Tartsd velünk az irányt!

Diplomata

Diplomata

FEOR:
291006
Foglalkozási terület:
Közszolgálat
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak (BA))

Bevezető

Általános adatok

FEOR: 2910-06
Foglalkozási terület: Közszolgálat
Képzés típusa: Felsőoktatás
 
 
Hallott már a diplomáciai jegyzékről?
A diplomáciai jegyzék a hivatalos diplomáciai érintkezési forma, mely lehet szóbeli vagy írásbeli egyaránt. Az írásbeli jegyzék a személyes levelet jelenti, a külügyminisztertől a követhez, és viszont. Ma már nem használatos ez a forma. A szóbeli jegyzék furcsa sajátossága, hogy neve ellenére nem szóbeli, azt is írásba foglalják: harmadik személyben íródik, és nincs rajta aláírás, csak egy szignó, az arra illetékes személytől, valamint a képviselet körbélyegzője. Három részből áll: az udvariassági bevezetőből, érdemi részből és udvariassági záradékból.
 
Tudja mit jelent a persona non grata kifejezés?
A persona non grata kifejezés szó szerint „nemkívánatos személy”-t jelent. A diplomáciai kapcsolatokból származik ez a kifejezés. Jelentése szerint a fogadó államnak joga van ahhoz, hogy bármely az országában tartózkodó diplomatát elfogadhatatlannak tartsa. Ilyenkor a fogadó állam a küldő államot értesíti arról, hogy az illető személy nemkívánatos, és megszab egy határidőt, amelynek lejáratáig az illetőnek vagy el kell hagynia az országot, vagy – amennyiben még nem lépett a fogadó állam területére, csak kinevezése történt meg – a kinevezése megszűntnek tekintendő. A küldő állam nem teheti meg, hogy ezt nem veszi figyelembe, így kötelessége a persona non grata személy visszahívása.

Foglalkozás jellemzői

A diplomata saját országa hivatalos képviseletét látja el külföldön – ezt különböző rangokban teheti, melyek növekvő sorrendben a következők lehetnek: segédattasé, attasé, titkár, tanácsos, követ, vagy nagykövet. Feladata minden esetben, hogy elősegítse a külpolitikai célok megvalósulását, és segítségére legyen hazája ott tartózkodó állampolgárainak – ehhez elengedhetetlen, hogy jól ismerje a fogadó országot. Adott esetben vezetheti a diplomáciai képviseletet is követi rangban, de minden esetben folyamatosan építi a külkapcsolatokat, tájékozódik az adott ország lényeges eseményeiről. Hazája számára jelentéseket készít. Mindennapi viselkedésével, a problémákhoz való hozzáállásával, nyilatkozataival, adott programok szervezésével hazáját képviseli, így gyakori, hogy a diplomata viselkedése alapján ítélik meg hazája kormányát és lakóit.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A diplomata munkája változatos, ő testesíti meg a „hidat” a küldő és a fogadó ország között, elsősorban kormányzati szinten, de az állampolgárok között is. Ehhez szükséges, hogy folyamatosan kövesse a fogadó és a küldő ország belpolitikai eseményeit, és szükség esetén kapcsolatba lépjen az illetékes szervekkel – például egy földrengés esetében a felelős diplomata kutatja fel, hogy a helyszínen voltak-e saját országának lakosai, és segíti azok egészségügyi ellátását, esetleges hazamenetelüket. Tevékenysége a naprakész szaktudáson túl, a törvények, politikai törvényszerűségek, szabályok mindenkori betartását követeli meg, hiszen képviselt országával kapcsolatos hírekről be kell tudnia számolnia, például a fogadó ország miniszterének. Munkájában a következő főbb tevékenységeket, feladatokat végzi:

