászati asszisztens?

Minimum 0 Ft - Maximum 0 Ft

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Fogászat-história I.

A legősibb, fogászatra utaló leletek az időszámításunk előtti 7. évezredből származnak. Ezek alapján az Indus völgyi civilizáció tekinthető a fogorvoslás úttörőjének, noha az akkor használt íjfúró még korántsem minősül modern gyógyászati eszköznek.

Két évezreddel később születtek azok a sumér szövegmaradványok, amelyek egyfajta férgeket tesznek felelőssé a fogszuvasodásért. Ez az elképzelés több ezer éven keresztül tartotta magát, Kínában, Egyiptomban és Indiában éppúgy visszaköszön, mint Homérosz írásaiban. A fogak Hammurapi törvényeiben is jelentős szerepet kaptak, bár az előbb említett törekvésektől eltérően itt már kimondottan a fogak eltávolítása volt cél, büntetési megfontolásokból.

Pár századdal később az ókori görögök jelentős fejlődést hoztak, elterjedt a különböző fogók használata, egyre inkább próbálkoztak a beteg fogak, illetve a gyulladt íny gyógyításával is. Hidat viszont nem ők, hanem az etruszkok használtak először, Krisztus előtt 700 évvel.

A római kultúra – ha az igazi áttörést nem is hozta el, de – szintén hozzátett a fogászat történetéhez. Ahogy a neves római tudós, Cornelius Celsus több helyen is írja, terjedőben volt a különböző szerek fájdalom- és vérzéscsillapítási célú használata.

Forrás: www.wikipedia.org

Fogászat-história II.

A középkorban is egy fogászati beavatkozás volt az igazán elterjedt: a húzás. A műveletet legtöbbször borbélyok, vagy általános orvoslással foglalkozó szakemberek végezték, célja is főként a fájdalomcsillapítás és a különböző fertőzések megelőzése volt.

Az évszázadok alatt természetesen az eszközök is fejlődtek, egyre kifinomultabb fogók álltak a foghúzók rendelkezésére. Az 1600-as évek környékén megjelentek az első, kizárólag a fogorvoslás tudományával foglalkozó könyvek, innentől tekinthető ez a terület önálló tudományágnak.

Noha nehezen eldönthető, de sokan a francia Pierre Fauchard-ot tartják a modern fogászat atyjának. Az ő nevéhez fűződik mind a protézisek, mind pedig a különböző fogpótló beavatkozások elterjesztése. Az a fontos felismerés is az ő nevéhez fűződik, hogy a cukor és a hatására képződő savak komoly szerepet játszanak a fogszuvasodás kialakulásában.

Noha bizonyos formáit már századokkal korábban használták Kínában, a fogkrém csak az 1800-as években kezdte meg világhódító útját. Ugyanebben az időszakban alakult ki és terjedt el az amalgám alapú fogtömés, a fogászati szék, illetve a beavatkozások alatti érzéstelenítés is.

Forrás: www.wikipedia.org

5 dolog – A fogakról

A fogászati jellegű problémák nem javulnak és nem múlnak el megfelelő kezelés nélkül. A kellemetlen szájszag oka az esetek túlnyomó részében valamilyen fogászati probléma.

A modern módszerek használatával a gyökérkezelés alig fájdalmasabb egy szimpla tömésnél és a legtöbb esetben nem jár elhúzódó kezeléssel, egy-két alkalom alatt elvégezhető.

Az egészséges fogak megőrzése lehetetlen a rendszeres fogorvosi ellenőrzés nélkül. Más szóval a fogászatban is a megelőzés a leghatékonyabb módszer.

A fogínybetegség nem csak a fogakat, de általános egészségi állapotunkat is veszélyezteti. Egyes kutatások összefüggést mutattak ki a szájban levő gyulladások és egyes szívbetegségek között!

Nem csak a rendszeres fogmosás, de a megfelelő étrend is képes akár pozitívan, akár negatívan befolyásolni fogaink állapotát. A legegyszerűbb példa talán a cukros üdítőitalok csoportja, az ezekben található anyagok jelentősen fel tudják gyorsítani a lyukak kialakulását.

Forrás: www.about.com

Beszélő fogak

A fogazat jelentősége egy régész számára abban rejlik, hogy bizonyos korcsoportokban megbízhatóan felhasználható egy lelet elhalálozási idejének és életkorának meghatározására. Emellett a fogakból fontos információk árulkodhatnak egy adott népcsoport életmódjáról, közegészségi viszonyaikról, orvostudományuk fejlettségéről is.

A fogazat kémiai összetétele alapvetően nem különbözik a csontokétól, a legfontosabb különbség a szerves és szervetlen összetevők arányában van. A bölcsességfog kinövése gyakran elmarad – ezt egyes elméletek az eltérő táplálék-irányultsággal magyarázzák. Az egyes fogtípusok (őrlők, frontfogak) egymáshoz viszonyított helyzete is sokat változott az évmilliók során eltérő szerkezetű, különböző nedv- és rosttartalmú táplálék függvényében, illetve a táplálék lenyelésre, emésztésre való alkalmassá tétele hatására.

A kriminalisztika terén is egyre gyakrabban fordulnak a csontokhoz, fogakhoz „segítségért”. A nemek meghatározására is könnyen hasznosítható a csontszövetből nyerhető DNS-molekulák laboratóriumi vizsgálata: a művelet során a DNS-mintát darabokra vágják, és csak az egyik nemre specifikus részt keresve szekvenálják. Ezzel a módszerrel megfelelő körülmények esetén teljes bizonyossággal megállapítható az egyén neme.

Van-e alapja az amalgám-rémületnek?

Fogászati tömés során mindmáig alkalmazzák az amalgámot, amely ezüst, vas, higany, és egyéb fémtartalmú ötvözet. Nagy szilárdságú, ezért tartós tömésként szolgál. Ezt a technológiát már évszázadok óta alkalmazzák, ám folyamatos viták kísérik egészségre gyakorolt hatását.

A fogászati amalgám összetétele a következő 50% folyékony higany és 50% fémpor, amely: legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz. A folyadék és a por összekeverése manapság gépekkel történik. Elsősorban higanytartalma miatt kiáltják ki a szervezetre mérgező anyagnak az amalgámot. Ám az ötvözet higanytartalma maximum 3 százalék. Az amalgámtömésekből kijutó higany és réz, amelyek egyáltalán mérgezést okozhatnak, nem haladja meg a napi táplálkozással egyébként is a szervezetbe kerülő mennyiségnek a felét. Sok halfaj ennél lényegesen több higanyt tartalmaz, amely a belőlük készült étel elfogyasztásával jut a szervezetünkbe.

Ugyanakkor az Európai Unió és az ENSZ környezetvédelmi kutatói is megvizsgálták a kérdést, és azt állapították meg, hogy az amalgám nem a páciensekre jelenthetne veszélyt, hanem az ezzel dolgozó fogászati szakemberekre és a keveréket összeállító asszisztensekre. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőz-tartalmának állandó figyelése jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Attól függetlenül, hogy több forrás is cáfolja az amalgámtömés káros hatását, alkalmazása mégis egyre inkább „kimegy a divatból”. Ennek pedig nagyrészt esztétikai indokai vannak, mert míg az amalgám feketéllik a fogak közt, és sötétre színezi a tömött fogat, addig a fényre kötő fehér tömések észrevétlenek tudnak maradni egy nagyobb nevetés során is.

Tájékozódási lehetőségek