Tartsd velünk az irányt!

Iskolarendszer bemutatása (szülőknek)

Budapest, 2015.10.20.

Az iskolarendszer bemutatása

Szülőként azt szeretnénk, hogy gyermekünk egy jó szakmával, végzettséggel a kezében vágjon neki a munka világának, sikeres és anyagilag is elismert szakember váljon belőle. Szeretnénk, hogy hosszútávon is boldogsággal töltse el munkája és a társadalom megbecsült tagja legyen.

Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, fontos, hogy gyermekünk számára a legmegfelelőbb iskolákat válasszuk ki. Ez sok esetben komoly fejtörést okoz, hiszen gyermekünkkel közösen, számtalan szempontot figyelembe véve kell meghoznunk a döntést. A megfelelő iskola kiválasztásával megkímélhetjük gyermekünket a kudarcélményektől, emellett pénzt és időt spórolhatunk meg, ha nem kerül sor iskolaváltásra. A vargabetűk elkerüléséhez, a legmegfelelőbb út megtalálásához a magyar iskolarendszer áttekintése nagy segítség lehet.

Alapfokú oktatás

Általános iskolában az írás, olvasás és számolás elsajátításán túl, a természettudományokba és társadalomtudományokba is belekóstolnak a diákok. A legtöbb gyermek itt tanul először idegen nyelvet, és itt találkozik szisztematikusan oktatott számítástechnikai ismeretekkel is. Az általános iskolai élmények, tapasztalatok, sikerek alapvetően meghatározzák gyermekünk tanuláshoz és iskolához fűződő viszonyát.

Az általános iskola kiválasztásánál fontos lehet az iskola földrajzi elhelyezkedését, felszereltségét, az iskolán belüli sportolási lehetőségeket és az emelt óraszámban oktatott tantárgyakat szem előtt tartani. A korán megmutatkozó tehetségek esetében kiemelt jelentőséggel bír, hogy legyen az iskolában emelt szintű művészeti oktatás (zene, rajz, tánc) vagy sport tagozat. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy alkalmassági „szintfelmérőn” kell részt venniük a leendő tanulóknak.

Az állami fenntartású általános iskolákon kívül lehetőség van alapítványi-, egyházi- és alternatív iskolák választására is. Az alternatív iskolák esetében a klasszikus oktatási módszertől eltérően zajlik a tanítás. Sok esetben nincsenek 45 perces órák vagy osztályzatok, az oktatás kötetlenebb. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyiség és az önálló gondolkodás fejlesztésére. Az alternatív iskolák esetében számolni kell többletköltségekkel, tandíjjal, évközi befizetésekkel.

A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban tovább tanuló diákoknak felvételi eljárás keretében kell beszámolniuk általános iskolában szerzett tudásukról. A nyolcadik osztályban középiskolába jelentkező gyerekeknek központi írásbeli felvételi vizsgán szükséges bizonyítaniuk rátermettségüket.

Műveltségünk alapjainak letételére az általános iskolában kerül sor, amelynek eredményessége hosszabb távon meghatározhatja a továbbtanulási lehetőségeket. Ezért fontos, hogy már ilyen fiatal korban is beszélgessünk gyermekünkkel a különböző iskolatípusokról, a tagozatokról, és az iskola kiválasztása közös döntés legyen gyermekünkkel. A könnyebb tájékozódásban a közoktatási intézmények keresője nyújt segítséget.

Középiskolai lehetőségek

A gyermekek többsége a hagyományos nyolc osztályos általános iskolai képzést követően tanul tovább valamilyen középiskolában. A középiskola kiválasztásában már nagyobb szerepet kapnak a személyes képességek, hangsúlyosabbá válik az érdeklődés és az értékrend is.