  • A fogadó országot megismeri, kiutazik.  Kiutazása előtt felkészül a fogadó ország sajátosságaiból, legyen szó politikai, társadalmi, gazdasági, jogi vagy kulturális ismeretekről. A diplomata a fogadó országban, annak tudtával és beleegyezésével tartózkodhat – meghívó levelét be kell, mutassa. Amennyiben követi kinevezéssel érkezik, úgy kiutazásakor céljainak megfelelően ki-, vagy átalakítja a külképviseletet, más néven a követséget – annak célját, menetrendjét, az ott dolgozók körét stb.
  • Kapcsolatokat épít. A fogadó országban a szakterületén dolgozó fontos személyiségekkel – legyen az gazdasági, kulturális vagy politikai szereplő, például miniszter – hivatalosan is felveszi a kapcsolatot. Bemutatkozó látogatások keretében megismerkedik az ország vezetőivel, a szakterület képviselőivel.
  • Irányítja a külképviselet hozzá tartozó területének mindennapjait. Követként például a munkatársak – többek között a konzul, a gazdasági, a kereskedelmi tanácsos, a katonai és a kulturális attasé – számára kiosztja a munkát, megbeszéléseket tart, a munkák eredményét számon kéri, ellenőrzi.
  • Nyilvános szerepléseken vesz részt. A diplomáciai szabályok betartásával képviseli országát a fogadó ország jelentős nyilvános eseményein, mint például állami ünnepek, intézményavatások, az ország vezetőinek személyével kapcsolatos rendezvényeken. Ő maga is szervezhet – pl. saját országának ünnepein – követségi programokat, amire meghívja a fogadó ország meghatározott személyeit.
  • Diplomáciai kérdésekkel kapcsolatos tevékenységet végez. Tájékozódik a folyamatban lévő diplomáciai ügyekről, kapcsolatot tart a diplomáciai testületekkel, megbeszéléseket folytat szakértőkkel. A diplomáciai kérdések megoldása érdekében a fogadó ország képviselőivel is rendszeresen találkozik. Támogatja például a két ország között létrejövő gazdasági beruházásokat, kulturális eseményeket stb. Fontosabb események esetén sajtótájékoztatót is tarthat.
  • Segítséget nyújt hazája állampolgárainak. Minden olyan esetben, amikor hazája állampolgára a képviselet segítségére szorul, munkatársain keresztül vagy személyesen nyújt segítséget számára. Ilyen eset például, ha egy turista külföldön elveszti útlevelét.
  • Beszámolókat készít. A külügyminisztérium számára jelentéseket, beszámolókat készít. Előrejelzéseket ír a fogadó országban várható politikai, gazdasági, kulturális stb. helyzetről.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A diplomata feladatainak ellátásához szükséges eszközök elsősorban az irodai munkát támogatják. Ezek közül a legjellemzőbbek az alábbiak:

  • számítástechnikai eszközök – számítógép, nyomtató, szkenner, tablet stb.;
  • kommunikációs eszközök: mobiltelefon, telefon;
  • irodatechnikai eszközök, pl. toll, papír, jegyzetfüzet.
Naprakészségét a napi sajtóanyagok – a helyi és hazájának online vagy nyomtatott újságai, politikai, gazdasági, kulturális stb. lapjai – és szakkönyvek olvasásával biztosítja. A folyó ügyek rendezéséhez számos aktát, ügyiratot, űrlapot használ.

Hol végzi a munkáját?

