Tartsd velünk az irányt!

Miért fontos, hogy legyenek ismereteim a munkaerő-piacról? (szakembereknek)

Budapest, 2015.10.12.

A tanulás világából kilépve előbb-utóbb mindenki a munkaerő-piac részesévé válik. Vannak, akik azonnal találnak munkahelyet és életük végéig hűségesek, de a legtöbben számos vállalatot, intézményt is megjárnak a munkával töltött évtizedeik során. Szükséges tisztában lennie a munkaerőpiac alapfogalmaival, a munkaadói és a munkavállalói szféra jellemzőivel, valamint a várható lehetőségekkel (pl. fiatalokra vagy éppen hátrányos helyzetűekre vonatkozóan), pontosabb, és hosszú távon is sikeres tanácsokat tud adni a hozzá fordulóknak.

Hazánkban az utóbbi két évtizedben mindenki által tapasztalható gazdasági és társadalmi változások mentek végbe, melyek életünk minden területére hatással voltak. A gazdasági átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés elkerülhetetlen velejárója volt, hogy az addig állandónak, kiszámíthatónak mondható munka világa megszűnt. Szinte egyik napról a másikra elvárássá vált, hogy a társadalom minden tagja (a munkaerő-piacra belépni szándékozók, a munkában lévők és a munkájukat elvesztők) a változásokhoz és a kialakult helyzethez alkalmazkodni tudjon. Több szükség van szakemberekre is, akik mint pedagógusok, oktatók segítsék a bizonytalan diákokat, vagy mint pályaorientációs tanácsadók tudnak eligazítást nyújtani a hozzájuk fordulókhoz. A humánerőforrás szakértők pedig a munkaerő-piac alapos ismeretének birtokában tudnak tájékoztatni, interjúztatni, kiválasztani, vagy átszervezéseknél segítséget adni.

A munkaerőpiacon valósul meg a munkaerő elosztása. Két azonos státuszú szereplő –az eladó (munkavállaló) és a vevő (munkaadó) megállapodnak a csere feltételeiben (szerződést kötnek). Az adásvétel során a munkavállaló munkát ígér, amelynek elvégzése után kapja meg a kialkudott díjazást. A cserék összessége alkotja a gazdaság munkaerőpiacát.

Manapság egyre többet halljuk, hogy a korábban megszerzett képzettség nem elegendő, csupán alapként szolgálhat a későbbiekben elsajátított ismeretekhez. Megfigyelhető, hogy a munkahelyeket kínáló munkáltatók álláshirdetéseikben egyre nagyobb figyelmet fordítanak az elvárások részletes kifejtésére. A szakembereknek fontos az álláshirdetésekben kihangsúlyozni, hogy a leírt munkakör pontosan milyen gyakorlati tapasztalatot kíván, és mennyiben támaszkodik az elméleti tudásra, a szakmáról tanultakra. Pályaorientációs szakemberek pedig törekedjenek az egyéni készségek és ismeretek feltérképezésére.

Részben a fenti tudásbeli és szakmai múltbeli eltérés miatt, részben az adott vállalati háttér miatt jelentős bérezési különbségek figyelhetők meg a munkaerő-piacon az azonos munkakörökben, vagy ugyanazzal a képzettséggel betöltött pozíciók között. Eltérés van az állami szektor bérei és a versenyszféra bérei között, de különbség mutatkozik az elvárt munkaidőben is, hiszen a versenyszférában nem ritka a túlóra, hétvégi munka sem. A szakmai tapasztalat az idősebb korosztálynak kedvez, ám vannak olyan munkakörök (elsősorban az IT világban és a reklámpiacon), ahol kifejezetten a fiatal, tanulékony munkaerőt keresik, és magas kezdő fizetéssel indulhat a pályáján. Ezek olyan munkaerő-piaci sajátosságok, amelyek a téma tanulmányozása után ismerhetők csak meg, és a szakembereknek szükséges a tanácsadásba beépíteni. Érdemes a munkaerő-piaci ismereteket kiterjeszteni a hátrányos helyzetű munkavállalókra, a fogyatékkal élő személyekre és a pályakezdőkre is.

A munkanélküliség mellett új fogalommal ismerkedhettünk meg, ez pedig a hiányszakma fogalma. Az információtechnológia rohamos változásával és az iparban történő elterjedésével nem mindig tud lépést tartani a képzés, így ez a terület a munkaerő-piacon kifejezetten hiányszakma. A tudás sokszor gyakorlati úton sajátítható el, így fejlődésre, továbbképzésre ezen a területen mindig van lehetőség, a kérdés csupán, hogy adott-e az alap, az egyéni készségünk és adottságunk, amelyre építkezünk. A szakemberek ezekről a tanulási lehetőségekről tájékozódjanak, a tanácskérőket vagy munkavállalókat tájékoztassák. Többféle mód kínálkozik a továbbtanulásra, önfejlesztésre, továbbképzésre, az adott munkakörről, pályáról szerzett információk alapján a szakemberek komoly szakmai támogatást tudnak nyújtani. Ide kapcsolódó fogalom a munkaerő-hiány. Egyes területeken hazánkban jelentős többletkereslet mutatkozik a szakképzett és szakképzetlen fizikai, valamint a felsőfokú képzettségi szinttel, diplomával rendelkezők iránt, vagyis tartósan betöltetlen álláshelyek vannak (pl. feldolgozóiparra jellemző, vidéki orvosi praxisok, nővérhiány).

Mindezek a munkaerő-piaci viszonyok és annak alakulásából következik, éppen ezért az új követelményekre való felkészüléshez szükséges a munkaerő-piaci ismeretek elsajátítása.

A foglalkoztatási statisztikák mutatják meg egy adott szakmában/régióban a munkaerő-igényt, a munkahely-kínálatot, illetve mutatnak rá egyes munkaerő-piaci problémákra is. Annak érdekében, hogy a szakember átlássa a hazai piaci viszonyokat és azok várható alakulását, érdemes rálátni a hazai munkaerő-piaci trendekre, illetve megismerni, hogy a foglalkoztatás szintjének növeléséhez milyen eszközök állnak rendelkezésre. Ezek után érdemes ismerni a magasabb foglalkoztatást elérő lépéseket (pl. oktatás, továbbképzés, esélyegyenlőség stb.). Ide tartozik a foglalkoztatási formák két változata: atipikus foglalkoztatás (ilyen a távmunka, részmunkaidő stb.) és a tipikus, amely további formákra osztható (pl. egyszerűsített foglalkoztatás).

Munkaerő-piaci ismeretünk nem lehet teljes annak jogi szabályozásának ismerete nélkül. Munkavállalóként, de tanácsadóként, szakemberként is alapvető jogaink és kötelességeink ismerete mellett, tisztában kell lennünk a munkavállalási és alkalmazási formákkal, a munkaviszony létesítésének feltételeivel és egyéb, a munkavégzéssel kapcsolatos szabályokkal.

Vissza a hasznos információkhoz