Tartsd velünk az irányt!

Speciális célcsoportok pályaorientációja

Budapest, 2015.10.12.

A pályaorientációs konzulensek/tanácsadók tevékenysége során kiemelkedő szerepe van a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek (átlagnál alacsonyabb elhelyezkedési esélyűek) támogatásának. Az esélyegyenlőség előmozdítását a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról201 szabályozza. Ezen személyek, csoportok információ-hozzáférése is korlátozottabb, így továbbtanulási és foglalkoztatási arányuk is alacsonyabb. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzet kialakulásának okai a következők lehetnek: negatív diszkrimináció (faj, nem, kor, nemzetiség, vallás stb. alapján), fogyatékosság, alacsony iskolai végzettség, gyakorlat hiánya (pl.: pályakezdők), földrajzilag hátrányos helyzetű lakóhely, a személy ideiglenes távolkerülése a munka világától, melynek következtében tudása aktualitását veszítheti.

Az Európai Unióban jelenleg több mint 5 millió a fiatal munkanélküliek száma, ami mintegy egy millióval több, mint 2008-ban. A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája uniós szinten meghaladja a 20%-ot, ami közel háromszorosa az aktív felnőtt népesség munkanélküliségi rátájának. A tartósan munkanélküli fiatalok aránya egyre magasabb: a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek átlagosan 28%-a legalább 12 hónapja munkanélküli. A 15-24 éves uniós fiatalok közül 7,5 millió sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem vesz részt.

Magyarországon a fiatalok aktivitási rátája 2013 III. negyedévében 20,7%-os volt, ami jóval alatta maradt az Unió hasonló adatának (EU-27: 44%). A korcsoport munkanélküliségi rátája 27,4%.

A lemorzsolódás a felsőoktatás területén jelentős probléma. A beiratkozott hallgatók közül 45 százalék nem szerzi meg a végzettséget a formális tanulmányi időn belül. A felsőoktatásból a végzettség megszerzése nélkül kilepők aránya az EU es OECD országokban 30 százalék körüli. A lemorzsolódottként számításba vettek egy része később, hosszabb idő alatt befejezi tanulmányait, vagy esetleg más oktatási programba kapcsolódik be, de a felsőoktatásból végzettség nélkül kilepők aránya rendkívül magas Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. Sokan a megkezdett, de félbehagyott felsőoktatási tanulmányokat követően képzetlenül lépnek a munkaerőpiacra vagy válnak NEET-fiatalokká, akik sem az oktatásban, sem a foglalkoztatásban nem vesznek részt.

Az Eurostat adatai szerint 2011-ben 7,5 millió 15-24 éves, valamint 6,5 millió 25-29 éves európai fiatal tartozott a NEET-kategóriába. Magyarországon a 24 év alattiak körében még ugyan átlagosnak mondható a NEET-ráta (13,3%), azonban a 25-29 éves korosztályban már nagyon magas, 25,5%. A hazai NEET-populáció jellemzője, hogy többségük inaktív, a nők aránya magasabb az uniós átlagnál, és nagyon sok közöttük a kiábrándult, aki – bár alkalmas lenne rá – nem keres munkát, mert úgy gondolja, hogy úgysem találna. A kiábrándultak aránya az inaktív NEET-ek között a 40%-ot is meghaladja, szemben a 33%-os uniós átlaggal.

 

A „magas kockázatú célcsoportok” közé tartoznak továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek. A szakmaválasztásban, a sikeres életpálya-tervezésben rendkívül nagy szerepe van a munkaerő-piaci, pályaismereti és önismereti információk megszerzésének, bővítésének, melyben kiemelten kezelendőek a hátránnyal induló fogyatékos tanulók. A pályaorientációs tevékenység támogatása elősegíti, hogy a tanulók megismerjék saját képességeiket, naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a különböző szakképzésekről, szakmákról, foglalkoztatási formákról, munkakörnyezetekről, elhelyezkedési lehetőségekről, azaz fejlődjenek életpálya-építési kompetenciáik. Továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a szülők is reális képet kapjanak gyermekük munkavégző képességéről, szakképzési, elhelyezkedési lehetőségeiről.

Az inaktivitás megakadályozására, a munkaerő-piacra való sikeres kilépés, illetve visszatérés céljából olyan alternatív szolgáltatások állnak rendelkezésre, amelyek mind a fogyatékkal élő munkavállalók, mind a munkáltatók befogadásra felkészítését magas színvonalon végzik. Ezeknél a szolgáltatóknál pályaorientációs tevékenység és munkaközvetítés egyaránt zajlik. Egyénre szabott szolgáltatásaik miatt hatékonyságuk meglehetősen magas, a munkába helyezési ráta közel 40%-os.

További hátrányos helyzetű csoportok

A rendszerváltás óta az aktív korú roma munkavállalók aránya körülbelül a felére csökkent. Alacsony iskolai végzettségük aránya igen magas a teljes népesség mutatóihoz képest. Mindezek és az erőteljes előítéletek miatt a munkaerőpiac csekély lehetőséget biztosít elhelyezkedésükre, még az alkalmi munkavállalás területén is jelentősen elmaradnak a nem roma lakossághoz képest. Foglalkoztatásuk körülbelül a fele, a munkanélküliség aránya körükben körülbelül a három-ötszöröse a teljes népesség mutatóihoz képest.

A hosszú távú munkaerő-piaci reintegrációjukat támogató cél érdekében a kormányzat számos program keretében támogatja a romák képzését és foglalkoztatását, valamint különböző humán szolgáltatásokat tesz elérhetővé számukra.

A nők magyarországi munkaerőpiacon meglévő hátrányos megkülönbözetése a férfi munkavállalókkal szemben jelentősen csökkent. 2012-ben sikerült növelni számukat az azt megelőző évhez képest, így foglalkoztatási rátájuk elérte az 52%-ot, ami 20 éve nem látott eredménynek minősül. A gyermekvállalás okozta munkaerő-piaci kiesés, mint a nőkkel szembeni fenntartás alapja (sokat kell távol lennie gyermeke betegségei miatt, lehet, hogy még tervez gyermeket stb.) meghatározza esélyeiket. Helyzetüket azonban tovább javíthatná, ha növekednének a vállalkozásoknál az atipikus foglalkoztatási megoldások, mint amilyen a részmunkaidő, vagy a távmunka.

 

Felhasznált irodalom:

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011. Romagov.kormany.hu

http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia-dokumentumok

http://hvg.hu/karrier/20130322_Noi_foglalkoztatasi_csucsrol_beszelt_Szal%C2%A0

„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” E-learning tananyag. I. modul. A pályaorientációs alapismeretek. Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében. 2013

NEETs – Young people not in employment, education or training, Eurofound, Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

OECD Education at a Glance 2009.

Vissza a hasznos információkhoz