A diplomata munkáját elsősorban zárt térben, a külképviseleten – követségen – található irodájában végzi. Mivel a követségnek reprezentációs – a küldő ország képviselete – feladata is van, így jellemzően szép környezetben található a követség, nagyon igényes bútorokkal berendezett helyiségekkel. Munkaidejének egy részét külső helyszíneken is tölti, például társadalmi és kulturális eseményeken, hivatali helyiségekben, fogadásokon vesz részt – alkalmanként szabadtéren is. A diplomata munkavégzése sok utazással jár.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A diplomata munkaideje rugalmas munkarendet követ. A diplomata a feladatok mennyisége szerint dolgozik. Gyakran előfordul, hogy heti negyven óránál többre van szükség feladatai ellátása során, ha határidőre kell elkészíteni valamely dokumentumot, vagy ha elhúzódik területének szakpolitikusaival való egyeztetés, esetleg épp egy kulturális rendezvény tart éjszakába nyúlóan. A diplomata mindig rendelkezésre kell, álljon, történjen ez akár hétvégi, vagy ünnepnapon, hiszen politikai, szakpolitikai események, de akár földrajzi katasztrófák is bármikor megtörténhetnek.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A diplomata munkaidejének nagy részét irodai környezetben a számítógép előtt, vagy munkatársakkal, a fogadó ország képviselőivel egyeztetve, de jellemzően ülve tölti, ezért munkája során a következő ártalmaknak, veszélyeknek van kitéve:

  • látáskárosodást, fejfájást okozhat a monitor használata;
  • mozgásszervi panaszokat okozhat a tartós ülőmunka;
  • az emberekkel történő személyes találkozás miatt fokozottan ki van téve (vírusos, bakteriális) fertőzésveszélynek;
  • az irodában használt légkondicionáló berendezés allergiás és felső légúti panaszokat okozhat.
Baleset kockázatot az utazások, az esetlegesen fáradtan történő vezetés jelenthetnek. Mindezekből fakadóan a munka során fokozottan ügyelnie kell, hogy rendszeresen tartson kisebb szüneteket, végezzen kisebb mozgással járó tevékenységeket. A számítógépes munkavégzés miatt a szem pihentetésére is fokozott figyelmet kell fordítania.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A diplomata szellemi munkát végez. A huzamosabb ideig tartó ülés következtében mozgásszervi panaszok, nyak-, hát-, derékfájás, ízületi problémák előfordulhatnak. A számítógép folyamatos használata a látásfunkciók mellett, a kéz és az ujjak használatát igényli. Munkája nagy pszichés igénybevételt jelenthet, többek között az alábbiak miatt:

  • figyelemmel kell lennie, hogy minden jogszabályi előírást betartson;
  • a fogadó ország politikusaival, gazdasági szakembereivel, kulturális képviselőivel történő tárgyalásokon fokozott odafigyeléssel kell követnie a folyamatot, hiszen fontos, hogy érdekeit érvényesítse, a fogadó ország igényeit megértse;
  • idegeskedéssel, feszültséggel fogadhatja a váratlan politikai vagy diplomáciai eseményeket;
  • megnyilvánulása nagy felelősséggel jár, hiszen hazáját képviseli egy idegen országban;
  • a dokumentumok, jelentések időre történő elkészítése is feszültség forrása lehet.
A diplomata számára kulcsfontosságú hogy elegendő időt töltsön pihenéssel és kikapcsolódással, hiszen ez teszi lehetővé fizikai és szellemi feltöltődését egyaránt.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Munkájukat a diplomaták jellemzően egyedül végzik, még akkor is, ha több munkatárs segíti őket. Folyamatosan kapcsolatot tart a külképviselet és a külügyminisztérium más munkatársaival, az asszisztensekkel, a titkárnőkkel, különböző politika közeli információs forrásokkal. Legtöbbet a politikusokkal, szakpolitikusokkal, közéleti személyiségekkel kommunikál, de kapcsolatba kerül más emberekkel is:

  • hatóságok alkalmazottaival;
  • szakértőkkel;
  • más diplomatákkal;
  • politikusokkal;
  • hazája állampolgáraival;
  • sajtó képviselőivel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A diplomaták havi bruttó átlagos keresete 369.000 Ft körül alakul. A pontos havi kereset a köztisztviselők számára kialakított bértábla szerint alakul, amelyben fontos tényező az illető kora, szakmai tapasztalata, illetve, hogy mely országban teljesíti a külképviseleti szolgálatot és milyen rangban teszi azt. Jelentős juttatásokat is kapnak a diplomaták, például az utazásuk, a család ellátása, a gyermekek iskoláztatása támogatása céljából – ennek szabályozását a 104/2003. (VII.18.) Kormányrendelet a köztisztviselők tartós külszolgálatáról tartalmazza. A statisztikák szerint havi átlagos keresetük havi bruttó 320.000 és 590.000 Ft között mozog.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A munkaerő-piaci adatokon alapuló rövidtávú előrejelzés szerint az diplomaták munkája iránti kereslet nem mutat jelentős változást, hiszen a betölthető pozíciók száma adott. Új pozíciók létrejöttét új konzulátusok, követségek létrehozása eredményezhet. A kinevezéseket a 104/2003. (VII.18.) Kormányrendelet a köztisztviselők tartós külszolgálatáról tartalmazza. A diplomatakarrier kiindulópontja a Külügyminisztérium, majd kinevezések sorával lehet eljutni a követi pozícióig – a szakember kinevezését ez esetben a Külügyminisztérium előterjesztése alapján a köztársasági elnöktől veheti át. Az előrelépésekhez a folyamatos magas minőségű munka mellett, a széles körű politikai, gazdasági tájékozottság és általános műveltség, valamint az adott idegen nyelv(ek) kiváló ismerete alapelvárás.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A diplomatákkal szemben a jogszabályok és etikai szabályok pontos betartásán túl számos általános készség és képesség megléte elengedhetetlen. Ezek többek között az alábbiak:

  • Felelősségtudat, ami a munka egészét jellemzi, hiszen akármelyik diplomáciai szakterületen is dolgozik, ő képviseli hazáját, úgy megjelenésében és tetteiben, mint szavaiban;
  • Idegen nyelvi kommunikáció, mert az adott országban történő tárgyalások, nyilvános szereplések alkalmával igényesen és pontosan kell tudnia kifejeznie magát a fogadó ország nyelvén;
  • Önállóság, hiszen személyében képviseli hazáját, így a jogszabályok, etikai szabályok és információk ismeretében, és azok helyes alkalmazásával kell döntéseket hoznia;
  • Kommunikációs képesség, mert mind írásban, mind szóban tudnia kell képviselni hazája érdekeit, oly módon, hogy a fogadó ország szempontjait is szem előtt tartja;
  • Probléma megoldási képesség, hiszen nehezebb ügyek esetén is meg kell találnia az abból kivezető utat, és ennek megfelelően kell viselkednie;
  • Tolerancia, mert az idegen országban való munkavégzés, a más kultúrák megismerése, elfogadása, a velük való együttműködés mindenképp igényli a nyitott és elfogadó hozzáállást.
A diplomata munkájában segítség lehet a konfliktuskezelés, stressztűrés és a logikus gondolkodás egy-egy válsághelyzet helyes és gyors kezelésében. A szövegértés és a rendszerezés képessége a szakember naprakészségéhez tud hozzájárulni, többek között a napi hírek, az információk helyes kezelésében, értelmezésében.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A diplomatáknak munkájuk magas színvonalú végzéséhez a következő egészségügyi elvárásoknak kell megfelelniük:

  • egészséges szív- és keringési rendszer – a munkával járó feszültségek és felelősség kezelése érdekében;
  • ép mozgásrendszer és végtagok – a nyilvános megjelenések, a szükséges utazások és az eszközök használata során;
  • tiszta, érthető beszéd és jó hallás – a gördülékeny kommunikáció végett.
Látás- és hallássérültek pályára kerülése, a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal elősegíthető.
A diplomatával szemben általános elvárás az ápolt, igényes megjelenés is, hiszen ő hazája „arca” a tárgyalások, rendezvények során, így megjelenésével hazájáról is üzen.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A diplomaták számára a sikeres munkavégzéshez szükséges biztos tudás alapjait a következő tantárgyak adhatják meg:

  • történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek – az általános műveltséget alapozza meg;
  • társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – annak érdekében, hogy mindkét ország gazdasági, kulturális stb. kapcsolatait is átlássa;
  • etika – az objektív hozzáállás és a hosszú távú együttműködés érdekében;
  • idegen nyelv és második idegen nyelv – hogy minden esetben gördülékenyen folyhassanak az egyeztetések, akár a diplomácia nyelvein (angol és francia), akár a helyi ország nyelvén.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Azok a személyek fogják élvezni az diplomata pályát, akiket érdekel az összefüggések megértése, amelyhez hajlandóak információkat gyűjteni, kutatni, és ily módon eljutni a probléma megoldásához. Fontos számukra, hogy valamit a közösségért tegyenek, szeretik, ha munkájuk kapcsolatokkal, beszélgetésekkel, közösségi eseményekkel is együtt jár. Ugyancsak élvezik, hogy mindig van megoldandó feladatuk, és szívesen vállalják a feladat megoldásában az irányító szerepet. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, másokat mozgósítani, a feladatok megoldását megszervezni. Elsősorban a feladatok nagyobb összefüggéseinek kézben tartása jelenti a legfontosabb örömforrást számukra a munka során.

  • Közösségi
  • Elemző
  • Irányító

Mi jellemző a Diplomata munkájára?

Globális gondolkodásmód (85%)
(85 - 15)
Aprólékos megoldások (15%)
Változatos (70%)
(70 - 30)
Monoton (30%)
Végrehajtó (10%)
(10 - 90)
Irányító (90%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Nemzetközi kapcsolatok szakértő
Felsőoktatási szak neve: Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak (BA)

A diplomata állások betöltéséhez legjellemzőbben és minimálisan a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak elvégzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A nemzetközi tanulmányok alapképzési szak megkezdésének feltétele az érettségi végzettség megszerzése.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon a képzés hat féléven át folyik. Az oklevél megszerzésének feltétele a négy hét szakmai gyakorlat teljesítése is. Az alapszakos diploma megszerzéséhez minimum két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga szükséges, melyek közül legalább az egyik a következő területek valamelyikéről szaknyelvi nyelvvizsga: társadalomtudományi, jogi, gazdaságtudományi, közigazgatási vagy katonai és rendészeti.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során az a cél, hogy a későbbi munkavégzéshez szükséges társadalomtudományok alapjait megismerjék és átlássák a tanulók, valamint hogy megszerezzék a magas színvonalú munkavégzéshez szükséges képességeket, készségeket. Ennek megfelelően többek között a következő tantárgyak várnak a hallgatókra:

  • nemzetközi jog;
  • nemzetközi gazdaság;
  • a nemzetközi politika;
  • nemzetközi kapcsolatok;
  • szociológia;
  • politológia;
  • jogi és közgazdasági tantárgyak;
  • kommunikáció;
  • idegen nyelv;
  • informatika.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Nemzetközi kapcsolatok szakértő diplomával az elhelyezkedés a foglalkozáshoz szükséges komplex tudás megszerzése után minisztériumokban, kormányzati szerveknél, állami- és magántársaságoknál, nemzetközi szervezeteknél, európai integrációs intézményekben, tömegtájékoztatással, hírközléssel foglalkozó intézményekben, illetve különböző egyéb, nemzetközi kapcsolatokat bonyolító intézményekben lehetséges. Többek között a következő munkakörökben várják őket:

  • politológus;
  • diplomáciai szakértő;
  • politikai szakértő, tanácsadó;
  • társadalompolitikai szakértő.
Továbbtanulás a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakon lehetséges, a szakosodás témakörének megfelelően, például diplomáciai, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok, Európa-tanulmányok szakirányon.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.diplomata.lap.hu – szakmai portál
  • www.gydt.uni-corvinus.hu – Gyakorlati Diplomácia Társasága
  • www.konzuliszolgalat.kormany.hu – Konzuli Szolgálat honlapja
  • Takács: A római diplomácia. Akadémiai Kiadó. 2013.
  • Simonyi: Csúcsrajáratva - a washingtoni diplomácia kulisszatitkai. Alexandra Kiadó. 2009.
  • Kissinger: Diplomácia. Panem Kft. 2008.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány:felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • 200 x Szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Pál, diplomata, kérdésünkre elmondta: „Számomra a legnagyobb kihívás mindig az adott külföldi ország megismerése. Nagyon nehéz érteni egy népet, egy országot úgy, hogy nem ott születtem. Fel lehet készülni, lehet ismereteket szerezni, kutatni az internetet, művészek alkotásait nézni, olvasni, de megélni mindezt nagyon más. Úgy érzem, nekem mindig az volt a legnagyobb kihívás, hogy megértsek egy-egy új országot, elfogadjam az ottani szokásokat, esetleges furcsaságokat. Akkor, mikor helyben élve az ember elfogadóvá válik, megérti és megéli az adott nép sorsát, életét, hirtelen valahogy megnyílnak az emberek, és sokkal jobban otthon érzem magam, könnyebbé válik a munkám, és valahogy hirtelen összeáll a kép. Csak azt sajnálom, hogy ez annyira hosszú idő, hogy általában mire az ember eljut ide, éppen le is jár a kiküldetése, és haza kell jönni.”

További érdekességek

Hallott már a rangok rendszeréről?

A protokoll rangsorának megállapítása a rangok rendszerének kialakítása előtt nehézkes és bonyolult feladat volt. Az 1815-ös bécsi kongresszuson sor került a rangok rendszerének felállítására. Ezek alapján a nagyhatalmak vezetőinek rangja a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang. A kisebb államok képviseleteinek vezetői a követek. A nagyhatalmak képviseletei a nagykövetség, a kisebb államok képviseletei pedig a követség elnevezést kapták. Az azonos rangú képviselők esetén a megbízólevelük dátuma a mérvadó.

Mit gondol, mit jelent, hogy valakinek a személye sérthetetlen?

A diplomáciai mentesség egyik formája a diplomáciai képviselő személyének sérthetetlensége. Ez azt jelenti, hogy a diplomáciai képviselő személye ellen semmiféle letartóztatás vagy őrizetbe vétel nem foganatosítható. A fogadó állam kötelessége, hogy a diplomáciai képviselő személye, szabadsága és méltósága bármely sérelmének megakadályozására mindent megtegyen, azaz biztosítsa a diplomáciai képviselő sérthetetlenségének érvényesülését.

Tudja-e, mikor keletkeztek a modern diplomáciai alapelvek?

A diplomácia alapelvei sokáig szabályozatlanok voltak. A mai modern diplomácia alapelveit, jogi kereteit az 1815-ös bécsi kongresszus fektette le. A kongresszuson megszülettek az egységes diplomáciai rangok, a közösen elfogadott szabályozások. A második világháború után az új nagyhatalmak és erőviszonyok létrejöttével az 1961-es bécsi egyezményben újra rögzítették ezeket az alapelveket.

Ön szerint mióta létezik a mai értelemben vett diplomácia?

Már az ókori Görögországban is hoztak létre diplomáciai levéltárat, melynek tanúsága szerint kidolgozott nyelvezet, magatartásformák és a nemzetközi jog alapjaiul szolgáló szabályozások is léteztek. A 12. századtól a Bizánci Birodalomban már alkalmaztak diplomatákat. Az újkor elejétől Európában létrejöttek az első állandó jellegű diplomáciai képviseletek, főként a Vatikán és a velencei köztársaság kezdeményezésére. Az első külügyminisztérium 1726-ban Franciaországban jött létre, a francia nyelvet a 20 századig a diplomácia nyelvévé téve.

Munkaadók mondták

Vissza az listához