A középiskolák típusai

A szakiskolákban továbbtanuló diákok nevelésének és oktatásának fő célja egy szakma elsajátítása, emellett az általános műveltség továbbfejlesztése. A sikeresen felvételt nyert tanulóknak három éves képzést követően nyílik lehetősége a szakvizsga megszerzésére. Az elméleti oktatáson túl, itt a szakmával kapcsolatos tantárgyakra helyezik a hangsúlyt. A szakképesítés megszerzését követően, akik szeretnének érettségit szerezni, plusz két éves közismereti oktatás után megtehetik.

A szakközépiskolát választók a 4-5 éves képzés végén szakmai érettségit bizonyító oklevéllel gazdagodhatnak. A két tanítási nyelvű középiskolák esetében a 9. évfolyam intenzív nyelvoktatással telik. A szakközépiskolákban a közismereti tárgyak és szakmai elmélet tanítása mellett gyakorlati oktatás is zajlik. A diákoknak a szakmai vizsga és érettségi megszerzése után lehetőségük van jelentkezni valamely felsőoktatási intézménybe, vagy a tanult szakterülettel kapcsolatos munkakörök betöltésére.

A négy, hat, vagy nyolcosztályos gimnáziumi képzési forma elsősorban azoknak ajánlott, akik tovább szeretnének tanulni valamelyik főiskolán vagy egyetemen. Itt a diákok emelt szinten és emelt óraszámban tanulhatnak választott tantárgyakat, ellenben szakképzés nincsen. A gimnáziumi oktatás célja a tanulmányok elmélyítése, az általános műveltség és a személyiség fejlesztése.

Azon fiataloknak, akik a középiskola elvégzését követően nem tanulnak tovább felsőoktatásban és még dolgozni sem kezdenek, lehetőségük nyílik az Országos Képzési Jegyzékben szereplő középfokú szakképesítések megszerzésére. 

Továbbtanulás sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók számára

A sajátos nevelési igényű gyermekek pályaválasztásában jelentős segítséget nyújthatnak a tanulási képességeket vizsgáló, szakértői és rehabilitációs bizottságok. A bizottságok komplex vizsgálatok alapján tesznek javaslatot a legmegfelelőbb iskola választására. A vizsgálóbizottságok adatbázisában szerepel az összes Magyarországon megtalálható, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézmény.

A speciális szakiskolákba minden sajátos nevelési igényű tanuló bekerülhet, és fogyatékossági területenként elkülönülve (vakok, látás- és mozgássérültek, enyhe értelmi fogyatékkal élők) zajlik a képzés. Napjainkban a hagyományos szakközépiskolákba és gimnáziumokba történő integráció is egyre nagyobb teret nyer.

Felsőoktatás

A felsőoktatásban résztvevő diákok a bolognai rendszer bevezetése óta több képzési szakaszban szerezhetik meg okleveleiket. A többciklusú képzés fő elemei az alap-, mester- és doktori képzés. A megfelelő karriertervezéshez nélkülözhetetlen ezen képzési szintek ismerete.

A felsőoktatási szakképzések hallgatói csak olyan diákok lehetnek, akik rendelkeznek érettségivel. Fontos tudni, hogy a képzés során megszerezhető felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevél nem egyenlő a felsőfokú intézményekben alap- illetve mesterképzésben megszerezhető oklevéllel, de a képzés szakképesítést ad. Nagy előnye, hogy beszámít a felsőoktatási tanulmányokba. Azoknak ajánlott, akiket elsőre nem vettek fel a vágyott felsőoktatási szakra, vagy akik szeretnének belekóstolni egy adott tudományterületbe, mielőtt belevágnak a több éves tanulmányaikba.

A felsőoktatásban (főiskolákon, egyetemeken) azoknak a diákoknak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak tovább, hallgatói nyilatkozatot szükséges aláírniuk. A nyilatkozatban vállalják, hogy maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, és az azt követő 20 évben, a képzés időtartamával megegyező évet Magyarországon dolgoznak.

