Tartsd velünk az irányt!

Miért fontos a pályaismeret? (Szakembereknek)

Budapest, 2015.10.12.

A pályaorientáció tartalmát tekintve több tudományterületet (pszichológia, közgazdaság, jog, munkatudomány stb.) ölel fel, és olyan folyamatként definiálható, amely a tanácskérő egyéni igényeinek figyelembevételével segít a megfelelő pálya, szakma kiválasztásában a lehető legszélesebb információnyújtás révén. (Szilágyi, 2007)

E meghatározás alapján a pályaorientáció három alappillére is megállapítható:

  1. Önismeret – a tanácskérő egyéni igényeinek, kompetenciáinak, személyes jellemzőinek ismerete.
  2. Pályaismeret– foglalkozásokkal kapcsolatos szakmai követelményekről, a szakma jellemző tevékenységi köreiről, a szakma nyújtotta lehetőségekről, várható feladatokról, előnyökről, veszélyekről, a kapcsolódó képzésekről és képzőhelyekről való információnyújtás
  3. Munkaerő-piaci ismeret – a kiválasztott szakma munkaerő-piacon való megjelenéséről, körülményeiről, aktuális helyzetéről, keresettségéről, a várható keresetről való információnyújtás.

A pályaismeret fogalmának megjelenése a szervezett pályaválasztási tanácsadás és munkaközvetítés kialakulásához kapcsolódik, és az ehhez szükséges háttértudást jelenti.

„A pályaismeret a munkatudományokon belül rendszerezi és leírja azokat az ismérveket, amit a munkát végző embernek a pályán a foglalkozástevékenységgel kapcsolatban, mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie.” (Völgyesy, 1995) Az optimális pályaválasztási döntés támogatásához figyelembe kell venni az egyén személyiségjellemzőit, valamint a foglalkozásokat és azok követelményeit. A pályaorientációs konzulens/szakember tehát úgy tud segítséget nyújtani a tanácskérőnek, ha támogatja őt a foglalkozások és képzések rendszerében történő eligazodásban, illetve megtanítja az öntájékozódásra, azaz arra, hogy önállóan is képes legyen információhoz jutni.

Tudatában kell lennünk, hogy mind a pályák és foglalkozások tartalma, mind pedig a munkát végző személyisége változik, vagyis az ember-pálya kapcsolata egy dinamikus, folyton változó kapcsolat, mely a szakember részéről is folyamatos információ- és tudás frissítést igényel. A pályák világának van néhány változatlan eleme, íme néhány ezek közül a fogalmak közül, melyeket érdemes tisztázni:

Hivatás: olyan foglalkozási tevékenység, amely megfelel a személyiség erkölcsi értékeinek, érzelmi szükségleteinek, gyakorta intellektuális forrásból táplálkozik.

Foglalkozás: egy előzetes tanulást megkívánó különböző tevékenységekből álló összetett, célirányos cselekvések sorozata. A képzési igényük, tevékenységtípusuk és felelősségszintjük szerint hasonló munkaköröket is foglalkozásnak nevezik.

Szakma: tulajdonképpen azonos a foglalkozással, de a magyar nyelvben a középfokú foglalkozásokat szoktuk így megnevezni.

Állás: fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását (egy szervezeten belül az állás azonos a munkahelyek számával.) Az angol nyelv tárhódításának köszönhetően a

pozíció szót az állás analógiájaként használjuk, holott eredeti jelentésük eltérő.

Munkakör: a szervezeti struktúra alapegysége, mely dinamikus, eredményorientált; meghatározott tudás, tartalom, folyamatok, felelősségek, hatáskörök tartoznak hozzá.

Foglalkozási tevékenység: egy adott szervezeten belül a szervezeti funkciók (amelyeket az Alapító Okirat és az Üzleti Terv / Stratégia definiál) és a betöltésükhöz szükséges kötelességek és feladatok mátrix szerű kombinációja.

Feladat meghatározása Völgyesy (1995) szerint:

  • „Minden feladat magába foglal egy megoldást, elintézési folyamatot. A munkafolyamat vagy túlnyomó részt mentális vagy mentális és fizikai tevékenységek kombinációjaként valósul meg.
  • Minden feladat egy olyan tárgyra terjed ki, amelyen a kívánt tevékenységnek végbe kell mennie, ez vagy személyi, vagy anyagi jelegű.
  • Minden feladat megoldásában szüksége van segédeszközök (eszmei vagy tárgyi munkaeszközök) alkalmazására.”

 

Pálya: jelenti a foglalkozások csoportját, de használjuk az életút eseményeinek értelmezéseként is, ilyenkor beszélünk életpályáról.

Munka: az egyén és társadalom számára fontos tevékenység, amely szellemi és fizikai energiát igényel, eredménye valamilyen szellemi vagy tárgyi érték.

Végzettség: végzettségnek számít az általános Iskola elvégzése, az érettségi, illetve felsőfokú végzettséget ad egy felsőoktatási intézmény elvégzése. A végzettség azonban önmagában nem jelent semmilyen specializációt, azt a szakképzettség adja meg.

A pályaorientációs szakemberek számára a pályaismeret részét képezi a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR’08) való eligazodás.

Ez egy több célt szolgáló, egységes csoportosítás, melynek alapján a munkáltató  meghatározza a foglalkozáshoz kapcsolódó munkaköröket.

 

A FEOR’08 további célja, hogy információt nyújtson a foglalkozás végzéséhez szükséges szakképzettség szintjéről. A foglalkozási rendszer jellemzője, hogy a tíz főcsoportot, azon belül összesen 485 foglalkozást és közel 7000 munkakört tartalmaz. Az 1– 4. főcsoport a szellemi, az 5–9. főcsoport pedig a fizikai foglalkozásokat tartalmazza. A tízedik főcsoporton (0. főcsoport) belül is el lehet választani a szellemi és fizikai tevékenységeket. A főcsoportokon belül, a foglakozásokat négyszámjegyes decimális rendszerbe csoportosítja, melyben az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti.

 

Alapelveiben, felépítésében a FEOR’08 követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO–08 rendszerét, tükrözve a nemzetközi munkaerőpiac szerkezetét.

 

Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tulajdonképpen az állam által elismert  szakképesítések teljes listáját tartalmazza és a hozzájuk tartozó legfontosabb adatokat: szakmacsoport- és ágazati besorolását, képzési időt és a képzés munkarendjét (tanfolyam/távoktatás stb).

A szakképesítések között böngészve a szakképesítésekről további információkat találunk a szakmai és vizsgakövetelmények adatbázisában (lásd: www.nive.hu) amely egyaránt tartalmazza a képzés megkezdésének feltételeit, a szakképesítéssel betölthető legjellemzőbb munkaköröket és foglalkozásokat, valamint a szakképesítés munkaterületének, tevékenységeinek, feladatainak rövid leírását és a vizsgára bocsátás feltételeit. Az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenységhez hasznos háttéranyag (toborzás, teljesítmény-értékelés, karriertervekhez) továbbá eligazítást ad annak meghatározására, hogy adott szakképesítéssel milyen foglalkozás, munkakör tölthető be.

Az Országos Képzési Jegyzék kizárólag olyan szakképesítéseket tartalmaz, melyek alapfokú iskolai végzettségre vagy érettségire épülnek. Nem tartalmazza a felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségeket.

A pályaismeret akárcsak az önismeret fontos a pályaválasztás előtt álló vagy pályamódosítást tervezők esetében. Ha valaki jó önismerettel rendelkezik, még nem biztos, hogy eligazodik a pályák világában ezért ilyenkor a legjobb, ha szakembertől kap információt és segítséget.

A pályaorientációs konzulens/tanácsadó szakpszichológus a tanácskérőt úgy tudja leginkább segíteni, ha egyrészt ismeri a szakképzések rendszerét, követelményeit, a szakképzésben való részvétel feltételeit illetve támogatni tudja a tanácskérő önmenedzselési képességét.

A pályaismeret, mint a pályaorientáció egyik alapköve, nélkülözhetetlen a hatékony szakmai munkavégzés sikerességéhez.

Vissza a hasznos információkhoz