Az első szakaszban alapfokozatot szerezhetnek Bachelor of Arts (BA) vagy Bachelor of Science (BSc), alapképzésben, amely 6-8 féléves lehet. Az alapképzésben megszerezhető oklevélhez már nyelvvizsga megléte is szükséges. Az alapképzés a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, és jogszabályban meghatározott munkakörök betöltésére jogosít. Emellett elméleti alapozást nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

A mesterképzésben Master of Arts (MA) vagy Master of Science (MSc) való részvétel feltétele az alapfokozat megszerzése. A mesterképzés 2-5 féléves lehet a választott szaktól függően. Az elvégzését követően a munkaerőpiacra lehet kilépni, vagy továbbtanulni doktori képzésben.

Osztatlan mesterképzés esetében nem különül el az alap és mesterképzés. Magyarországon ma összesen 19 szakon tanulhatunk tovább osztatlan mesterképzésben, ilyen például a jogász, az állatorvosi vagy a színművészeti szakok. A képzési idő ez esetben 10-12 félév.

Felsőfokú szakirányú továbbképzésre az alap- és mesterképzés oklevelét már megszerző diákok jelentkezhetnek szakismereteik bővítésére. Ez a képzés speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul, újabb végzettséget nem ad.

A tudományos, doktori fokozat (PhD) megszerzéséhez a már meglévő mesterfokozat meglétén túl, meghatározott nyelvismerettel és szakmai tapasztalattal is rendelkezni kell. A doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevő személyeknek a választott tudományágban szerzett összefoglaló ismereteikről kell beszámolniuk, egyedi következtetéseket levonva a kutatások eredményeiből.

Tanulás a munka világában

A köztudatba már beépült a lifelong learning (LLL), azaz az egész életen át tartó tanulás fogalma és gyakorlata. A munka világába kerülve sem hagyunk fel a tanulással, számos képzésen veszünk részt. A tanulás sokféle indíttatásból táplálkozhat, de minden esetben az egyén érdekeit szolgálja.

A tanulmányaink befejezését követően, a munka világában elsősorban a munkáltatók által támogatott képzéseken – főként tréningeken, szakmai továbbképzéseken, vállalatfejlesztéssel vagy új technológiák bevezetésével kapcsolatos tanfolyamokon – veszünk részt. Ezek többségében kötelező jellegű vállalások. Ezen felül a munkaadó támogathat iskolarendszeren belül megvalósuló képzést is, amennyiben szakterületünkkel, munkakörünkkel az összefüggésbe hozható. Ezekben az esetekben, tanulmányi szerződés keretében a felek elkötelezettségi időt köthetnek ki. A foglalkoztató vállalja, hogy anyagilag megfinanszírozza a képzés költségét, cserébe a munkavállaló a képzést követően pár évre elkötelezi magát a munkáltató mellett.

A munkáltatótól független, a belső indíttatású fejlődési igény számos területre kiterjedhet. Az érdeklődés és anyagi lehetőségek határozhatják meg az irányt, hiszen a fejlődés lehetőségei kimeríthetetlenek. Felnőtt fejjel is lehetőség van OKJ-s szakképesítések, illetve felsőoktatásban felsőfokú szakképzettség megszerzésére. Sok foglalkozás esetén nem ér véget a tanulás az első képzettség megszerzésével, szakvizsgát, mestervizsgát szükséges tennie annak, aki igazán jó szakember szeretne lenni. Az esti, levelező illetve távoktatás munkarend teszi lehetővé, hogy munka mellett is elvégezhetőek legyenek ezek a képzések.

Az élet során elsajátított minden egyes tanulás, ismeret- és tapasztalatszerzés, gyermekkortól kezdve formálja a személyiséget és növeli a problémamegoldó képességet. A folyamatos tanulás és az eltérő területeken megszerzett ismeretek a munkaerő-piaci helyzetet nagymértékben javítják.    

A tájékozódást segítő további honlapok:

www.eduline.hu

www.felvi.hu

www.educatio.hu

www.oktatas.hu

Vissza a információkhoz